Az M1 műsorán Jelenczki István: Az igazság soha nem késő című dokumentumfilmje
Jelenczki István AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ című háromrészes filmjét hamarosan műsorára tűzi a Magyar Televízió 1-es programja.
A film az alábbi időpontokban lesz látható:
2013.11.12. kedd 23.30. első rész
2013.11.14. csütörtök 23.30. második rész
2013.11.19. kedd 23.30. harmadik rész.
A film az 1991 őszén Zétényi Zsolt által benyújtott, és az országgyűlés által elfogadott igazságtételi törvény sorsát mutatja be.
Gondolatok Jelenczki István filmjéhez.
„…Meg kell nevezni minden bűnt, és meg kell nevezni minden bűnöst.
A bűnelkövetőknek és utódaiknak is létérdekük minden titok feltárása, számukra is csak ez az egy járható út van.
Ez az egyedüli járható út, mert csak ebből születik megbékélés, és ha van, megbocsájtás.
De ennek a stációi nem megkerülhetőek! Föl kell állni, és azt kell mondani, én tettem.
Megnevezni az áldozatot, megnevezni a bűnt, és elvállalni a felelősséget.
Elvállalni a felelősséget, és kérni az ezzel járó büntetést.
Aki nem vállalja föl a felelősséget a múltért, nem vállalja fel a stációk kötelező bejárását, az önmagát fosztja meg a nemzethez tartozás jogától, és önmagát rekeszti ki.
De nemcsak önmagát, saját utódait is kirekeszti a nemzet életéből és a nemzet jövőjéből. Örökre.”
Zseni Annamária pszichiáter
A filmben közreműködtek:
Bagdy Emőke egyetemi tanár, pszichológus
Bencze Izabella jogász
Bogár László
Fekete Pál tanár
Gellért Ádám nemzetközi jogász
Gulyás Gergely parlamenti képviselő
Kahler Frigyes egyetemi docens
Kónya Imre ügyvéd
Tóth Zoltán József, jogtörténész
Szakály Sándor történész
Zétényi Zsolt ügyvéd
Zinner Tibor jogtörténész
Zlinszky János egyetemi tanár
Wittner Mária 56-os szabadságharcos
A film készítői:
Hangmérnök: Belovári Tibor
Világosító: Heves László
Gyártásvezető: Zseni Annamária
Vágó: Tombor Andrea
Zeneszerző: Hortobágyi László
Fényképezte: Kőrösi András
Rendező, producer:
Jelenczki István
Az igazság soha nem késő – Interjú Jelenczki István filmrendezővel
A Magyar Média Mecenatúra program 2011-es dokumentumfilmes pályázatán Jelenczki István Az igazság sohasem késő című filmterve is támogatást nyert. A tényfeltáró három részes dokumentumfilm egyenes folytatása a 2007-ben befejezett „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956. I-IV., és a 2008-ban elkészített Tóth Ilonáról szóló, „Tisztítótűz tetején álltunk” című dokumentumfilm-sorozatoknak. A film középpontjában a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvény áll. Az Országgyűlés 1991. november 4-én nagy többséggel fogadta el „az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló törvényt. Göncz Árpád a megszavazott törvényt előzetes normakontrollra átadta az Alkotmánybíróságnak. A bírói döntés alapján az igazságtételi törvény soha nem lépett hatályba.
Filmográfiájából kiderül, hogy előszeretettel készít filmeket a közelmúlt történelmi eseményeiről. Mikor jutott arra a gondolatra, hogy az igazságtétel törvény ügyét dokumentumfilmben kellene bemutatni?
2005-ben forgattam a „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956 I-IV. című filmemet, amelynek egyik szakértő megszólalója Zétényi Zsolt volt, s ennek a filmnek a negyedik részében röviden elmondta az általa kidolgozott igazságtételi törvény sorsának alakulását. Amikor befejeztük a forgatást, mindketten úgy álltunk fel, hogy erről az igazságtalanságról jó lenne egyszer még filmet készíteni.
Az eltelt nyolc éven keresztül folyamatosan készíthettem filmeket, igaz állami támogatás nélkül. Amikor 2011-ben megjelent a Médiatanács első dokumentumfilmes pályázati kiírása, azonnal ez a téma jutott eszembe.
Hogyan kezdett neki a téma kutatásának? Kiket keresett meg?
Korábbi filmjeim, a Tóth Ilona drámáját feldolgozó ”A tisztítótűz tetején álltunk”, a „ Háború a nemzet ellen”, „A hatalom cinizmusa” és a korábban említett film is érinti az elmaradt igazságtételt. A hosszú éveket átfogó filmek előkészítő munkájához mindig az adta az alapot, hogy a korszakkal foglalkozó kiváló történészek, jogtörténészek által publikált könyveket, tanulmányokat megismertem. Persze azt nem állítom, hogy minden megjelent könyvet elolvastam volna, mert akkor valószínű a filmek nem készültek volna el. De valamennyi filmemre alaposan felkészülök, igyekszem a korszakot ismerő szakértők, érdekeltek, és érintettek legszélesebb körét felkeresni, megszólaltatni.
A forgatás: Bagdy Emőke egyetemi tanár, pszichológus és Jelenczki István filmrendező
Miért tartja fontosnak a törvény történetének bemutatását?
Azért, mert ha ez a törvény hatályba lépett volna, akkor maga a nemzet kapott volna igazságtételt azért a mérhetetlen számú gyilkosságért, kínzásért, megaláztatásért, kifosztásért, amit el kellett szenvednie 1944 és 1990 között a kommunizmus diktatúrája alatt.
Meggyőződésem, hogy a kisiklott, vagy tudatosan kisiklatott rendszerváltásnak – én gyarmatváltásnak nevezem – része volt, hogy szabotálni kellett az igazságtételi törvényt, ami igazságot szolgáltatott volna a magyarságnak, és egy kis lelki megnyugvást, gyógyulást jelenthetett volna a meggyötört generációk számára. Ezt a szabotázst persze senki sem vállalja, írásos bizonyítéka feltételezhetően nincs és nem is kerülhet elő.
Engedje meg, hogy egy idézettel fejezzem ki nem csak a saját véleményemet és egyben a film lényegi üzenetét. Ezt a gondolatot Simon Wiesenthal fogalmazta meg 1992. május 10-én egy televíziós interjúban: „Ha érvényben van az elévülés, a magyar nép ellenségei azt tehetik, amit akarnak”.
A politikai okokból elkövetett bűncselekmények kérdése a mai napig kényes téma. Hogyan lehet ezt megfelelően kezelni?
Teljes tényfeltárással, minden bűnös megnevezésével politikai hovatartozás nélkül. A 2012-ben érvénybe lépett törvény jog alkotta keretein belül a felelősségre vonás és a büntetőjogi következmények betartása. Alapfeltételnek tekintem még, és lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem, hogy a bűnelkövetők és jogutódjaik kérjenek nyilvánosan bocsánatot, és kövessék meg a magyar nemzetet, valamint mindazon személyeket, családokat, akiket évtizedeken át megsértettek, megaláztak, megkínoztak, meggyilkoltak.
A forgatás: Szakály Sándor történész és a stáb
Az Országgyűlés 1991-ben kimondta, hogy a törvényjavaslat elfogadását nem a bosszú és a megtorlás, hanem az törvényesség és az igazságtétel szelleme kell, hogy vezesse és csak a legsúlyosabb bűnök megtorlására kell lehetőséget adni, az Alkotmánybíróság szerint azonban a hazaárulás és a hűtlenség megítélése rendszerspecifikus. Ön mit gondol erről?
Véleményem szerint minden történelmi helyzetben a haza üdvét kell szolgálni mindenkinek, légyen az politikus, vagy bármelyik honfitársunk. A haza és a nemzet nem politikai rendszerekhez kötött.
Őseink, hőseink, akik több évezreden át megtartották a Kárpát-medencét magyarnak, azt a kötelező felelősséget ruházták ránk, hogy akik a magyar nyelvet beszélik, akik a magyar földben megtermelt búzából készült kenyeret eszik, azok soha ne hódoljanak be idegen nagyhatalmaknak, legyen az török, Habsburg, szovjet, vagy a most rajtunk uralkodó globális háttérhatalom. „A haza minden előtt”.
Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a törvényszöveg sérti a jogbiztonság követelményét, mivel indoklása szerint a büntető törvénykönyv alapján már elévült bűncselekményeket kívánt újra büntethetővé tenni. Fontos-e hogy visszamenőleg ne merüljön fel az igazságtétel kérdése, vagy fontosabb, hogy a múltat lezárjuk. Meddig mehet el Ön szerint az igazságtétel?
Nem fogadom el a kettős mércét. Filmemben tudatosan idézem Simon Wiesenthalt, aki szintén nem tesz különbséget a kommunizmus és a nácizmus bűnei között. Nem világos számomra, hogy kik és miért gondolják azt, hogy bármely ideológiai rendszer, amelynek bizonyítottan több mint százmillió áldozata volt mentesülhet a felelősség alól, vagy azt, hogy ezen rendszerek működése alatt elkövetett bűncselekmények elkövetőivel szemben másként kell eljárni?
Ön szerint tisztán jogi alapon meg lehet ítélni ezeket a kérdéseket?
Az 1956-os forradalom alatt és a megtorlás során 67 sortűz volt Magyarországon. Egy-egy sortűznél akár sok-sok ember életét is kioltották, ezért a büntetőjogi jogkövetkezmény az ilyen esetekben értelemszerűen nem lehet arányos a bűn mértékével. Ezért kell egy erkölcsi megtisztulási folyamat is, amelynek során a bűncselekmények felelősei azt mondják: én tettem, én voltam a bűnös, és vállalom érte a felelősséget. Ezt a folyamatot a már előbb említett tényfeltárás és a bűnösök megnevezése indíthatja el.
Hogyan lehet bemutatni filmes eszközökkel egy törvényjavaslat történetét? Kik szólalnak meg a filmben?
Ez a filmem is, mint az előzőek csaknem mindegyike, párhuzamos szerkesztésű. A törvényjavaslat történetét, parlamenti vitáját a magyar televízióban őrzött archív felvételek segítségével tudtam követhetővé tenni. Emellett a tavalyi év folyamán, 2012-ben a történet legfontosabb szereplőivel készítettem interjút, Zétényi Zsolttal, a törvény megalkotójával és beterjesztőjével, Kónya Imrével, az MDF-frakcióvezetőjével, valamint Zlinszky Jánossal, akkori alkotmánybíróval. A történet akkori két fontos szereplője kitért a megszólalás elől: Balsai István, igazságügyi miniszter és Sólyom László, Alkotmánybírósági elnök.
A harmadik szálon olyan történészeket és jogtörténészeket kértem fel, akik az igazságtételhez tartozó történelmi események – II. világháború, szovjet megszállás, az ötvenes évek terrorja, az 1956-s forradalom és megtorlás – szakértői. Negyedik szála a filmnek két olyan hiteles személy vallomása, aki egyben hőse és áldozata is az 1956-os forradalomnak és a kádári megtorlásnak. Az ötödik szála a filmnek egy olyan történeti áttekintés, amely az igazságtételt a magyar nemzet évszázadokon átívelő történelmi folyamatába helyezi.
Az Artportal.hu oldalon azt írják az önéletrajzában, hogy fotós és filmes életművének szinte kizárólagos tárgya a halál, az elmúlás problémája. Így van ez?
Nem így van. Azokban az alkotásaimban, amelyekben a halált állítom középpontba, minden esetben a halál tükör mivoltát fogalmazom meg. Ebben a tükörben pedig azt látjuk, hogy mennyiben tudtunk, tudunk eleget tenni annak az alaptörvénynek, amely úgy szól: az Élet és a Létezés, az Szentség.
Vannak már újabb tervek, jöttek már szembe újabb történetek, amelyeket szívesen megfilmesítene?
Igen, sok-sok tervem van, ezek között nemcsak dokumentumfilm, filmvers, hanem játékfilm is szerepel.
A forgatás: Kahler Frigyes egyetemi docens és a stáb
http://filmtekercs.huNemzeti InternetFigyelő
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Ezt a filmet mindenkinek látni kéne. Miért 23.30.kor, ilyen késői időpontban vetítik?
Lévay Atilla
„Természetesen” elaprózva, hétköznap és éjjel kel leadni, garantálva ezzel a minimális nézettséget. Tipikus „nemzetikulturális” fidesz-sunyiság. Bezzeg holokamus filmeket csúcsidőben, és ismételve!
Patmosz
Wittner Maria?A fideszlikud oldalan vajon kiket segit?Nos?Nos?Nos?Aki szerint segiti a bunosok felfedeset–azok gyorsan az orvoshoz!(Atilla urunk forog a sirjaban.)
A Hun
Szevasztok!
Azért kedves Atilla – de ígérd meg, hogy az én találós kérdéseimre is meg adod a választ és folytatod – MERT a hatalombitorlók nem egészek – ha nem felek – ugye érted? FÉL ÉS NEM EGÉSZ!
eZÉRT rettegéséből adódóan titkosít – elhallgat – és éjjel vetíti le amikor kevesen látják – láthatják mert alusznak azok már minden hogyan – ezeket kell felébreszteni – egyszerre való ébresztésük a hatalom pilléreinek azonnali összeomlását eredményezné – ezért lassan főzik mint a békát a fazékban – hogy ne tudjon kiugorni javaslom Kubínyi úrnak, hogy tűzze műsorára élőadásban a CENZURA NÉLKÜL tv- be egyszerre vagy részletekben , kitárgyalásra – és a hogyan továbbra
és most az én TALÁLÓS KÉRDÉSEIM:
YYYY
Tempora mutantur et nos mutamur in illis latinul
Magyarul: Változnak az idők és velük együtt mi is.
Találós kérdések
Melyekre a választ neked kell megadni rá!
Melyik az emberi faj közül az a temperamentum = magyarul mert latin /idegalkat, vérmérséklet, természet – eleven, heves vérmérséklet…/ és vallás amit hisz is, mert úgy nevelték fel, aki a rég múltban vagyonát vérrel szerezte meg?
Válasz:
Melyik, aki nem vérrel, ha nem verítékkel?
Válasz: a magyar
Az első kérdéshez segítség:
Melyik írásban van az, hogy előbb szólítsd fel a várost megadásra, ha nem adja meg magát, hányd kardélre őket, a gyerekeket és a fiatal nőket, tedd rabszolgáddá?
Válasz:
Melyik király volt az, aki Róma város falainál megegyezet a rómaiakkal – és elvonult alóla?
Válasz: Ister eszköze Atilla – amit rosszul Atilla az isten ostora nevén neveztek – neveznek.
Melyik az a nép aki fél és nem egész? És miért?
Válasz:
Melyik az a nép amely egész , és nem szomjazza a tudást, ész esz – eszem – vagy eszem – magyarul a tudásom – vagy a lakmározásom? /nem mindegy, hogy ejtem ki az E –t a szám-on!/
Válasz: a magyar – ma és régen az idegenek, akit rosszul gyűjtőnévben: Tótoknak nevezünk – mert nem ismerjük a régebbi Tóth Egyiptomban élésünk eredetét még ma is HUNOKNAK, azaz a térképeken, amikor írom e sorokat 2013.11.5-én 02:33 órakor HUNGÁRIA van írva! Neveznek bennünk! HIOPPÁ!
Melyik az a nép aki embertársait rabszolga szíjra fűzte, vagy kiirtotta? Mondj egy párat a legutóbbiakról – igaz-e, hogy amerikai őslakosságot majdnem kiirtották – Afrikából oda négereket szállítottak rabszolgának? Igaz – e, hogy civil állampolgárok ellen brutális hadi eszközöket vetettek be – Hirosima, Nagaszaki – Drezda és stb. ?
Válasz:
És van e olyan nép nemzet ami pont az ellenkezője a fenti brutális embertelenségnek?
Válasz:
– van és az a magyar, magyar, mert ma így nevezteti magát.
Mondj rá példát, hogy bizonyítsd válaszod!
A már említett Atilla királyunk Róma határainál – de említhetném a sok magyar vezetőt királyt, fejedelmet – és legutóbb Horthy Kormányzó urat amikor a tengeri csatájában a legyőzött ellenségét kimentette a tengerből, különben benne fulladtak volna – a harcok idején a harcképtelenné vált harcosokat az ellenségest is gyógyították.
„…Tempus edax rerum = a mindent elpusztító idő .- tempus fugit = az idő szalad, az idő gyorsan eljár…”
Folytasd ennek a csürhének – vagy kik is ezek?
Becsülettel a tisztességeseknek: id. Kiss László
Csak aztán el ne maradjon a késői időpontban való sugárzás! Mert Wiesenthal EBBEN igazat mondott: „Ha érvényben van az elévülés, a magyar nép ellenségei azt tehetik, amit akarnak.” Egyfolytában tudjuk, érezzük, mert ki nem az ellenségünk a lengyeleken kívül…? Gratulálok a filmhez, de a gyakorlatban is be kellene már végre váltani.
Anna
Kedves id. Kiss László!
Kérdéseidre inkább privát levélben adom meg a választ.
Én minden írásomat névvel címmel telefonszámmal vállalom.
Az Interneten sok dolgot találsz tőlem, vagy velem kapcsolatban.
Üdvözlet Zsámbékról.Tel.-23-342198
atilla
Rajta Atilla küld – ne félj – látod ezek még éjjel is félnek levetíteni – szinte éreztem – ide : ktbektbe@gmail.com – ra
id. Kiss László
Szóval ismét jól megtudjuk az igazságot. A nemzeti kormány is jól megtudja az igazságot. És?? Megváltozik valami? Kétlem.
eSzeL
Az MTV1 műsorújságán nem szerepel sem ma, sem pedig az előre jelzett 3 időpontban 23,30-kor a Jelenczki István: Az igazság soha nem késő című dokumentumfilmje.
Valaki, vagy valakik szerint biztosan sokkal fontosabb nekünk magyaroknak az Erzsébet királynő, mint egy rólunk szóló dokumentum film.
Sajnos én még nem láttam, de szívesen megnéztem volna.
Üdvözlettel
Józsi
sajnos a királyi tv meghátrált .szánalmas,
CSaba
Kérem, hozzászólását legközelebb írja alá (akár valódi, akár álnéven vagy jeligével, hogy aki arra válaszolni akar vagy véleményt akar mondani beírásával kapcsolatban, az meg tudja szólítani Önt), mert egyébként kénytelen leszek törölni! Most pótoltam.
Híradmin!
Gyalázat, hogy még késő éjszaka sem vetíthetik le. Kik állnak a háttérben? A liberávósok és szocionisták, akik még mindig rettegnek, hogy bűneik hivatalosan is kiderülnek, pedig nincs okuk az aggodalomra, mert itt a népesség kétharmadát büntetlenül antiszemitának, nácinak, fasisztának nevezhetik azért, mert ők az „igazi demokraták”. A demokrácia azt jelenti, hogy a kissebbség elfogadja a többség akaratát, sőt uralmát. Ilyen egyszerű. Kinevezték magukat demokratikus baloldalnak, de a fogalommal nincsenek tisztában és ők akarják megszabni a törvényeket, szabályokat, jóllehet az a töbség privilégiuma.
Dzsingiszkán