Az "Eljátszott szülőföld" vagy a meggyalázott Nemzet

Svájcról alkotott képünk eddig a nyugalmat, békességet és széleskörű polgári jómódot kapcsolta képzetünkhöz. 
Svájci útlevéllel és a rendkívül nehezen, 12 év kemény feltételekhez kötött ezzel járó állampolgársággal rendelkező ismerőseim barátaim eddig jogos büszkeséggel birtokolták útleveleikkel járó. Európában is különleges előjogaikat, eddig.
A tegnap történtek után, már lehet, hogy ott élő magyar barátaimnak inkább szégyenkezniük kell majd – legalábbis a történtektől döntő többségében távol maradóknak és tudomást sem vevő legyintőknek.
Ismét, sokadszorra árulták a gyűlölködő senkiházi hazug rossz hírterjesztők Hazánkat, Nemzetünket üveggyöngyökért, az aljas és vételre hajlamos vásárlóiknak. Kevesen vették a fáradságot, hogy a mindenkori magyar kormányok eddig folyamatosan és szándékkal elhanyagolt feladatait hátukra véve tiltakozzanak Nemzetünk sorozatos gyalázata ellen.
Tegnap könyvbemutatónak álcázott jól megfizetett ügynöki tevékenységet folytató három embernek látszó alak, Paul Lendvai Ausztriában élő, György Dalos még Magyarországon élő, de már csomagoló, és svájci hívük a folyamatosan valamennyi ottani médiában bennünket, magyarokat mocskoló Bernard Odehnal hirdettek háborút Nemzetünk ellen.
A hirdetmény szerint a zürichi Festsaal egyik éttermében a Pelikanplatzon tartották ügynöki tevékenységüket “Mein Verspieltes Land” vagyis “Az én eljátszott szülőföldem ” címmel.
A könyv maga – a hírek szerint – egy mondattal foglalható össze: tudatosan összerakott rágalmazó és hazugságoktól nyüzsgő szennyirat. Mégis szót kell kötelezően emelni e három bértolnok ellen, ami a mai magyar kormány elementáris kötelessége lenne, sőt hivatalból kellene bíróságon elégtételt vennie, minden tisztességes magyar nemzettestvérünk nevében látatlan összegződött felhatalmazásuk alapján, mert ez is benne van kétharmados felhatalmazásukban.
Az alkotmányozási lázban égő “nemzeti összefogás” kormánya mégis hallgat, nem látja szükségét közbelépésének, tiltakozásának. Helyettük és Nemzetünk nevében Kenessey Csaba, 1956-tól Zürichben élő honfitársunk emelte fel tekintetét, nemzetünk gerincét és tiltakozó szavát sokadszorra, hogy megmutassa: él még a bűntelen Nemzet, akit sokadszorra bemocskolni igyekvő hamis bértolnokaik ellen valamennyiünk nevében tiltakozni fog sokadmagával tegnap tüntetést szervezve a három ügynök ellen.
Magyarországról egyedül Vámos György érezte szükségesnek, hogy tiltakozzon, akinek időben megérkezett üzenetét a haramiák ellen a helyszínen tiltakozók kézbekapták.
Kenessey egyben tilakozott a zürichi bemutatót engedélyező és a hamis sajtószabadsággal tudatosan visszaélő svájci hatóságok ellen is, akik egyre rendszeresebben adnak helyet a tegnapi rendezvényhez hasonló, hazánkat mocskoló szervezeteknek és a hatóságok helyreigazítási kérelmeket rendszerint elutasító és végtelen bürokratikus hozzáállása ellen.
Ilyen tehát a mai Svájcban sajátosan értelmezett demokrácia, ami miatt ott élő tisztességes magyar barátaimnak már szégyenkezniük kell. Lendvairól már köztudott, hogy többnyire feltételekhez kötötten vállalja zsidó gyökereit és hajlamos saját történelmi hazug múltjának gyártására a tipikus zsidó kettős mérce jegyében, miközben a vészkorszak áldozatai szomorú történelmével tudatosan visszaélve, a történelmet meghamisítva kufárkodik az áldozatok emlékével is.
A hazátlan Lendvai és tettestársai ellen tehát bíróságon kell kötelezően elégtételt venni és a vádlottak padjára kell ültetni nemcsak ügynöki tevékenységüket hanem gondolkodásmódjukat is!
El a kezekkel Lendvai Hazánktól, el a mocskos kezeitekkel Magyar Nemzetünktől is!
Reményeink szerint lakájcselekedeteitek elnyerik méltó jutalmukat – a jól megérdemelt várható bírósági ítélettel együtt járó hazátlan neveitek örök felejtését!
Adja az Isten, hogy így legyen!
Reiner Péter
Budapest 2010.11.10.
Nemzeti InternetFigyelő