Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdődik a politikai tisztességtelenség

Churchill azt mondta: „Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdődik a politika.” Az utóbbi napok kiegészítették ezt a mondást: Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdődik a politikai tisztességtelensége.

A G20-as találkozó hivatalos közleményében egyébként a két eltérő álláspontot úgy gyúrták össze, hogy az egyes tagállamok közösen nem szabályozott ütemben haladnak az adósságpályákon, a stimulus (ösztönző) csomagokat pedig csak olyan ütemben vonják vissza, hogy az ne veszélyeztesse a gazdasági fellendülést.

A kormányok ugyanott fognak toporogni mint 1-2 évvel ezelőtt: a gazdaságok struktúrája továbbra is a növekedéskényszerre van berendezve, állami szinten újabb ösztönzőcsomagokra már nincs fedezet, miközben ez alatt az idő alatt nem tudtak érdemben megoldást nyújtani a problémákra (döntően politikai okokból kifolyólag).[1].

Martonyi János a következőt mondta: „Nagyon kétséges, hogy az afganisztáni háborút katonailag meg lehet nyerni, de teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetségesek nem veszíthetnek, tehát egy köztes politikai megoldásra van szükség.”[2]

Sir David Richards brit vezérkari főnök szerint rövidesen tárgyalásokat kell kezdeni a tálibokkal[3].

Egyértelmű: amikor a tisztességtelen megoldást még tisztességtelenebb váltja fel, akkor a bukás legalább a tisztességtelen és a még tisztességtelenebb közötti különbséggel nagyobb.

A gazdasági válság helyébe lépő politikai válság kiváltó okánál nagyobb bukását az jelenti, hogy az adósságnövekedés törvényszerűvé teszi a gazdasági fejlődést ösztönző csomagok visszavonását.

A katonai válság helyébe lépő politikai válság azzal jelent nagyobb bukást kiváltó okánál, mert kénytelen megalázkodni a legyőzővel (Afganisztánban a tálibokkal) szemben.

Azt, hogy EU-tagságunk miatt a gazdasági válság helyébe lépő politikai válság mit jelent, mindannyian érezhetjük az elmúlt másfél hónapban: a kormány kénytelen volt a „csúf amerikai” helyett a „német hiéna” programhoz igazítani a megszorításokat.

Az első gazdasági akcióprogram a bankok felelősségviselés-növelésnek álcázott banktámogatással, a nagyvállalkozások adócsökkentésével, a lakosság adóterheinek növelésével egyenlegében mintegy 600 milliárd forintnyi költségvetési hiánycsökkentést jelzett előre[4].

A második gazdasági akcióprogramban „a második Orbán-kormány kiemelt szerepet szán a Fideszhez közeli vállalkozások körében népszerű gazdasági ágazatnak”[5], a multinacionális céget kiváltságos helyzetének megtartása mellett. A 3,8 %-os hiánycél tartásához még szükség van néhány százmilliónyi megszorításra. Egyelőre még titok, hogy a második gazdasági akcióprogram melyik területeket „szerencsélteti” ezzel.

Már szó sincs az egymillió munkahelyről (a politikai válság igénye szerint lehetne szó – mint ahogy még fog is lenni), de a munkahelyek számának növekedését nem fogja eredményezni.

Máris látszik, hogy az első akcióprogram nem teljesülhet, éppen a munkahelyek számának állandósulása, rosszabb esetben csökkenése miatt.

A második akcióprogram nem tud akkorát húzni a nadrágszíjon, hogy a két akciótervvel lehessen teljesíteni a hiánycélt, ugyanakkor semmi fedezet nem marad újabb ösztönző program végrehajtására, így programozott, a gazdasági válság által kiváltott politikai válság kirobbanása.

A katonai válság helyére lépő politikai válság hatása ránk nézve beláthatatlanul súlyos következményeket jelez előre: Magyarország az erkölcsileg, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt megbukott USA „fontos szövetségese” kétes dicséretét kapta Hillary Clintontól.

Erre a gesztusra Martonyi János az Afganisztáni terror-kommandóban való létszám növelésére vállalt kötelezettséget[6], annak ellenére, hogy tudja, „a háború nem nyerhető meg”, vagyis vesztesként kell hazatérniük a magyar katonáknak.

A tálibokkal folytatott tárgyaláshoz újabb (most észak-afganisztáni) offenzívával akar politikailag előnyös pozíciót szerezni a NATO – Sir David Richards szerint. Ismerve a dél-afganisztáni terrorakció kudarcát, nem kétséges, hogy ez a terv fordítva sül el és a tálibok lesznek diktáló-pozícióban a tárgyalásokon, így a katonai válság helyére lépő politikai válság előre látható, de hatásának nagysága egyelőre nem.

A három radikális lépés közül az első kettő a gazdasági és katonai válság által keltett politikai válság miatt nem lehet kétséges:

1. Kilépés az Európai Egyesült Államokból (EU-ból), Európai Államszövetség létrehozása

A G20-ak között bennünket EU-tagként Barroso úr „képviselt”, és esze ágában sem volt meghallani a brazil elnök üzenetét, így nincs esélyünk arra, hogy a jelenlegi Helytartóság (2009. december 1-éig használt nevén: kormány), vagy a Helytartótanács (leánykori nevén: Országgyűlés) tudatáig el fog jutni. Tehát nélkülük kell ezt a lépést megtennünk[7].

2. Kilépés a NATO katonai szervezetéből, tagságunk felfüggesztése a politikai szervezetben.

Martonyi János eddigi tevékenysége kétséget nem hagy afelől, hogy a kormány és a Helytartótanács nélkül kell megtennünk ezt a lépést is.

A harmadik radikális lépés megtétele nélkül az első kettő nem tehető meg.

3. Az idegen hatalom megszűntetése: az állampolgárság azonos a Szent Korona tagsággal

Bécsből üzenték, hogy értik, mi ennek a lényege[8]. A behatárolás nélkül kiterjesztő állampolgársági törvény[9] helytartótanácsi elfogadása (a szavazás eredménye és a vitán elhangzottak) egyértelművé teszik: ennek a lépésnek a megtételéhez sem kapunk támogatást a kormánytól, vagy a Helytartótanácstól.

__________________________________

A Szent Korona Értékrend a következő megoldást adja a fenti lépésekhez:

1. Gazdaság (részletek az Alaptörvényből[10]):

112. §

Általános rendelkezések

(1) Magyarország gazdaságának célja a nemzeti vagyon anyagi részének növelése a Szent Korona tagok anyagi életfeltételekkel szembeni jelen időszakra vonatkozó igényeinek biztosítása és az igények növekedésének jövőbeli kielégítse érdekében.

(2) Magyarország az emberi társadalom szerves egységként történő működéséből következő, és a gazdaságra is vonatkozó általános alapelve: minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy az az ember és környezete egészségét ne károsítsa.

(3) A (2) bekezdésből eredően

a./ csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amely végzése vagy annak eredménye nem károsítja a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyes sem az ember testére, sem az élő- és élettelen környezetre;

b./ a tevékenységek végzése és az annak eredményeként létrehozott termék nem károsíthatja a Világmindenség anyagtalan részét, vagyis nem lehetnek a szocialista-kommunista és/vagy a liberális-kapitalista diktatúra – és annak egyik eszköze, a fináncoligarchia – lélek- és agymosó eszközei az emberiség falanszterizálásával, és az ezt eredményező vallási, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb társadalmi csoportok szembeállításával elérhető felszeleteléssel.

(4) A gazdaság tevékenység-összetételét alapvetően az határozza meg, hogy az emberek lelki-, szellemi- és anyagi életfeltételei mit és milyen mértékben igényelnek.

(5) Magyarország gazdasága az anyagi igények kielégítésére törekvő rendszer, amelyben való részvétel módját mindenki szabadon megválaszthatja.

a./ Magyarország felajánlja minden személynek és szervezetnek azt, hogy tevékenységet az összehangolt gazdasági rendszerben végezze.

Az összehangolás célja, hogy a lehetőségek minél teljesebben elégítsék ki az igényeket.

Az összehangolt gazdasági rendszerben

– Magyarország biztosítja a termelés (szolgáltatás) iránti igényt, és a termelés (szolgáltatás) feltételeit,

– a személy (szervezet) pedig a szerződésben meghatározott határidőre, minőségben és mennyiségben előállítja a terméket, illetve elvégzi a szolgáltatást.

b./ Az „Alaptörvényben” meghatározott tárgykörök kívételével mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni gazdasági tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék, vagy termény előállításának feltételeiről és értékesítéséről.

(6) A gazdasági rendszer működésére vonatkozó szabályokat „A gazdaságról” szóló főtörvény tartalmazza.

(7) Magyarországon a tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportok (mint a Szent Korona testének személyi része) létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.

3. Védelem (részletek az Alaptörvényből):

Magyarország szerves egységben él a világ államaival és nemzeteivel

5. §

(1) Magyarország elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől.

(2) Magyarország nem vállal tagságot olyan államszövetségben, amelynek célja egy vagy több államban a politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése.

(3) Magyarország elvárja minden államtól és nemzettől, hogy vele szemben tartózkodjék függetlensége, területi épsége, politikai és gazdasági rendszere ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg erőszakkal történő fenyegetéstől.

II. szakasz

Magyarország belbiztonsága

132. §

(1) Magyarország megszabadítja a magyar társadalmat mindazoktól a – magyar és nem magyar – személyektől, akik az emberi életet, az állampolgárok személyhez fűződő jogait, valamint az állampolgárok és szervezetek tulajdonát, és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik.

(2) Olyan eljárási szabályokat és büntetőszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bűncselekmények elkövetésétől. Azokat a személyeket, akik bűncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket – ezzel veszélyeztetve a közbiztonságot is – és szervezett csoportokban (maffiákban) „dolgoznak”, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a magyar társadalomból (a háttérhatalmi diktatúra által kitermelt „fehérgalléros” bűnözőkkel együtt), mint első számú közellenséget.

(3) A belbiztonság szervezetei:

a./ a csendőrség a bűnmegelőzés,

b./ a rendőrség a bűnüldözés

feladatait látja el.

(4) A belbiztonság szervezeteinek működését, feladatát az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény szabályozza.

III. szakasz

Honvédelem

133. §

Általános rendelkezések

(1) Magyarország nem lehet tagja olyan nemzetközi fegyveres államszövetségnek, amelynek célja politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése vagy megtartása.

(2) Magyarország egyenlő feltételek mellett részt vesz bármely országgal olyan nemzetvédelmi sorsközösség vállaló kapcsolatban, amely nem irányul harmadik ország függetlensége ellen.

(3) A honvédség a magyar nemzetet, valamint annak értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így a magyar nemzet önazonosságának elsődleges védelmezője.

(4) Az, hogy sem magyar, sem nem magyar állampolgár ne veszélyeztesse hazánkat, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a gazdasági védelmet ellátó Vám- és Pénzügyőrség határellenőrzési feladatát a honvédségnek kell végeznie.

A Vám- és Pénzügyőrség gazdasági bűncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatait a rendőrség veszi át.

(5) A haza védelme nemcsak a szolgálatukat töltő katonák, hanem a Szent Korona minden tagjának kötelessége.

Ennek megfelelően a honvédség feladata annak biztosítása, hogy a tényleges állományban lévő katonák mellett a teljes magyar felnőtt lakosság legyen felkészült arra, hogy idegen támadás esetén aktívan részt vehessen a haza megvédésében.

Ezért a honvédséghez kell tartoznia a Nemzetőrségnek, ami a civil embereket szervezi és képzi ki a honvédelemre.

(6) Magyarország célja annak elérése, hogy a Szent Korona minden tagjában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelően éljen és működjön közre a reá eső feladatok végrehajtásában.

(7) A tisztikar tagjai a honvédelem bölcsei, nemcsak tudósai.

A tisztikart azok alkotják, akik a Szent Korona

a./ stratégiai-, taktikai- és fegyverismereti tudományban, valamint az ismeretek továbbadásában kiváló képességű tagjai, akik

b./ hisznek a feladatuk fontosságában.

(8) Az emberi tényezők mellett nagy fontosságú, hogy olyan eszközök segítsék a honvédség munkáját, amelyek meggyőző és bizalmat keltő erejüknél fogva alkalmasak a haza hatékony védelmére.

(9) A védelmi kutatások és alkalmazásuk kiemelt fontosságú Magyarország biztonsága szempontjából.

3. Állampolgárság: („Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény[11])

1. szakasz

Magyar állampolgárság

2. §

Általános rendelkezések

(1) A magyar állampolgárság azt fejezi ki, hogy egy személy

a./ A Szent Korona tagja,

b./ Magyarországon vendégjoggal él, valamint

c./ Magyarországon idegenként tartózkodó személy.

(2) Minden magyar állampolgárnak az állampolgársággal járó kötelezettségeit gyakorolható jogai határozzák meg a Szabadság Alkotmánya 2. §-a szerint.

(3) A Szent Korona tagja az, aki

a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon,

b./ az egyik államalkotó nemzet tagja és Magyarországon él.

(4) Magyarországon vendégjoggal él az, aki

a./ Magyarországon született és nem az államalkotó vagy az államalapító nemzetek valamelyikének a tagja,

b./ az államalapító magyar nemzet tagja, de a 4. § (1) bekezdés szerint meghatározott többes állampolgárság követelményének nem tesz eleget.

(5) Magyarországon idegenként tartózkodó személy az, aki nem a Szent Korona tagja és nem vendégként él Magyarországon, feltéve, hogy az „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény által meghatározott jogszabály alapján állampolgárságot kap.

2. szakasz

A hatalomgyakorlásban részt vevő személyek

3. §

A Szent Korona tagja

(1) A Szent Korona tagja az, akinek felmenői a Szent Korona tagjai voltak és Krisztust követő hitet vall.

(2) A Szent Korona államalapító tagja az, aki az (1) bekezdésben meghatározottaknak eleget tesz, és magyar nemzetiségűnek vallja magát feltéve, hogy ősei között volt magyar nemzetiségű személy.

(3) A Szent Korona államalkotó nemzetének tagja az, aki az (1) bekezdésben meghatározottaknak eleget tesz, és a Szent Korona egyik nemzetiségébe tartozónak vallja magát, feltéve, hogy ősei között volt az adott nemzetiségbe tartozó személy.

4. §

A Szent Korona államalkotó nemzetei

(1) Az Alkotmány 2. § (3) bekezdés alapján azoknak a nemzetiségeknek a tagjai Magyarország államalkotó nemzetei, amelyek

a./ kultúrájuknak helyet keresve telepedtek meg a Szent Korona Országának területén, a Kárpát medencében (öshonos nemzetek), vagy

b./ a magyarsággal rokon népek, és

c./ vállalják a Szent Korona értékrendjét, és

d./ a Krisztust követő hitet vallják, és

e./ társadalmi csoportként vállalják, hogy államalkotó nemzetet alkotnak.

(2) Azok a nemzetek, amelyek a Szabadság Alkotmányának hatályba léptetésekor az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelnek:

a./ bolgárok,

b./ cigányok/romák,

c./ görögök,

d./ horvátok,

e./ lengyelek,

f./ németek,

g./ örmények,

h./ románok,

i./ ruszinok,

j./ szerbek,

k./ szlovákok,

l./ szlovének,

m./ ukránok.

5. §

A Szent Korona tény szerinti és jog szerinti tagja

(1) A Szent Korona tény szerinti (de facto) tagja az az 1. § (3) bekezdésében meghatározott személy, aki

a./ csak magyar állampolgár,

b./ aki az 1 §. (3) bekezdésben meghatározott alapfeltételnek megfelel, és a magyar állampolgárságon kívül csak olyan ország állampolgára,

– amely a Trianoni békeszerződés alapján a Szent Korona Országának jogutódja,

– amelyet a személy Magyarországot politikai vagy gazdasági kényszerből elhagyva választott befogadó hazájául.

(2) A Szent Korona jog szerinti (de iure) tagja az az (1) bekezdésben meghatározott személy, aki csak magyar állampolgár.

(3) Azok a személyek, akik jog szerint nem tagjai a Szent Koronának, választási és választhatósági jogukat csak a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvényben meghatározottak szerint gyakorolhatják.

Kötelezettségviselésük a gyakorolt joggal arányos, a hivatkozott főtörvényben meghatározottak szerint.

3. szakasz

Magyarországon tartózkodó személy

6. §

(1) Magyarországon tartózkodó személy az az állampolgár, aki

b./ Magyarországon vendégjoggal él, valamint

c./ Magyarországon idegenként tartózkodó személy.

(2) A Magyarországon tartózkodó személy jogainak és kötelezettségeinek irányelveit az Alaptörvény, részleteit az „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szabályozza.

(3) A Magyarországon tartózkodó személy anyaországába, gyökereihez történő hazatelepülését Magyarország támogatja és minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti.

_______________________________________

Az augusztusi rendezvények egyikén a három radikális lépés megtételének az alapját jelentő gondolkodási mód (paradigma) váltást fogom egy Szeren továbbadni, azért, hogy jöjjön létre egy Továbbadó MAG, amely előkészíti az Új Világrend minta-országának megteremtését jelentő Alkotmányozó Nemzetgyűlést, amelyet akkor kell megtartanunk, amikor eljön az Idő.

Az utóbbi napokban ismét üzeneteket kaptam azzal kapcsolatban, hogy személyemet többen nem fogadják el.

Most már határozottan kérem, sőt követelem, hogy akinek baja van velem, az vállalja személyével véleményét, és álljon ki nyilvános vitára indokaival bizonyítva állítását.

Aki pedig ezt nem meri vállalni, az tartsa meg gyűlölködését saját titkaként.

Ezeket figyelembe véve szeretettel kérem a Magyarok Szövetsége, a Jobbik szakértőit és minden olyan embert, aki bármely szakterületen szabályozó munkát akar és tud végezni, tegye félre ellenérzését és adjon lehetőséget önmagának és nekem arra, hogy egyeztessük ismereteinket, ezért

vegyen részt a Továbbadó Szeren,

amely megrendezésére a bösztörpusztai Országgyűlésre már kaptam lehetőséget egy jurtában, de a szervezők beleegyezése nélkül nem tarthatom meg, ezért

kérem az illetékesek véleményét, illetve beleegyezését.

Kelt Szegeden, 2010. Napisten havának 28. napján.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

Az írás változatainak címei:

A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/ISz100628.pdf, http://szkszhu.szksz.com/ISz100628.doc

Ígéretbehajtó Szemle változat: http://szkszhu.szksz.com/ISz06014.pdf

Honlapcím: http://szkszhu.szksz.com/IBSZ100628.html

---

[1] a fejlett országok 2013-ig megfeleznék adósságukat (amely egyes vélemények szerint eleve halott ötletnek tűnik Japán vagy Olaszország példájából kiindulva).

Az eladósodottság kapcsán azonban továbbra is éles ellentét húzódik Amerika és Európa között. Míg az Obama-kabinet továbbra is a gazdaságösztönzést tekinti elsődleges célnak, amelynek oltárán feláldozzák az államadósság kérdését, addig az európai államok (főként Németország) prioritása változatlanul a hiánylefaragás marad.

A G20-as találkozó hivatalos közleményében egyébként a két eltérő álláspontot úgy gyúrták össze, hogy az egyes tagállamok közösen nem szabályozott ütemben haladnak az adósságpályákon, a stimulus csomagokat pedig csak olyan ütemben vonják vissza, hogy az ne veszélyeztesse a gazdasági fellendülést.

A kormányok ugyanott fognak toporogni mint 1-2 évvel ezelőtt: a gazdaságok struktúrája továbbra is a növekedéskényszerre van berendezve, állami szinten újabb ösztönzőcsomagokra már nincs fedezet, miközben ez alatt az idő alatt nem tudtak érdemben megoldást nyújtani a problémákra (döntően politikai okokból kifolyólag).

A halogatás csúcstalálkozója – akár így is nevezhetnének a hét végén Torontóban lebonyolított G20-as fórumot, a lényeges gazdasági kérdésekben ugyanis nem jutott dűlőre a fejlett és fejlődő országok vezetőit tömörítő szervezet küldöttgyűlése

(Növekedéskényszer – A mentőcsomagok hatása kimúlik – http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/novekedeskenyszer-a-mentocsomagok-hatasa-kimulik-320202)

[2] Nagyon kétséges, hogy az afganisztáni háborút katonailag meg lehet nyerni, de teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetségesek nem veszíthetnek, tehát egy köztes politikai megoldásra van szükség

a magyar közvélemény, ha nem is szereti kimondottan, nem nagyon helyezkedik szembe Magyarország afganisztáni részvételével; mivel eddig szerencsére nem volt túl sok magyar áldozat. Hozzátette, több áldozat esetén ez megváltozhat.

(Martonyi: kétséges, hogy az afgán háború katonailag megnyerhető – http://mti.hu/cikk/486015/)

[3] A brit vezérkari főnök szerint rövidesen meg kellene kezdeni a tárgyalásokat a tálibokkal, ez azonban nem keltheti a felkelőkben azt a benyomást, hogy előnyös helyzetben vannak.

Ugyanakkor a tárgyalásokkal párhuzamosan folytatni kell a katonai műveleteket, hogy a felkelők ne gondolják azt, a szövetségesek feladták a küzdelmet.

(Tárgyalni kellene a tálibokkal a brit vezérkari főnök szerint – http://www.hirado.hu/Hirek/2010/06/27/18/Targyalni_kellene_a_talibokkal_a_brit_vezerkari_fonok.aspx)

[4] Magyarországon a Kormány gazdasági akciótervének nevezik a megszorító intézkedéseket

http://szkszhu.szksz.com/Akciotervnevumegszoritointezkedesek.pdf

[5] A második Orbán-kormány kiemelt szerepet szán a Fideszhez közeli vállalkozások körében népszerű gazdasági ágazatnak, az egyebek mellett a médiát, a reklám- és filmgyártást is felölelő kreatív iparnak.

(Kreatív iparmágnások – http://hvg.hu/hvgfriss/2010.25/201025_uj_fejlesztendo_agazat_a_kormanyprogramban_)

[6] Magyarország fontos NATO-szövetséges, „hálásak vagyunk a magyar népnek az afganisztáni NATO-misszióhoz nyújtott hozzájárulásért”. Méltatta, hogy Magyarország elkötelezte magát az Afganisztánban állomásozó erői létszámának növelésében.

Martonyi János elmondta, hogy megerősítette Clintonnak Magyarország alapvető elköteleződését az atlanti szövetség iránt, amely kulcsfontosságú Magyarország biztonsága szempontjából. Ugyancsak biztosította kollégáját Magyarország nyugat-balkáni szerepvállalásának folytatását illetően. Megköszönte azt a segítséget, amelyet az Egyesült Államok nyújt Magyarországnak legégetőbb belső problémáinak, közöttük a roma integrációnak a megoldásához.

(Hillary Clinton: Magyarország az Egyesült Államok közeli barátja – http://mti.hu/cikk/486083/)

[7] „… exportjaikkal a nagyobb növekedést produkáló feltörekvő piacokra számítanak, ahelyett, hogy a saját keresletüket tartanák karban. A növekedés élénkítése helyett ezek az országok a költségvetés kiigazításával foglalkoznak, s ha exportálnak, ezt a kiigazítást a mi kárunkra teszik” – mondta Guido Mantega brazil pénzügyminiszter a G20-ak tegnapi tanácskozásán[7], amely „a csúszó reformok csúcsa” néven vonul be a történelembe*, de a brazil pénzügyminiszter által közvetített elnöki üzenet történelmi áttörést jelent.

(Áttörés a G20-ak tanácskozásán – http://szkszhu.szksz.com/ISz100627.pdf)

* Nem várható lényeges előrehaladás a globális pénzügyi rendszer rendbetételére tett javaslatok többségében a G20-ak torontói tanácskozásán.

A kérdéskörben a legnagyobb vita a hitelkockázati tényezők súlyozása körül alakult ki, amely hátráltatja a megegyezést. Erőteljes ellenállást fejt ki maga a pénzügyi lobby is, a hitelek szűkítésével és a költségek emelkedésével fenyegetőzve.

Megoszlanak a vélemények a bankadóról is: egyes vezető fejlődő országok: Brazília, vagy India, de Kanada és Ausztrália is elutasítják a bankadó és a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó bevezetését. Berlin, Párizs és London viszont egységfrontot alkotott a kérdésben és a bankadó önálló bevezetése mellett foglal állást. A pénzügyi tranzakciókra Németország által javasolt adó globális szintű bevezetésének esélye gyakorlatilag nulla. a G8 csúcson mindezekről szó sem esett.

(A csúszó reformok csúcsa – http://mti.hu/cikk/486453/)

[8] Az államhatalom gyengülése miatt sokan elvesztették biztonságérzetüket, ehhez járult a gazdaság mélyrepülése és a politikai elit körében burjánzó korrupció. Mindez ideális táptalajt jelentett a „szélsőjobboldali” Jobbik számára – vélekedett Novák. A párt népszerűségének hirtelen megerősödése félelmet vált ki a magyar zsidóságban. Főként az idősebbek tartanak attól, hogy a radikális jobboldal kiüresíti a demokratikus intézményeket, és hogy az ország a két világháború közti állapotokhoz közelít.

Most, hogy a Jobbik a parlamentben ül, attól lehet tartani, hogy a párt még inkább beviszi az antiszemitizmust a közbeszédbe – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke.

Köves Slomó szerint a zsidóság legnagyobb ellensége a tudatlanság. A nyitottság a megoldás kulcsa, még jobban kell törekedni a zsidó kultúra megismertetésére.

(Die Presse: Megerősödött az antiszemitizmus Magyarországon – http://mti.hu/cikk/486439/)

[9] A Szent Korona Értékrendje szerinti állampolgárság minden esetben önazonosság-kifejezést jelent, hiszen csak a Szent Korona államalapító és államalkotó tagjai rendelkeznek vele. A hatalomgyakorlásban csak azok vehetnek részt, akik érdekei kizárólag Magyarországhoz fűződnek, ezért csak az a kettős állampolgársággal rendelkező Szent Korona tag vehet részt a hatalomgyakorlásban, aki Magyarországon kívül más országban nem érvényesíti választhatósági és választási jogát.

(Az állampolgárság értelmezése a Szent Korona Értékrend szerint – http://szkszhu.szksz.com/AzallampolgarsagertelmezeseaSzentKoronErtekrendszerint.pdf)

[10] Alaptörvény – http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf

Dr. Halász József

[11] Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. főtörvény – http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.pdf