A vörösiszap katasztrófa fejleményei és részletei – összefoglaló

 

 
Orbán: a rendőrség őrizetbe vette a MAL Zrt. vezérét

2010.10.11.

A rendőrség őrizetbe vette a MAL Zrt. vezérigazgatóját, s kezdeményezi előzetes letartóztatását – mondta a kormányfő hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában.

A vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben. Orbán Viktor miniszterelnök szerint négy feladat áll a kormány előtt Magyarország legnagyobb ökológia katasztrófája után. A kormányfő a parlamentben azt mondta: kártalanítani kell a károsultakat, és mivel nem természeti csapásról van szó, hanem emberek által előidézett károkozásról, nem az adófizetőknek, hanem azoknak kell fizetni, akik a károkat okozták. Emellett biztosítani kell az emberek munkáját az üzemben, meg kell gátolni, hogy további károk keletkezzenek a környezetben és mielőbb ki kell vizsgálni a felelősség kérdését, meg kell nevezni a felelősöket – tette hozzá. Végül bejelentette: a MAL Zrt. vezérigazgatóját (vélhetően Bakonyi Zoltánt) a rendőrség őrizetbe vette és kezdeményezi előzetes letartóztatását.

Hétfőn olyan nagy erejű katasztrófa történt Magyarországon, hogy azt Európa egyik legpusztítóbb ipari katasztrófájaként tartják számon. Emberek sérültek és haltak meg, állatok pusztultak el, életek mentek tönkre a vörös áradatban.

Miközben mindenki a bajbajutottakon segítene, addig a cég vezetői nem vállalják a felelősséget, persze bolondok lennének bevállalni. Olyannyira tűnnek érdektelennek az ügyben, hogy az már gyanús. Szerintük nem történt nagy esemény, nyugodtan maradjon mindenki a helyén, miért viselnek maszkot az emberek, ez semmiség-ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel verik ki a biztosítékot az embereknél.

Ha olyannyira nem veszélyes az anyag, akkor miért nőtt mára már hétre a halálos áldozatok száma? Miért égtek csontig az emberek? Miért pusztulnak el az állatok?

Sétáljanak csak végig az iszapos utakon utcai cipőben, vagy a belügyminiszterünket idézve: mártózzanak meg a fertőben, és kiderül, hogy mennyire érzik majd magukat biztonságban utána. Értjük mi, hogy nem kell pánikot kelteni, a félelem, már így is csontig hatolt az emberekbe. Eszük ágában sincs maradni a vörös pokolban, összetört a lelkük, az életük. Elégtételt akarnak, felelősöket, magyarázatot a megmagyarázhatatlanra.

Illés Zoltán államtitkár felfüggesztette az ajkai üzem működését. (Azért ehhez van még egy kis adalék! – NIF szerk. megj.)

Erre megszólalt az ifjúkommunista Bakonyi nagyfőnök. Továbbra sem ismerte el felelősségüket, csak azt mondta, hogy „kicsit rosszul kommunikáltuk” az ügyet. Az aranyifjú hangja kissé rezegett, de inkább ijedtséget, mint megbánást mutatott. Azzal fenyegetődzött, hogy „napokon belül csődbe megy a cég”. A kormány nyomására azonban némi kártérítési pénzeket kifizettek.

2004-ben a Gyurcsány kormány minősítette „nem veszélyes hulladéknak” a 13-as pH-jú, nehézfémeket (króm, ólom) tartalmazó vörös iszapot, ami korábban annak számított.

Kihalt a Marcal folyó teljes élővilága, de talán a Duna megmenthető. Az ajkainál is nagyobb potenciális veszélyt jelent Almásfüzitő, ahol a vörösiszap-medence gátja egyben a Duna gátja is. Szivárgás máris van, amit növények pusztulása jelez a közös töltés túloldalán. Egy árvíz katasztrófát okozhat. A fő veszély az, hogy nem beton a vörösiszap medencék fala és medencéje.

A MAL 2009-ben gátmagasítási engedélyt kapott mely szerint „a gátmagasításhoz a már lerakott érőműi szürkesalak kerül felhasználásra”.

IDE KATTINTVA megtekintheti az eredeti dokumentumot.

A környezetvédelmi felügyelőség 2010 szeptember 24-én „elvégzett” ellenőrzésének jegyzőkönyve szerint a helyszínen ellenőrizték a MAL Zrt. ajkai telephelyét. Ez a „papírfecni” egy ipari létesítmény és veszélyes anyagokat tároló üzem ellenőrzésének a jegyzőkönyve …

 

 

 
A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség élére a nyáron nevezték ki Zay Andreát (aki 2004 és 2005 között pedig Illés Zoltán országgyűlési képviselő személyi titkára volt). Zay Andrea az egri főiskolán biológia-technika, majd kémia-környezetvédelem szakon végzett, – általános iskolai tanár – majd oktatástechnológusi, irodavezetői és politikai szakértői szakképesítést, később jogi végzettséget szerzett. Négy évig, 1999 és 2003 között az MTV Közalapítvány titkárságvezetője, 2004 és 2005 között pedig Illés Zoltán országgyűlési képviselő személyi titkára volt, aztán a Regnum Katolikus Általános Iskola megbízott igazgatói posztjára, majd 2007-ben a Práter Általános Iskola igazgatói székébe jutott. Kinevezés nyáron már téma volt a sajtóban, a szakmai hozzáértésével kapcsolatban kétségek merültek fel, mivel hozzáértése állítólag a környezetvédelem tanári szakra és a korábbi Búbos Banka környezetvédelmi köri tagságára alapozható.

Orbán Viktor és a magyar katasztrófa-elhárítás a helyzet magaslatán áll, ezt az egész világ elismeri.

Zacher Gábor megjegyzése: „nagy kérdés, hogy a katasztrófa sújtotta terület egyáltalán alkalmas-e emberi tartózkodásra.”

Kapcsolódó anyag: Kis gyurcsányiológia – Egy jó vagyonelkobzás kellene ugye?

 

Még a kártérítést is megúszhatják

2010.10.08.

Akár hatalmas magánvagyonukból is fedezhetnék a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonosai, Tolnay Lajos, Petrusz Béla, Bakonyi Árpád és fia, Bakonyi Zoltán az iszapömlés okozta károkat.

Ha a cég nyolcmilliárd forintos tőkéje nem fedezné ezt, akkor is lesz mit lefoglalniuk a hatóságoknak. A három tulajdonos ugyanis a magyar milliárdosok top 100-as listájának helyezettje. A Napi Gazdaság Tolnay Lajost 23 milliárd forintos vagyonnal a 21. helyen, míg Bakonyi Árpádot és Petrusz Bélát egyaránt 16,5 milliárd forintos vagyonnal a 28. helyen tartja nyilván.

A Hírlap beszámol arról is: arcpirítóan olcsón, tízmillió forintért privatizálták a hétfői vörösiszap-tragédiát okozó ajkai timföldgyárat Horn Gyula kormányzásának idején.

Csiha Judit volt szocialista miniszter a lap birtokába jutott belső jelentése szerint a gyár értékét 1997-ben 1,7 milliárd forintra becsülték, s azért engedték el a pénz nagy részét, mert az azóta lényegében változatlan tulajdonosi kör hárommilliárd forintos környezetvédelmi korszerűsítést ígért a gyárban.

A Csiha-jelentésből való az a táblázat is, amelyen jól látható, hogy a magyar alumíniumipar szinte teljes egészét bagóért adták magánkézbe – olvasható a lapban.

Minden azon múlik, polgárjogi értelemben veszélyes üzemnek minősül-e az ajkai timföldgyár a végtermék, a vörösiszap okán – mondta a Blikknek Dr. Kolláth György alkotmányjogász.

Ha a vörösiszap-kibocsátás és -tárolás miatt veszélyes üzemnek mondható a timföldgyár, pontosabban annak zagytározója, akkor a MAL Zrt.-nek objektív felelőssége áll fenn. Vagyis függetlenül attól, hogy a cég vétkes-e vagy sem, kártérítési felelőssége van – magyarázta Kolláth.

Ha azonban nem tekinthető veszélyes üzemnek, akkor megúszhatja a cég a kártérítést, amennyiben nem bizonyítható, hogy valamilyen szabályt szegett, vagy bármilyen mulasztást elkövetett az iszaptárolásban – tette hozzá az alkotmányjogász.

 

 

 
Btk. 280. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon olyan mértékben károsítja, …két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bakonyi Zoltán, a timföldgyár igazgatója azt mondta: a vörösiszap nem mérgező, persze fürdeni nem kell benne.

 

A tárolókban nem csak vörösiszap volt

2010.10.07.

„Mára kiderült, hogy a tárolókban nem csupán vörösiszap volt, hanem az ajkai ólomkristálygyár savas maradékát is oda hordták. Lehetőleg minél hamarabb ki kell deríteni, hogy milyen anyagok vannak ebben az egyvelegben, bár ki lehet mondani, hogy a területet elöntő áradatban csaknem az egész periódusos rendszer megtalálható” – fogalmazott Dr. Padisák Judit a Pannon Egyetem Mérnöki Karának Környezettudomány Intézetének igazgatója. A szakember szerint a vörösiszapot jobb megoldás híján a folyóba mossák, azonban óriási mennyiség a földeken terül szét. Ezt próbálják visszahordani a tározóba, időközben azonban a talajba is szivárog bőven.

„Az biztos, hogy a talajvízbe beszivárog ez az anyag, az ivóvízbázist azonban még nem érte el. Az is biztos, hogy a szennyeződés folyóról folyóra vándorol majd, azt azonban még nem tudni, mennyit fog hígulni időközben” – fűzte hozzá az igazgató.

Vörösiszap

A vörösiszap jelenleg a feldolgozási folyamat egyik mellékterméke, amelynek a hasznosítása még nem megoldott. A technológiai folyamat az ülepítésével zárul, de amíg nincs lezárva a tároló felülről földréteggel, addig nem vörös iszap, hanem a hatályos besorolás szerint is veszélyes hulladék, mivel a 13-14 pH-s lúg is ott van vele együtt. Ezt hágták át a környezetvédelmi felügyelőségen. Óriási szakmai hiba. Szakmai? Börtönbe mindenkivel, aki ehhez a nevét adta. Ügyintéző, ellenőr, hivatalvezető! Akár közös cellát is kaphatnának.

MTA: „A vörösiszap a nátron-lúg tartalom miatt veszélyes anyagnak minősíthető, az azzal való érintkezés fokozott odafigyelést igényel. Bőrrel való érintkezés vagy szembe kerülés esetén bő vizes lemosással védekezhetnek a káros hatások ellen. Az vörösiszap nehézfém-tartalma nem közelíti meg a megengedett egészségügyi határértéket, ólomtartalma kevesebb, mint a normál talajoké.”

Ugye van a vörösiszap, ami lehet, hogy önmagában nem veszélyes hulladék, de van a „mi vörösiszapunk”, ami felett tengernyi 13-as pH-jú lúg úszik!

Hol van erre valami paragrafus, hogy a vörösiszap felett úszó lúg nem veszélyes hulladék!

 

2010.10.05. – E-Mail részlet a tegnap esti postánkból:

„Egy melós a MAL Zrt-től:

…sziasztok,én a malzrtnél vagyok melos,nemrég javitották a gátat mert szivárgott,ráfogták ,hogy jó,a markoló gépeket azon a helyen szokták a gáton tárolni,ahol átszakadt mindig is,furcsa modon a katasztrófa elötti napokban elvitték a gépeket,miért is?mert tudták,hogy átszakad,most több mint ezren veszitjük el a munkahelyünket a malnál,mert nincs pénz kifizetni,a bauxitbánya is bezárhat mert a mal vásárolta a bauxitot,ja és gyurcsány többlet részvényes a malnál,de nem az ö hibája ez,… „

 

Ajka a vörösök valóságos elszámoltatásának az igazi próbaköve!

2010.10.06.

A Kádár rendszer futtatott bolsevikjaiból verbuválódott vörös bárók ajkai timföldgyára nehézfémekkel telitett, súlyos égési sérüléseket okozó 800 000 köbméternyi vörös iszapja rontott rá az Ajka menti, mélyebben fekvő magyar falvak vétlen, mit sem sejtő szegény magyar népére. Halott, megvakult és megnyomorított magyar emberek az áldozatai a vörös bárók gátlástalan, csak a haszonra koncentráló felelőtlen ipari tevékenységének.

Vérlázító már maga az a tény is, hogy ez a sokmilliárdos cég 10.000 000.- Forintos biztosítással rendelkezett és működhetett, miközben az általa okozott kár a szakértők szerint, a 4-5 Milliárd forintot is meghaladja! Ez a biztosítási összeg / egy jobb autó ára / mutatja legjobban azt a sivár és öncélú és felelőtlen és rabló mentalitást, amely e tulajdonosi világ valóságos mentalitását jellemzi.

Tényként közlik a hatóságok, hogy az ” elvtársak ” az ajkai iszaptározó hatóságilag engedélyezett befogadó képességét sokszorosan meghaladó iszap mennyiséggel töltötték fel, amelynek a falai a fizika törvényeinek megfelelően felmondták a szolgálatot. 800 000 hektár mezőgazdasági termőterület vált évtizedekre használhatatlanná. A falvak házaiba 2.5 méretes iszaptenger tört be a percek tört része alatt, többen eltűntek. A vörös iszaptenger feltartóztathatatlanul halad a mosonyi Duna és a nagy Duna felé. Útját gipsz hegyekkel próbálják feltartóztatni!

Ez alatt a vörös bárók egy általuk közzétett arcátlan nyilatkozattal próbálták meg a büntető és polgári jogi felelősségüket a természetre hárítani! Közölték, hogy ” 100.000.-Ft gyors segélyt ” hajlandók adni a kárt szenvedetteknek. ( Családoknak ). Hogy nem sül ki a szemük ettől az összegtől, amikor a családok élelmiszert tároló helységei, bútoraik, háztartási gépeik stb., mind-mind megsemmisültek, házaik szétáztak stb. 100.000.- Ft = 300.- Euró! Micsoda szociális érzékenység a báró urak részéről! A timföldgyár tulajdonosai között ott látjuk a Gyurcsányokat, a Tolnaiakat, Bakonyiakat és társaikat, a hátuk mögött a hatalmas magánvagyonnal!

És az értük aggódó magyar sajtó a kifosztott magyar emberekhez fordul segítségért, mondván, gyűjtsünk pénzt az áldozatoknak. ( Értsd: a bárók nem fizethetnek ugyebár )

Mi a teendő?

Gyors és kíméletlen letartóztatások, a tulajdonosok magánvagyonának az azonnali lefoglalása, büntető és polgári jogi eljárás megindítása a teljes tulajdonosi ” báró világ ” ellen. Az igazság kíméletlen következetességet követel az elszámoltatást hangoztató Orbán kabinettől. Ez az ” elszámoltatás igazi próbaköve” ! Mentegetőzésnek és mellébeszélésnek nincs helye. Csak a tett hitelesít! Az ígéret már nem ! Pont!

Dr. Nagy László ügyvéd – politikus

 

 

 

Vörösiszap – Devecser csak kezdet

A legnagyobb pofátlanságot, – a MAL vezetők nyilatkozatai után – Gyurcsány Ferenc kapcsolat.hu site-ja követi el az ügyben.

A címlapon egy cikk, amely a katasztrófával foglalkozik Devecser csak kezdet! címmel!

Merthogy az almásfüzitői tároló, ami közvetlenül a Dunaparton van még ennél is ezerszer veszélyesebb, mert abba egy cég veszélyes hulladékot is elhelyezett és ott is bármikor történhet egy ilyen katasztrófa, – a cikk még korrektnek is nevezhető lenne, ha nem pont Gyurcsány Ferenc kapcsolat.hu weboldalán jelenik meg – érdemes elolvasni.

„A mostani katasztrófának az a legnagyobb tanulsága, hogy bekövetkezhet az, amire senki sem számít. Már pedig, ha valami bekövetkezhet, arra fel lehet készülni.

A nagy kérdés csak az, hogy mi éri meg jobban? Várni, és majd ha mindezt bekövetkezik, elkezdeni kapkodni és siránkozni, keresni a veszett fejsze nyelét, avagy felkészülni.

Felkészülni azzal, hogy a veszélyes anyagok ártalmatlanítását folyamatosan megkezdik, a szennyező anyag fokozatos feldolgozásával csökkentik a tározóban felhalmozott vörösiszapot. Ezzel enyhíteni lehet a gátakra nehezedő belső nyomást, minimalizálva az átszakadás veszélyét.

Egy idő után pedig eltakarítható a folyó mellől a mindenkire veszélyes hulladék.

Ja, hogy ez sok pénzbe, esetleg milliárdokba kerül?

Hát igen! Ebben az esetben mi vagyunk az a generáció, akinek meg kell fizetnie apáink és nagyapáink kapzsiságát, nemtörődömségét. „

Nade kedves Gyurcsány Elvtárs!

Ki volt az elmúlt 8 éven át kormányon?

Ha ilyen jól ismerte a problémát miért nem kezdték el annak kezelését?

Vagy direkt ezt is a leendő jobboldali kormányra hagyták, mint az IMF hitelek visszafizetését?

Ha tudták, hogy egy cég veszélyes hulladékot helyezett el itt, miért nem indítottak eljárást?

Ha tudták, hogy rossz a magyarországi környezetvédelmi szabályozás, miért nem változtatták meg?

Ha tudták, hogy az egész magyar alumíniumipar csak a túlzott környezetszennyezés árán tartható fenn, miért nem szüntették meg? Ja , hogy Ön ebből milliárdokat keres..

Mindez annak az embernek a weblapján jelenik meg, aki közvetlen haszonélvezője ennek az elbaltázott helyzetnek…

Mindez annak az embernek a weblapján, aki mai napig közvetlen haszonélvezője* annak az elbaltázott (szocialista) rendszernek, aki ezt az egész szerencsétlen iparágat ilyen torz módon kialakította

(*pl mai napig egy volt szoci klán villájában lakik, de az elprivatizált/ellopott állami vagyonhoz képest ez még eltörpül)

Mindez annak az embernek a weblapján , akinek a haverjai/volt (?) üzlettársai a katasztrófa közvetlen okozói..

 

 

 

 

Gyurcsány(i) és Bakonyi, a két svábhegyi tuti

Illeték- és adócsalás útján adták el a volt állami üdülőt? Miért nem vett észre az ügyletből semmit az Illetékhivatal?

Bakonyi Árpád 1994-ben még munkanélküli volt, ma már az ország 18. leggazdagabb embere. 1999-ben Gyurcsány Ferenc cégével karöltve egy 500-900 millió forintot érő svábhegyi volt állami üdülő tulajdonjogát 134 millió forintért adták el Bakonyi nagyobbik fia cégének. A számviteli törvényt megkerülve így a fiú vállalkozása több tízmillió forint illetéket, Gyurcsány és az apa tulajdonában lévő cégek pedig közel 100 millió forint társasági adót takarítottak meg.

1961-ben a honvédelmi miniszter a Budapesti Honvéd Sport Egyesület élsportolóit arra utasította, hogy használati jog fejében építsenek egy 6 szobás síházat, kosárlabdapályát, illetve egy kispályás futballpályát a Svábhegy tetejére. Az állam kisajátítással megszerzett több mint egyhektárnyi földterületén a BHSE több későbbi olimpiai ezüstérmese (Kajdi János bokszoló és Csatári József birkózó), világbajnoka (Varga János és Klinga László birkózók) robotolt társadalmi munkában. A HM 1988-ban 12 057 négyzetméternyi területét 40 millió forint értékben elcserélte az Alumíniumipari Kereskedelmi Vállalat két margitszigeti földterületével. A XII. kerületi, Mátyás király út 53/B alatti telek és úgynevezett síház anyagi értékét ugyanis jelentősen növelte, hogy a Duna–Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi értéknek nyilvánította a telek erdősávját, illetve, hogy az épület az utca többi nagy értékű villájától mintegy 600-700 méter távolságban épült meg. (A Mátyás király út több világcég magyarországi rezidenciájának ad helyet.)

Az állami tulajdonú cég a csere után szinte azonnal az épület bővítésébe kezdett. Alig egy év leforgása alatt, a kis faházból egy 26 szobás, 2057 négyzetméter alapterületű vállalati üdülőt varázsolt. A közpénzből épült svábhegyi villa szépségének azonban nem sokáig örülhettek a szocializmusban edzett vállalati dolgozók; a céget minden ingóságával együtt 1991-ben a Hungalu Rt. szerezte meg. A tulajdonosváltás után az Alumíniumipari Kereskedelmi Vállalat új neve pedig a Hungaluker Kft. lett.

Az MSZP Köztársaság téri székházában úgy tudják, hogy a párt anyagi háttérbázisát öt ember felügyeli, kezeli, illetve szerzi meg: Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Kapolyi László, Puch László és Bakonyi Árpád. Ez utóbbi úrról keveset tudhat a közvélemény. Bakonyi szovjetunióbeli és veszprémi egyetemi évei után, hamar az MSZMP-ben, illetve az Ipari Minisztérium osztályvezető-helyettesi pozíciójában találta magát mint vegyipari mérnök. Kapolyi irányítása alatt részt vett többek közt a dorogi égető tervezésében és kivitelezésében is. A sikerek ellenére a felfelé ívelő karrier 1994-ben hirtelen mégis megtört. Öccsének, Bakonyi Nándornak októberben írt üzenetében ugyanis már arról panaszkodott, hogy munkanélküli lett és állást kell keresnie. Ehhez képest tíz év múlva már az ország 18. leggazdagabb embereként köszönt vissza – vagyonát tavaly a Manager Magazin 12 és fél milliárd forintra becsülte. Személyéhez és fiaihoz több mint 40 kisebb-nagyobb cég köthető.

A szocialista érzelmű Bakonyi Árpád 1995-ben foglalta el a Hungalu Rt. elnöki pozícióját. Többek között vezérigazgatói tevékenységének köszönhetően, a cég közgyűlése három év múlva kénytelen volt feloszlatni a részvénytársaságot. Az már csak hab volt a tortán, hogy a Horn-kormány májusban elvesztette az országgyűlési választásokat. Bakonyinak lépnie kellett: a leányvállalatát eladta két MSZP-közeli nagyvállalatnak. A Hungaluker Kft. új tulajdonosai így 40 százalékban a Gyurcsány Ferenc vezette ARK Vagyonkezelő Rt., 60 százalékban pedig a MAL Magyar Alumínium Rt. lett. Bakonyi Árpád azonban most sem maradt állás nélkül, az adásvétel után két hónappal ugyanis megkapta a MAL Magyar Alumínium Rt. alelnöki székét!

A Hungaluker Kft. sorsa azonban 1998. augusztus 31-én az anyacéghez hasonlóan megpecsételődött. Tulajdonosai: az ARK részéről Gyurcsány Ferenc, a MAL részéről pedig a Tolnay Lajos, Petrusz Béla és Bakonyi Árpád alkotta multimilliárdosok „klubja” ugyanis két egyszemélyes cégre osztották fel a társaságot. Míg a Hungaluker-vagyon 40 százalékát Gyurcsány Ferenchez köthető Partagas Management Kft. kapta meg, addig 60 százalékát az Aluker Kereskedelmi Kft. A megszüntetett cég záróleltára szerint az ingatlan értékét közel 137 millió forintban becsülték meg az osztatlan közös tulajdonban maradó nagyvállalkozók. A sikeres szétválás ellenére azonban nyolc hónapnyi létezése után, Bakonyiék visszaolvasztották Aluker Kft. nevű leányvállalatukat a MAL Rt. anyacégbe.

1999 májusában az élénk külföldi befektetések miatt országos ingatlanár-robbanás történt. Az addigi lakások, házak, nyaralók piaci értéke megnégyszereződött, megtízszereződött. Valószínűleg ezért döntött úgy a Gyurcsány anyósa, Apró Piroska vezette Partagas és a MAL, hogy 1999. szeptember 22-én eladja a volt állami üdülőt. Vevőnek érdekes módon Bakonyi Árpád fiának cégét, a Bapet-Y3 Kft.-t nézték ki. A Bakonyi–Tolnay–Petrusz-érdekszövetség és a Gyurcsány–Apró család éppen ezért papíron nem is ragadtatta el magát az ingatlan vételárának kiszámításakor. Alig több mint bruttó 134 millió forintot kértek a ház tulajdonjogáért a Bakonyi fiútól, holott igazságügyi ingatlanszakértők szerint az ingatlan ára ekkor már 500-900 millió forintot ért. (Míg a Bölény utcában 45 ezer forint, addig a Szamóca utcában már csaknem 80 ezer forintot ért egy négyzetméter!)

A számviteli törvény kimondja: „a piaci érték meghatározásánál általában abból kell kiindulni, hogy az adott eszközt az értékelés (mérlegkészítés) időpontjában, adott állapotban, adott környezeti feltételek mellett, mennyiért lehetne beszerezni, illetve mennyiért lehetne eladni.” Azaz mindig a környező eladásra szánt házak, villák piaci árához kell meghatározni az eladásra szánt ingatlan vételárát, hiszen enélkül az állam jelentős társasági adótól és illetékbevételtől esne el. A felülvizsgálatot a mindenkori független illetékhivatalnak kell elvégezni, ami itt érthetetlen okok miatt valószínűleg nem történt meg, hiszen csak 13 millió Ft illetéket fizettek be, holott az ingatlan piaci átlagértékét figyelembe véve, minimum 70 millió forintot kellett volna fizetni.

A volt balatonőszödi és szemesi állami üdülők olcsón és vitatott módszerekkel való megszerzésének ismeretében, Gyurcsány ennél az adásvételnél sem hazudtolta meg önmagát. Bár a Mátyás király úti ingatlanban csak 40 százaléknyi tulajdonrésze volt, mégis ő kapta a vételár nagyobb részét, ami jogi nonszensz. Míg a Gyurcsány Ferenc érdekkörébe tartozó Partagas bruttó 73 millió forinttal távozott, addig a 60 százaléknyi tulajdonrésszel rendelkező Magyar Alumínium Rt. alig több mint bruttó 61 millió forintot kapott! Persze mindezt csak papíron, hiszen ingatlanszakértők és ügyvédek szerint több mint valószínű, hogy kettős adásvétel születhetett: egy, ami a valós piaci igényeknek felelt meg, és egy másik, amit a Földhivatalnak nyújtottak be.

2005. február 28-án a volt üdülő tulajdonjogát a Bapet-Y3 Kft.-ből való kiválás útján ifjabb Bakonyi Árpád öccsének – Bakonyi Zoltánnak – a cége kapta meg. A Mátyás király 53 Kft.-re keresztelt új cég nyitó vagyonleltára szerint az ingatlan ekkor már csak 96 millió forintot ért, azaz hét év alatt az infláció, az erősödő forint és az évente csak 2 százalékos amortizációs kulcs ellenére további 41 millió forinttal csökkentették a svábhegyi telek és ház értékét! A képtelenséget jól jellemzi, hogy a Mátyás király út elején, a Semmelweis Egyetem az azonos nagyságú területen álló volt Pszichiátriai Intézetét csaknem bruttó 1,4 milliárd forintért árulja!

 

Jamrik Levente

Demokrata

2005. szeptember 15.

 

HVG/Híradó/Magyar Hírlap/kapcsolat.hu/index fórum/Blikk/Polgári Hírszemle

 

Kapcsolódó anyag:

Kis gyurcsányiológia – Egy jó vagyonelkobzás kellene ugye?

Timföldgyár tízmillióért

 

A cikk webcíme: http://holahatar.uw.hu/news.php?readmore=114

 

Közreadta: Nemzeti InternetFigyelő