A tajvani vezető amerikai látogatása csak káoszt hoz a szigetére

Tsai Ing-wen sietteti a Kínától való függetlenségről szóló álmainak a végét

Tajvan vezetője, Tsai Ing-wen szerdán indult guatemalai és belize-i útjára, amelyhez New York-i és Los Angeles-i amerikai állomások is kapcsolódnak.

Mindez egy olyan időszakban történik, amikor egy másik közép-amerikai ország, Honduras nemrég vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, azaz a szárazföldi Kínával, és ezzel az úgynevezett Kínai Köztársaság – a sziget hivatalos elnevezése, amelyet a tajvani de facto kormány használ a szigetről – porig lett alázva. Ezzel a lépéssel már csak 13 ENSZ-tagállam (a 193-ból) ismeri el Tajvant országként.

Peking élesen kritizálta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Tsai esetleg találkozik Kevin McCarthy amerikai képviselőházi elnökkel Kaliforniában. A kínai Tajvanügyi Hivatal szóvivője, Zhu Fenglian kijelentette: „Ha [Tsai] tárgyal McCarthy amerikai házelnökkel, az egy újabb provokáció lesz, amely súlyosan sérti az Egy Kína elvét, aláássa Kína szuverenitását és területi integritását, és aláássa a Tajvani-szoroson átívelő békét és stabilitást”.

Emellett a közelmúltban Csehországból és Németországból Tajvanra érkezett parlamenti delegációk is szították Kína haragját, miközben Nancy Pelosi 2022-es tajpeji látogatása sem volt túl régen. A volt házelnök ott tartózkodásának ideje alatt a Tajvanhoz közeli kínai Fujian tartományban leálltak a légi járatok, Tajvan „elnöki hivatalát” tengerentúli DDoS-támadás érte, és még a tajvani Taoyuan nemzetközi repülőtéren is bombariadóval fenyegetőztek. Kína egy nagyszabású hadgyakorlatot is tartott, amely nagyjából az egész szigetet körülzárta, és a Pelosi távozását követő napokban átlépett a Tajvan által követelt felségvizekre.

A hivatalos válaszban Peking megszakította a Washingtonnal folytatott párbeszéd és együttműködés különböző formáit, beleértve a két ország között folyamatban lévő éghajlat-változási tárgyalásokat is. Kína Pelosi látogatását alapvetően nem egy különálló és független kormányzati ág, a törvényhozás rosszindulatú akciójaként, hanem a szövetségi kormány nyilatkozataként értékelte. Peking úgy vélte, hogy Joe Biden elnök kormánya beavatkozhatott volna a házelnök provokatív útjának megállítása céljából, de úgy döntött, hogy ezt nem teszi meg.

Az biztos, hogy – bár McCarthy republikánus, Biden pedig demokrata -, Kína mégis úgy érzi majd, hogy Bidennek hatalma van ahhoz, hogy megakadályozza Csaj útját. Elvégre ő a főnök, az Egyesült Államok elnöke. Ha Tsai találkozója McCarthyval megvalósul, Peking valószínűleg felgyorsítja majd a diplomáciai kapcsolatok „szűkítésének” ütemét Tajvannal szemben, és továbbra is elszigeteli Tsai Ing-wen Demokratikus Haladó Pártjának (DPP) vezetését.

Amint azt Honduras esetében láthattuk – amely a diplomáciai elismerést Tajpejről Pekingre cserélte, valamint Nicaragua esetében, amely szabadkereskedelmi megállapodást köt Pekinggel -, a közép-amerikai országoknak szükségük van a gazdasági lehetőségekre a fejlődéshez. Pusztán szükségképpen az olyan országok, mint Guatemala, Belize vagy akár Haiti, a közeljövőben akár csatlakozhatnak is Pekinghez, de lehet, hogy azt kívánják majd, hogy bárcsak már a tajvani vezető fogadása előtt ezt megtették volna. Véleményem szerint Tsai látogatásának nemzetközi visszhangja az előbbi két országba ugyan túl látványos lehet, ugyanakkor viszonylag kevés eredményt hozhat.

Pekingnek még mindig megvan a lehetősége arra, hogy ott csapjon le Washingtonra, ahol annak a legjobban fáj – a gazdasági és kereskedelmi szférában – az amerikai ellátási láncok megzavarásával, amelyek erősen kötődnek Kínához. Ez a lehetőség mindig is terítéken volt, de még akkor sem éltek vele, amikor Pelosi Tajvanon járt. Ez Kínának is fájna, de ha Peking úgy érzi, hogy elég messzire sodorják, akkor ez sem áll a lehetőségek körén kívül.

A legtöbb amerikai egy térképen sem találná meg Tajvant, így nagyon valószínűtlen, hogy a legtöbbjük tudná, ki az a Tsai Ing-wen. Ugyanakkor a politikai értelemben kicsit is kifinomult emberek számára mélyen polarizáló személyiség, és ezért nem valószínű, hogy látogatása általános tetszést aratna. Ehelyett csak feldühíti, megosztja az embereket és viszályt szít. Ha egy futó pillantást vetünk az elmúlt évek amerikai politikájára, láthatjuk, hogy az országnak most nem erre van szüksége. És valóban, az utókor számára nagyszabású tüntetést rendeztek Tsai New York-i szállodája előtt.

3月29日，纽约
在蔡英文下榻的酒店外，有超过 200 名抗议者进行抗议示威pic.twitter.com/1tyZrlRs5D

— 李老师不是你老师 (@whyyoutouzhele) March 29, 2023

Végső soron a tajvani vezető nemzetközi tartózkodása senki számára sem lesz előnyös. Sőt, valószínűleg felgyorsítja a sziget megmaradt kis diplomáciai fedezetének hanyatlását. Ugyanakkor az Egyesült Államok és népe is szenvedhet a vita következtében. Tsai, a káosz ügynöke, egyszerűen csupán egy hiúsági utazásra indul, amivel felgyorsítja a „tajvani függetlenségről” szőtt álmának végét. Úgy tűnik, hogy a tajvani belpolitikai csoportok is hasonlóan vélekednek erről.

 

Írta: Bradley Blankenship amerikai újságíró, rovatvezető és politikai kommentátor / 2023. március 30.

Eredeti cím:  The Taiwan leader’s American visit will only invite chaos to her island

Fordította: a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) közössége

---

Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.

Kiemelt képen: Tsai Ing-wen 2023. március 29-én, szerdán éppen abban a pillanatban, amikor elhagyja New York-i szállodáját. / © AP Fotó/Yuki IwamuraNemzeti InternetFigyelő (NIF)