A szemkilövetők nem változnak – Morvai Krisztina sajtóközleménye (videóval)

A Juhász Imre alkotmánybíróvá választása körüli hisztéria bebizonyította: a magukat „demokratikus ellenzéknek” nevező politikai, közéleti/értelmiségi és média csoportok mind a mai napig nem tudják megbocsátani, hogy a 2006 őszi véres rendőrterror, szemkilövetések és önkényes letartóztatások után hét jól képzett jogász összefogott és cselekedett. Összefogtunk a történtek tényszerű kivizsgálása, a felelősök felelősségre vonásának kezdeményezése és az áldozatok jogvédelme, kárenyhítésük elérése érdekében.

Bizottságunk társelnöke Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök bíró volt, a tagok közül négyen (Juhász Imre, Kabódi Csaba, Horváth Attila és jómagam) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatói voltunk és vagyunk, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai uniós szakjogász, Szöőr Anna jogász-pszichológus. Aki átélte, vagy az interneten megnézi a 2006 őszi tömeges és kirívó súlyú emberi jogi jogsértéseket, bizonyára megérti, hogy a Civil Jogász Bizottság (CJB) megalakítása és az ott végzett munka mindannyiunk számára jogászi eskünkből fakadó erkölcsi és szakmai késztetés volt, s bárhogy is alakult azóta hivatásunk, meggyőződésem, hogy szakmai és emberi pályánk ezen szakaszára, állomására mindannyian büszkék vagyunk. Jelentésünk a Kairosz Kiadó gondozásában látott napvilágot.

A Civil Jogász Bizottság által szervezett meghallgatások összefoglaló bemutatása összesen kb. 10 percben megtalálható a youtube-on:

[youtube=http://youtu.be/GfHIgGlgXY0]

[youtube=http://youtu.be/UgcYXXoInkQ]

(Megtekintésük után ki-ki azt is eldöntheti, hogy az ott meghallgatott áldozatokat vagy a balliberális politikusokat tartja hitelesebbnek 2006 megítélése vonatkozásában.)

Mi az, ami annyira zavaró, annyira megbocsáthatatlan a Civil Jogász Bizottság tevékenységében a „ballibek” számára, hiszen az utóbbiak folyamatosan az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság fő védelmezőiként állítják be magukat? Hogyan fér össze ez a szerep azzal, hogy következetesen igazolni, tagadni, illetve bagatellizálni igyekszenek azt a borzalmat, ami Budapesten 2006 őszén történt? Hogyan lehetséges, hogy a kirívó súlyú emberi jogi jogsértések elkövetői (tettesei, bűnrészesei és bűnpártolói) helyett a CJB tagjait, illetve a több száz 2006-os áldozat jogvédelmét ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálatot állítják be szalonképtelennek, sőt egyenesen szélsőségesnek? Hogy jutnak el addig az égbekiáltó pofátlanságig, hogy aki a CJB tagja volt és/vagy a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot támogatta, az ab ovo nem lehet alkotmánybíró? (Aki viszont támogatta, helyeselte a gyalázatos tetteket, az nyilván igen.) Miért akkora csapás ezeknek a „mineknevezzem” köröknek, hogy ország-világ elé tártuk a terror túlélőinek hiteles vallomásait, s hogy hozzájárultunk a valós tények megismeréséhez, s nem utolsó sorban nagyszámú kártérítést megállapító jogi döntéshez? Mi az, ami annyira fáj nekik?

Nos, ami következik, az (is) szigorúan a magánvéleményem.

Meggyőződésem, hogy a 2006 őszi totális terror hosszabb távú politikai célokat szolgált – illetve az eredeti tervek szerint szolgált volna – a gazdaság felfogásában neoliberális, de az emberi jogok tekintetében bolsevik identitású magyarországi úgynevezett „baloldalnak”, vagy”balliberális oldalnak”, s üzenet volt a magyar emberek számára. Az üzenet valami ilyesmi volt: „Vegyétek tudomásul, mégpedig meghunyászkodva és lehajtott fejjel, hogy mi veletek bármit megtehetünk. Megtehetjük, hogy megakadályozzuk 1956. ötvenedik évfordulójának méltó megélését, megtehetjük, hogy műveleti területként elzárjuk előletek saját fővárosotok nagy részét, megtehetjük, hogy önkényes letartóztatások százait követően a fogdákban kínzunk benneteket, ahogy dicső elődeink tették, s megtehetjük, hogy lovasrohamot vezénylünk közétek, gumilövedékkel lövetjük a szemeteket, addig verünk, veretünk benneteket, amíg elájultok. S hogy véletlenül se higgyétek, hogy mindez csak valamiféle túlkapás sorozat, agyba-főbe dicsérjük a szadista rendőröket, vezetőjüket pedig kitüntetjük. Majd mi elérjük, ami szellemi elődeinknek ötven év alatt sem sikerült, hogy szervilis, lehajtott fejű, megfélemlített, gondolkodás és cselekvésképtelen csürhét csinálunk belőletek…” S persze az okvetlenkedőknek, akiket nem félemlítettek meg eléggé, vagy a kevés külföldi érdeklődőnek, tiltakozónak odavetették volna a Gönczöl-jelentést, amely szerint történtek ugyan apróbb túlkapások, de végső soron a magyar nép átnevelése szükséges és időszerű.

A Civil Jogász Bizottságnak abban volt kiemelkedő szerepe, hogy ez a „nagyívű” terv nem, vagy csak részben sikerült. Hogy hosszú távon sikerülhet-e, azt 2014-ben a választók fogják eldöntetni.

A 2002-2010 közötti sorozatos rendőrterror, a folyamatos és durva jogsértések, s kiemelkedően a 2006 őszi megalázás és brutalitás nem volt más, mint a bolsevik típusú gondolkodás leglényegének tettekre fordítása, a magyarság tudatos megfélemlítése, a gondolkodó és önérzettel rendelkező emberek megbüntetése, a szabadság és a szabadságérzet megtiprása. 2006 ősze a jelenlegi ún. „demokratikus ellenzék” differentia specificája, nembeli lényege. Ezért vonyítanak olyan mérgesen mindazokra, akik szembeszálltak velük és a bolsevik jogtiprásokkal szemben az emberi jogok oldalára álltak. Mindegy, hogy DK, MSZP, Együtt, Külön, vagy más néven futnak, ami a közös bennük, az a 2006 őszi bolsevik típusú terror igenlése, s az azzal szembeszállók démonizálása. Nevezzük őket mostantól egyszerűen és lényegretörően – gyűjtőnéven – szemkilövetés-pártiaknak. Merthogy azok.

Morvai KrisztinaNemzeti InternetFigyelő

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!