A répa és a bot – avagy: a koreai félsziget rendezése amerikai módra

Észak-Korea alapítójának, Kim Il-sung születésének 105. évfordulója tiszteletére rendezett hatalmas szombati (ápr. 15-i) katonai parádén bemutatták a legújabb és legfejlettebb hadászati fegyvereket.

Napokkal korábban indult el az USA csapásmérő hadihajója, a Carl Vinson repülőgép hordozó a Koreai félsziget felé, és a hónap végére megérkezik Dél-Koreába, Busan-ba a Ronald Reagan hadihajó is, amelyet a japán Yokosuka-án lévő amerikai támaszponton állomásoztattak.

Az éjszakai légicsapás a szíriai katonai bázisra, úgyszintén figyelmeztetés volt Phenjan számára, hogy a Fehér Ház nem riad vissza katonai akciótól sem. Válaszul Észak-Korea külügyminiszter-helyettese, Ri Kil-song kijelentette, hogy országa nem retten vissza a háborútól.

A legtöbb megfigyelő azt állítja, hogy a helyzet a Koreai félszigeten kezd a lehető legveszélyesebbé válni, azonban egy háború lehetősége továbbra is valószínűtlen. A jelek arra mutatnak, hogy az amerikai elnök, Donald Trump keményebb Phenjan-i politikát fog alkalmazni, mint elődje, és Washington teljes mértékben felkészült a katonai akciókra és abszolút előnyökkel rendelkezik.

Azonban nem fog meggondolatlanul lépni, mert egyfelöl nem látható előre, hogy Kína és Oroszország milyen mértékben avatkozna be, ha kitörne a háború, másfelöl megjósolhatatlanok a következmények, végtére is Kína és Oroszország nem kívülállók, és a Koreai félsziget nem Szíria. A legfőbb szempont pedig az, hogy az Egyesült Államoknak kiemelt figyelmet kell fordítania legfontosabb szövetségesének, Dél-Koreának a biztonságára,

Más részről azonban, Észak-Korea vezetője, Kim Jong-un nem fog ostoba hibát elkövetni, hogy ürügyet adjon a Fehér Háznak egy háborúra, továbbá magára az Egyesült Államokra nézve sokkal mélyrehatóbb hatásai vannak annak, hogy nagy nyomást gyakorol Észak-Koreára és hatalmas katonai erőt vonultat fel a Nyugat-csendes-óceáni térségben.

Trump nem fogja elfelejteni az ígéretét, amit a választási kampányban tett, habár erőteljesen hiszi, hogy az amerikai külpolitika, a katonai erőből fakad, azonban azt, hogy ” újra naggyá tesszük Amerikát,” semmilyen módon nem alapozhatja a katonai képességekre. A közeljövőben a Trump adminisztráció nagyobb jelentőséget fog tulajdonítani a gazdaságnak, a foglalkoztatásnak, és a bevándorlásnak, mint a diplomáciának.

Az észak-koreai nukleáris kérdést illetően Trump először megpróbálta megtartani azt az elődjei által elfogadott hitvallást, hogy csak „botot” és semmi „répát.” Két hónapos felülvizsgálat után azonban módosította az USA észak-koreai politikáját. Az új adminisztráció világossá tette, hogy a rendszerváltás helyett, inkább a „legnagyobb nyomás elvét” fogja alkalmazni Phenjanra és tárgyalásokat szorgalmaz az észak-koreai rezsimmel, ha és amikor az változtat magatartásán. Az USA korábbi elnőke, Barack Obama stratégiai türelmével összehasonlítva Trump új, a „legnagyobb nyomás elvét” alkalmazó politikája segít fenntartani az USA stratégiai ambícióit

Miért enyhült sokak meglepetésére Washington agressziója a koreai félszigeten növekvő feszültségek ellenére is?

Két oka van. Egyfelöl a nemzetközi környezet, a koreai félsziget helyzete, a pekingi és moszkvai magatartás és állásfoglalás az észak-koreai atom-kérdéssel kapcsolatban, korlátozták a Trump adminisztráció politikai lehetőségeit. Másfelől az amerikai nemzeti érdekek és a belpolitika, különösképpen az amerikai polgárok politikai megmozdulásai határozták meg, hogy Trump kénytelen elsőbbséget adni a belpolitikai kérdéseknek.

Azonban Trump csak finomította az Egyesült Államok Észak-Koreával kapcsolatos politikáját, amely nem egy váltás, csupán az új kormány gyakorlati és rugalmas oldalát mutatja, Amennyiben az USA valóban megvalósítja az új politikát, a globális közösség látni fogja majd, hogy a világ legerősebb országa több időt és energiát fordít majd belső ügyeinek a kezelésére. Phenjan-al kapcsolatos fejlemények a jövőben minden bizonnyal új szakaszba lépnek majd.

Mindazonáltal ez messze nem elég, a Koreai félsziget atomfegyver mentesítésére. Kína kétlépcsős megközelítést javasol a nukleáris leszerelés folyamatának elősegítésére, és egy békés rendszer kialakítására, és azt az eljárást, amit úgy nevez, hogy „felfüggesztést felfüggesztésért.” Ez azt jelenti, hogy amikor az északi állam felhagy rakétavédelmi és nukleáris tevékenységével, akkor az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának meg kell szüntetnie a hadgyakorlatokat, azt várja ettől, hogy Washington nem csak eldobja majd a „botot,”’ hanem a „répát” is felveszi majd.

A szerző a Nemzetközi Politikai Tudományok Tanszékének, a Yanbian Egyetem politikatudományi és közigazgatási kollégiumának igazgatója. Opinion@globaltimes.com.cn

Global Times

Fordította: Urthvas Bethad

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)