A Nemzeti Jogvédő Szolgálat a népszavazásról: az EU diktátumával szembeni ellenállási jogot gyakorolhatjuk a nem szavazattal

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint jogsértések sorozatán, a menedékjoggal való tudatos visszaélésen, szervezett bűnözés keretében virágzó embercsempészésen alapuló, az európai civilizációt és hazánkat is fenyegető tömeges bevándoroltatás miatt nemzetünk jogos védelmi helyzetben van, ezért az október 2-i népszavazáson való részvétel és kötelező migránstelepítés elleni állásfoglalás (nem szavazat leadása) nemzeti ügy és hazafias kötelesség.

Szervezetünk – ahogy azt a 2002-2010 közötti tömeges szabadságjogi jogsértések, önkényes bebörtönzések, szemkilövések idején tette és azóta is teszi – a nemzeti jogvédelem eszközeivel lép fel a határon innen és túli magyarok jogainak védelmezése érdekében.

„Bevándorlási válsághelyzet, a magyaroknak is vannak jogai” c. tavaly szeptemberi közleményünkben (http://nja.hu/hirek/friss-hirek/bevandorlasi-valsaghelyzet-a-magyaroknak-is-vannak-jogai.jog) egyértelműen kiálltunk a hazánkat fenyegető illegális bevándorlás ellen, határaink védelme mellett és jogvédelmet ajánlottunk fel jogsértett magyaroknak, majd sikerrel védtünk több hazafit, akiket az illegális bevándorlók elleni jogos védelemről szervezése miatt eljárás alá vontak. Tavaly decemberben pedig ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel tényfeltáró és a nemzeti önvédelem szempontjait bemutató nemzetközi konferenciát tartottunk (http://nja.hu/hirek/videok-es-kepek/amit-europa-nepei-elott-elhallgatnak.jog).

Akkor is kimondtuk, ahogy most is: a bevándorláshoz való jog nem alapvető emberi jog. A magukat a nemzetköz joggal ellentétesen menekültnek állító, többnyire álcázott gazdasági bevándorló százezrek humanitárius igényei nem csonkíthatják és semmisíthetik meg Magyarország államalkotó közösségeinek és egyéneinek alapvető emberi jogait, így a szabad mozgáshoz, személyes biztonsághoz és szabadsághoz, egészséghez és szociális biztonsághoz való jogot és a közösségi léthez, megmaradáshoz való jogot. A magyaroknak is vannak emberi jogai, amelyek a tömeges betelepítéssel sérülnének és ezt a liberális „jogvédők” tudatosan elhallgatják !

Hazánkban tavaly megtapasztalhattuk a déli határok indokolt, bár késedelmes lezárása előtt, hogy milyen a tömeges migráció. A célországként leginkább érintett, legyengített nyugat-európai államokban pedig félelmetesen felgyorsult az őshonos európai népek térvesztése.

A nemzeti önvédelem gyakorlását sem az Európai Unió, sem pedig a nemzeti érdekeinket pártpolitikai önzés alá rendelő játszmák nem akadályozhatják meg. Bár az október 2-i népszavazás önmagában még nem alkalmas eszköz hazánk megvédésére, de a nemzeti ellenállási jogon alapuló olyan kivételes és közvetlen népakarat kinyilvánítási lehetőség, amely a hatása az egész európai történelem alakulására kihathat. Elutasító döntés nyomán az Alaptörvényben szükséges rögzíteni a betelepítési tilalmat megszorítás nélkül és ennek jegyében kell a kormányzatnak megakadályoznia minden betelepítést célzó uniós törekvést.

Minden egyes nem szavazat erősítheti az őshonos európai nemzeti közösségekhez tartozó, jövőjük miatt joggal aggódó polgárok egyre szélesebb körű ellenállását az európai nemzetek felszámolását egyre leplezetlenebbül célzó, az EU intézményei mögé bújt háttérerők törekvéseivel szemben. Dominóhatást gyakorolhatunk a döntésünkkel: sorozatban utasíthatják el a tagállamok az európai hagyományokat és jogrendet nem tisztelő, lényegében megszállást végrehajtó idegen tömegek betelepítését, ez pedig fordulatot hozhat nemzeti szuverenitást védő európai küzdelemben, végső soron elősegítheti az említett háttérerők és az európai embereket eláruló bábfiguráik szükséges bukását. Meg kell szervezni az európai népek olyan összefogását, amellyel meg lehet menteni és meg lehet védeni Európát olyannak, amilyennek megálmodták őseink és amelyért annyi áldozatot hoztak.

Tény, hogy a népszavazási kérdés feleslegesen az Országgyűlés számára döntési jogot tart fent a hazánkba betelepíteni kívánt illegális bevándorlók kérdésében, dacára annak, hogy e körben a közvetlen népakarat által hozandó döntés mindenki számára kötelező. Az elutasító válaszok minél nagyobb száma viszont éppen azt zárhatja ki, hogy ezzel ellentétes döntést bármikor is legitim módon hozzon az Országgyűlés.

Ne higgyünk az anarchista-liberális, álbaloldali és áljogvédő megtévesztéseknek: az Európai Unióban léteznek kötelező migráns betelepítést előíró szabályok, sőt ezek egyre szélesebb körűvé tételén évek óta kitartóan dolgoznak az EU intézményei, ahelyett, hogy az őshonos európai polgárok emberhez méltó életét és gyarapodását mozdítanák elő, illetve csökkentenék a jelentős regionális fejlettségi és életszínvonalbeli különbségeket, a hazánkat is sújtó belső gyarmatosítást felszámolnák.

Tény, hogy az Európai Unió Tanácsa által 2015. szeptember 14-én, majd 22-én a szubszidiaritás elvét sértő módon elfogadott (EU) 2015/1523 és (EU) 2015/1601 tanácsi határozatok arra kötelezik a tagállamokat, hogy meghatározott kvóta alapján vegyenek át Olaszországból és Görögországból magukat menekültnek álcázó gazdasági bevándorlókat, 160 ezer főt. Bár ezt hazánk helyesen az Európai Bíróság előtt keresettel támadta, a döntések hatályosak és végrehajtás alatt állnak.

Tény, hogy az Európai Bizottság az áthelyezésre és áttelepítésre vonatkozó 2016. március 16-i első jelentésében rámutatott, hogy a tagállamoknak minimum havi 5680 fős áthelyezési ütemet kell elérniük ahhoz, hogy áthelyezési kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni a kétéves határidőn belül.

Tény, hogy az Európai Parlament 2016. április 12-i állásfoglalásában felszólított az Unióba érkező menedékkérők és menekültek számára több biztonságos és jogszerű út kidolgozására, többek között az áttelepítéssel kapcsolatban egy kötelező érvényű jogalkotási megközelítésre.

Tény, hogy az Európai Bizottság 2016. július 13-án közös uniós áttelepítési keretprogramra vonatkozó javaslatot terjesztett elő az áttelepítésre vonatkozó közös európai szakpolitika kialakítása céljából, hogy „a nemzetközi védelemre szoruló személyeknek lehetőségeik legyenek rendezett és biztonságos módon jutni Európába.” A javaslat szerint az áttelepítési keretprogram „éves uniós áttelepítési terveken keresztül valósul meg, amelyek végrehajtása a Bizottság által elfogadott, célzott uniós áttelepítési programok révén zajlik.” Sőt menekültenként negyedmillió eurós, bírságjellegű “díjat” fizettetnének azon az EU tagállamokkal, amelyek nem kívánnak befogadni más uniós tagországokból áttelepített „menekülteket”.

Tény, hogy az idén júliusban létrehozott  Európai Határvédelmi és Parti Őrség valójában európai adófizetők pénzén tömegével szállítja ingyenesen Európába az Afrikából érkező migránsokat, ahelyett, hogy az elnevezése szerinti védelmi feladatát látná el.

Tény, hogy az Európai Parlament 2016. szeptember 15-i jogalkotási állásfoglalásában támogatta a kötelező áttelepítést előíró 2015/1601 tanácsi határozat módosításáról szóló tanácsi határozatot, amely többek között bővíteni kell a nagyarányú áttelepítést, a humanitárius befogadást, illetve a Törökországból történő legális befogadást,mert ezek „ szükségesek a migrációs nyomás tagállamokban történő enyhítéséhez azáltal,hogy legális és biztonságos lehetőséget biztosítanak az Unióba történő belépésre.” A döntés szerint az afgánoknak is jogosultnak kell lenniük az áthelyezésre.

Mélyen elítéljük azt a liberális „jogvédők” (MHB, TASZ), egyes civil szervezetek és pártok által vallott szemléletet és gyakorlatot, amely kizárólagosan a „szegény, elesett menekültekre” fókuszál és jogaikat az őshonos nemzeti közösség jogai fölébe helyezi és azt, hogy érvénytelen szavazatok leadására, illetve távolmaradásra agitálnak.

Továbbra is támogatjuk – nem kritikátlanul – a törvényes rendet és a hazánk biztonságát fenyegető bevándorlás elleni, szükséges és arányos kormányzati erőfeszítéseket, valamint indokolt a bevándorlási áradatért felelősséggel bíró személyek és – nem egy esetben magukat jogvédőnek nevező, kollaboráns szerepű, liberális – szervezetek elszámoltatása.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat tehát a jogvédelem elveit lábbal tipró, liberális áljogvédő szervezettekkel ellentétben a részvételt és a nem szavazatok leadását tartja helyes döntésnek, erre buzdítjuk támogatóinkat és szimpatizásainkat.

Budapest, 2016. október 1.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) elnöksége nevében:

Dr. Novozánszky Ilona elnök

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)