A nácizmus dicsőítéséről szóló ENSZ-határozat ellen szavazott a magyar kormány
A magyar kormány ENSZ-képviselője hétfőn ellene szavazott a nácizmus és a neonácizmus elleni harcról, a nácizmus dicsőítéséről szóló ENSZ-határozatnak – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.
Az orosz kezdeményezésű határozatot társszerzőként jegyezte Algéria, Azerbajdzsán, Örményország, Bolívia, Burkina Faso, Venezuela, Kazahsztán, Kína, Kuba, Kirgizisztán, Laosz, Mali, Nicaragua, Pakisztán, Dél-Korea, Szerbia, Szíria, Szudán, Tádzsikisztán, Togo, Uganda, Üzbegisztán, Etiópia és Dél-Afrika is.
Összesen 116 ország szavazta meg, 54-en pedig ellene foglaltak állást.
Ellenszavazatával Magyarország kormánya azokkal került egy táborba, akik „orosz propagandának” minősítették a náci ideológia rasszizmusban, idegengyűlöletben, faji megkülönböztetésben és intoleranciában történő gyakorlati megnyilvánulását. Magyarország együtt szavazott többek között Ukrajnával, Ausztráliával, Ausztriával, Németországgal, Olaszországgal, Görögországgal, az Egyesült Államokkal, Litvániával, Lengyelországgal, Franciaországgal, Finnországgal, Csehországgal és Észtországgal.
A 74 paragrafusból álló dokumentum határozottan elítéli a nácizmus dicsőítésével és propagandájával kapcsolatos incidenseket, üdvözli a történelmi igazság megőrzésére irányuló erőfeszítéseket, javasolja, hogy tegyenek intézkedéseket az emberiség elleni bűncselekmények tagadásának elkerülésére, a II. világháború után kialakult helyzet revideálásának megelőzésére. Az állásfoglalás emellett határozottan elítéli a rasszizmust, diszkriminációt, a gyűlöletet, és az etnikai származáson, nemzeti hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen alapuló erőszakot hirdető oktatási anyagok és retorika oktatási környezetben történő felhasználását.
Oroszország 2005 óta minden évben előterjeszti határozati indítványát a nácizmus elleni harcról.
New York, 2024. november 12. kedd (MB)
NIF kommentár:
Az alábbi címen olvasható az Európai Unió tagállamai képviseletének magyarázata a kollektív nemmel szavazás indokairól. Ami Magyarországot illeti, mindenképpen figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy hazánk érdekei mit diktálnak, tudomásul véve és szükségszerű realitásként értékelve, hogy Magyarország de facto és de jure is az Európai Unió tagja. Ebből egyenesen következés Magyarországnak az ebben a kérdésben folyatott magatartása.
Egyet azért még tegyünk hozzá. Valamennyien tudjuk, hogy az ENSZ az utóbbi évtizedekben mennyire volt képes ténylegesen beleszólni a világpolitikai eseményekbe, alakítani azt. A világpolitikát a legnagyobb világhatalmak formálják. Ebben a tekintetben az ENSZ-nek, mint szervezetnek lényegi beleszólása valójában nincs. Ennek megfelelően kell értékelni a magyar szavazatot a nácizmus és a neonácizmus elleni harcról, a nácizmus dicsőítéséről szóló ENSZ-határozat témájában is.
EU EOV for Resolution – UN General Assembly 3rd Committee: Combating glorification of Nazism, neo-Nazism and other practices that contribute to fuelling contemporary forms of racism, racial discrimination, xenophobia and related intolerance
Kiemelt képen: Az ukrán Azov zászlóalj tagjai Waffen-SS szimbólumokkal az Önkéntesek Napján Kijevben, Ukrajnában, 2020. március 14-én. © REUTERS/Gleb Garanich
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
