A második orosz-amerikai elnöki megbeszélés hozadéka

Trump amerikai elnök tudomásul vette, hogy 30 napos tűzszüneti megállapodás helyett orosz kollégája csak arra vállalkozott, hogy 30 napig szüneteltetik az ukrajnai energiahálózat elleni támadásokat. Putyin őszintén megmondta neki, maga is szeretné, ha a konfliktusnak véget vethetnének, de ahhoz, ki kell küszöbölni a konfliktust előidéző okokat, hiszen tartós béke úgy teremthető – jelentette a két szuperhatalom vezetőjének második telefonos tanácskozásáról a Magyar Békekör tudósítója.

Csaknem kétórás beszélgetésükön Putyin az együttműködés fontosságára helyezte a hangsúlyt, és kedvező fogadtatásra lelt az amerikai érdekeket mindenek fölé helyező Trump részéről. Különösen a gazdasági kooperációhoz fűződő közös érdek keltette fel az amerikai elnök figyelmét. Közülük is elsősorban az energetikai kooperáció és az orosz ritka fémércekhez való hozzájutás lehetősége. Vegyes vállalkozásokról esett szó. Az északi gázrendszerek közös üzemeltetéséről, a ritka ásványok kitermelésére irányuló közös tőkeberuházásokról, közös alumíniumgyártásról, óriás beruházásokat igénylő megannyi tőke intenzív területről, valamint a kétoldalú kereskedelem bővítéséről.

Trump számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy Oroszországgal nem lehet a szankciók nyelvén beszélni, még kevésbé egyoldalú érdekérvényesítésre törekedni vele szemben, hanem tudomásul kell venni, hogy a békés együttműködés az egymás iránti tisztelet, az egyenjogúság, és a kölcsönös előnyök alapján teremthető meg. Beszélgetésük után Moszkva tudatta, hogy az orosz piacról kivonult nyugati cégek csak akkor kaphatnak újból működési engedélyt, ha Oroszországnak érdeke fűződik hozzá.

Az ukrajnai béke elérése lehetővé teszi Oroszország és az Egyesült Államok számára, hogy “hatalmas gazdasági megállapodásokat” kössön, és biztosítsa a globális geopolitikai stabilitást – áll a Fehér Ház telefonos beszélgetés után kiadott közleményében. A Fox TV-nek adott nyilatkozatában pedig Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok kiterjedt kétoldalú kereskedelemben érdekelt Oroszországgal, beleértve a ritkaföldfém ásványokat is.

Noha mindkét fél tisztában van azzal, hogy a gazdasági kooperáció kérdése elválaszthatatlan a biztonsági kérdéstől, az amerikai háttérhatalom még nem húzta fel a sorompót Trump elől, hogy igent mondhasson Oroszország jogos biztonsági követeléseire. Mégis, az amerikai tőke részére felkínált új anyagi lehetőségek feltételezhetően nem a héják pozícióját erősíti az óceán túlsó partján, még akkor sem, ha egyoldalú gazdasági terjeszkedésről többé nem eshet szó.

Jól sikerült február 12-i első telefon beszélgetése után Trump most a március 18-i második beszélgetésüket is „nagyon jónak és hasznosnak” nevezte Putyinnal.

Megállapodtak abban, hogy azonnali béketárgyalásba fognak a Közel-Keleten, tárgyalnak a hadászati fegyverek terjedésének megakadályozásáról, a Fekete-tengeri hajózás biztonságáról, egyezmény reményében.

Tudósítónk megjegyezte: a konstruktív megbeszélés nem jelenti, hogy Washington felhagyott volna Oroszország ellen irányuló szankciópolitikájával, vagy felfüggesztette volna Ukrajna katonai támogatását. Az Egyesült Államok vezető körei továbbra is arra törekszenek, hogy elkerüljék Moszkva 2021. decemberében előterjesztett biztonsági követeléseinek kielégítését. A kérdés inkább az, hogy meddig tudják kerülgetni a „forró kását” az oroszokkal való együttműködéshez fűződő anyagi érdekeik ismeretében.

 

Washington, Moszkva, 2025. március 19. szerda (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

 

Kiemelt képen: Vlagyimir Putyin és Donald Trump / Fotó: Russia Today