A Magyar Gárda a nemzet becsülete

Számos közös cél köti össze a Jobbik Magyarországért Mozgalom és az Új Magyar Gárda Mozgalom tagjait: az idegen érdekek támogatása helyett a magyar nemzeti érdekek megalkuvás nélküli, tettekben megmutatkozó képviseletét vállaljuk fel. A profitorientált szemlélet helyébe a magyar embert, az emberközpontú gondolkodást helyezzük. A magyar emberekért, a közösségért végzett mindennapi, önzetlen munka, a különféle karitatív tevékenységek, az elesetteknek való segítségnyújtás (a teljesség igénye nélkül például adománygyűjtés, közcélú rendezvények, szervezett véradás) mindkét szervezet feladata – véli Ferenczi Gábor, a Jobbik megyei elnöke.

– Fel kell ébreszteni a magyarságot, a nemzeti öntudatot kell erősíteni, ápolni kell a hagyományokat. A magyar történelem valós múltját és a magyar nyelv igaz eredetét kell oktatni a diákoknak, az igazságot kell eljuttatni a magyar emberekhez. A mai sztálinista alkotmányt újra kell írni őseink hite és a Szent Korona-tan alapján. Mindannyian valljuk, hogy a magyarságért határokon innen és túl egyaránt kötelességünk kiállni. A nemzeti oldalon egyetértünk abban is, hogy azokat az embereket, akik a nemzetünknek ártottak – politikai bűnözéssel, sikkasztással, korrupciós ügyekkel, az ország saját zsebre történő kifosztásával vagy éppen az idegen érdekeket támogató bel- és külpolitikával – felelősségre kell vonni, és meg kell végre büntetni.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom és az Új Magyar Gárda Mozgalom testvérszervezetek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy működésükben teljesen függetlenek egymástól. Mindkét szervezet csupán eszköz abban, hogy céljainkat elérjük, a nemzeti oldalt képviseljük. Szerencsére egyre több szervezet sorakozik mellénk, úgy mint a Nemzeti Egyletek, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg, illetve a Történelmi Vitéz Rend, de lehetne még sorolni. A politikai palettán már nem jobboldalt és baloldalt különböztetünk meg, hanem multinacionális és nemzeti oldalt, az előbbit a négy parlamenti párt képviseli. Számunkra nem a szervezet és annak tagjai egyéni érdekei, hanem az általa képviselt emberek érdekei az elsődlegesek, hiszen a Jobbik és a Magyar Gárda is alulról, a nemzet fiaiból és lányaiból építkezik, a nemzet önszerveződése ez.

– Mennyien szimpatizálnak a nemzeti oldallal?

– Ha nem a júniusi EP szavazók tényleges számát nézzük, akkor másfél millió emberről már jelenleg is lehet szó, de ez a szám folyamatosan növekszik. Ennek egy része – 430 ezer fő – az EP választásokon is ránk voksolt, de hiszek benne, hogy még rengeteg tartalékkal rendelkezünk a jelenlegi parlamenti pártokból kiábrándult szavazók, valamint a politikától már korábban elfordult magyar emberek körében, akiknek a Jobbik azonnali és valós megoldást kínál problémáikra. Céljainkkal az emberek túlnyomó többsége egyetért, hiszen mi is közülük valók vagyunk, problémáink azonosak, értjük őket, és tudjuk azt is, hogy mit kell tennünk. Médiabirodalom híján azonban nehezen tudunk eljutni hozzájuk, hogy valós képet kapjanak rólunk. Azon dolgozunk, hogy minden magyar ember szívéhez eljuttassuk, hogy a nemzet közösen igenis újra felemelhető, és bebizonyíthassuk nekik, hogy a szebb jövő hittel, akarattal, kemény, fáradhatatlan és – ami a legfontosabb – önzetlen munkával igenis megvalósítható.

– A Magyar Gárda Egyesületet feloszlatták, nyáron megalakult az Új Magyar Gárda Mozgalom. Van valami lényeges különbség a két szervezet között?

– A két szervezet között nincs jogfolytonosság. Az Új Magyar Gárda 2009. július 11-én alakult meg Budapesten, a Szabadság téren, közfelkiáltással. Célkitűzései sok más – nemzeti oldalon lévő – szervezet legfőbb elképzeléseivel is azonosak, elsődleges célja a magyarságért, a nemzetért való aktív tevékenység. Ahogyan más, velünk egy oldalon álló szervezetek céljaival is vannak egyezőségek, úgy a Magyar Gárda Mozgalom és az Új Magyar Gárda Mozgalom között is azonosak a főbb célkitűzések. A leglényegesebb különbség a kettő között az, hogy míg előbbi egy egyesülethez kapcsolódott, addig utóbbi pusztán mozgalom, amelyet bárki alakíthat egy demokráciában anélkül, hogy ezzel kitenné magát a hatalom zaklatásának. Az pedig nevetséges, és szembe megy a demokrácia alapelveivel, hogy egy éppen regnáló hatalom igyekszik még abba is beleszólni, hogy az állampolgárok milyen ruhában, hol és mikor jelenhetnek meg, vagy formálhatnak nyíltan véleményt.

– Gyakran félkatonai szervezetként említik a Magyar Gárdát, szükség van rájuk?

– A Magyar Gárda a nemzetmentő és közösségépítő tevékenységek mellett – megfelelő magyar sorkatonai és rendészeti állomány hiányában – hiánypótló szervezetként valóban ellát katasztrófavédelmi és elhárítási feladatokat (árvízvédelem, vihar- és jégkárelhárítás) is, melyekről – igencsak pozitív mivoltuk miatt – a hivatalos média hallgat. A Gárda küzd továbbá a helyi közbiztonság megteremtéséért, a bűnözés visszaszorításáért is, amelyet pedig a sajtó igyekszik negatív színben feltüntetni.

Biztosan állíthatom, hogy ez a mozgalom sohasem követett el erőszakos megmozdulást, tagjai sohasem vettek részt erőszakos cselekményben, egy ilyen incidensről sem tudok. A Gárda ott segít, ahol csak tud, ahová csak hívják a bajbajutottak. A Magyar Gárda – Budaházy György szavaival élve – „a nemzet becsülete”. Ezek az emberek azok, akik a lövészárokból kikelve képviselik a magyarság érdekeit olyan helyeken, ahol senki másra nem számíthatunk. Ha Magyarországon lenne közbiztonság, megfelelő magyar rendőrség, nemzeti alapú oktatás, fiataljaink normális társadalomban és megfelelő körülmények között nőhetnének fel, ha nem lenne szégyen bármilyen nemzeti jelképet megjeleníteni, magyarságunkat büszkén felvállalni, akkor nem lenne szükség a Magyar Gárdára. Amíg az ország nagyobbik része csak magyarországi lakos, nem pedig magyar ember, szükség van minden olyan szervezetre, amely ebből a lakosságból végre ismét egy nemzetet kovácsol.

– Meddig lehet elmenni a célok elérése érdekében?

– Egy haldokló emberen nem lehet fájdalomcsillapítóval segíteni. Magyarország pedig gazdaságilag, demográfiailag, erkölcsileg haldoklik. Áprilisban lehetőségük lesz az embereknek radikális változást hozni. A politikai szintéren minden diplomáciai eszközt megragadunk, de ha a nemzet ellenségei el akarnak csalni egy választást – amire többször volt már példa –, nem fogjuk ölbe tett kézzel végignézni…

– Gyakori vád a Magyar Gárdával szemben, hogy cigányellenes. Ön hogy látja?

– Az én családomban is van egy nagyon tisztességes roma családtag, aki feleségével szeretetben, békességben neveli két szép, nagyon jól tanuló gyermekét, becsületből és szorgalomból példát mutatva nekik. A Gárdában pedig van cigány származású gárdista, sőt, van, akit beválasztottak a legelitebb alakulatba is. Ez előfordulna, ha házon belül rasszizmus lenne? Nem a tisztességes magyar és cigány emberek félnek a Gárdától, hiszen az emberek többsége, ha világos képet kap, azt mondja, helyes, amit tesznek. A maradék pedig ugyanúgy tart a Jobbiktól és a nemzeti oldal többi tagjától is azért, mert nem nézzük tétlenül, ahogy tönkreteszik az országunkat, miközben az adófizetők pénzéből gazdagodnak. A televíziók csak negatívumokat, fals információkat közölnek a Gárdával kapcsolatban, a karitatív megmozdulásokról nincs hír. Ha a Jobbik kezében lenne a média, nyilván nem alakult volna ki ez a kép.

– A történelmi tanulságok szerint válságos időszakban az emberek hajlamosabbak a szélsőségek felé nyitni. Ennek köszönhető a Jobbik növekvő támogatottság?

– Ha valaki a keresztény értékekben hisz, továbbá közösségben gondolkodó, hazáját szerető ember, az nem lehet szélsőséges. Magyarországon az SZDSZ az, amelyik szélsőséges értékeket képvisel, hiszen például támogatják, hogy Ádám és Béla együtt vonuljon az utcán, mondjuk papi ruhában, és csókolózzanak, valamint egyéb szeméremsértő dolgokat imitáljanak a rájuk nem kíváncsi publikum előtt. Ők azok, akik legalizálnák a drogokat is. Nyugodtan melléjük sorolhatjuk a másik két nagy pártot is, mert asszisztáltak ehhez. A nemzeti-radikális gondolkodás – ami azt jelenti, hogy azonnali változást és felelősségrevonást akarunk annak érdekében, hogy minél előbb el tudjuk kezdeni az ország újjáépítését – nem szélsőséges, hanem az egyetlen járható út ma Magyarországon.

Forrás: http://vpress.hu/index.php?mit=cikk&kat=1&id=722Magyar Gárda