A lovak meghalnak vagy elpusztulnak?
Más nyelven talán érdektelen különbség, de magyarul ezen is múlik, hogy magyarul beszélünk-e.
Rekviem a lovakért címmel jelent meg írás a Szabad föld 2014 június 13-i számában. Arról ír a szerző, hogy az első világháborúban nemcsak emberek, hanem lovak is meghaltak (ártatlanul a frontvonalra cibálva).
Furcsa dolog olvasni a Magyarországra megkérdezése nélkül ráerőszakolt (általa fegyveresen mégis győztesen megvívott, majd belső puccsal az agresszorok célját segítendő a magyarok ellenében elbuktatott) első világháborúról ezt az írást. „Rekviem a lovakért”. Nemeslelkűséget felmutató gesztus lenne, hogy még az állatokról is magasztos hangon elmélkedik a szerző? Mert az emberek a lovakkal egyenértékűek? Legközelebb a ravatalozóban egyik sarokban egy halott ember, másik sarokban egy elhullott állat, és ez utóbbinak is a haláláról fognak értekezni?
Az érdi Pál Ferenc talán újságíró talán egy olvasó, aki beküldte írását. Bármelyik, az újságot minősíti, hogy megjegyzés nélkül közölte írását. Tehát a Szabad Föld egészének szeretném jelezni most (mert mindig nem győzi az ember), hogy állatok a magyar nyelvben nem halnak meg (kivéve a provokatív célú avantgard vereseket és más szokatlanságra, rendkívüliségre, logikai törésre igyekvő műalkotásokat). Egyébként fogalmilag kizárt. Nyelvi fejlődés-változás ide vagy oda.
Az állati jogvédők is tévúton járnak. Állatoknak definíció szerint jogai nem lehetnek. Az ember rendelkezhet róluk, mint az utakról és egyéb közművekről, szobrokról stb. Mert nem lehetnek jogalanyok, mert nem értelmesek és nem szabad akaratúak. Akármilyen találékony az országgyűlés vagy bármely lobbicsoport. Hülyeséget nem kell megenni és főleg nem kell nemes érzelmű megemlékezésként tálalni. Zsinórban. A közel egymillió első világháborús hős és áldozat emlékét ez a költői nyelvezet nem segíti. Főleg nem segíti Trianonra, az ország, a társadalom puccsal és más (amint egyre több visszaemlékezés veti fel) nem harci eseményekkel kierőszakolt tragédiájára való emlékezést.
És valami ellenpéldát, hogy még világosabb legyen: Fél évszázad alatt 6-8 millió magzatot gyilkoltak meg, öltek meg, 6-8 millió magzat oktalan haláláról lehet beszélni – akik viszont számos tekintetben formálisan is jogalanyok. Az ő haláluk nem halál, a lovaké viszont halál? Csak nem az emberi magzatok és a lovak, kutyák becserélésről beszélhetünk? Emberi magzatot szabad ölni, Antigoné kora előttre vissza rángatva a társadalmat, a sajtóbeli hangvételt, és temetetlenül hulladékként kezelve elégetni minden tisztelet adás nélkül ezeket a kis halottakat – ellenben a lovakért rekviemet mondunk, mert a lovak meghalnak szemben az emberi magzatokkal?
Pál Ferenc szerző természetesen mondhatja, hogy nem így gondolta. Viszont a kirajzolódó mozaik így fest. A mozaikban a Szabad Föld Rekviem a lovakért írása egy jellemző mozaikcserép. A szerkesztőségnek leginkább elnézést kellene kérnie. Különösen szembetűnő, hogy éppen a Szabad Földben olvashatók efféle szóhasználatú írások, mintha városiaknak akarna hamis romantikát eladni, megfeledkezve, hogy a falusiak körében sokkal erősebb a hagyományos szemlélet egyértelműsége: a ló elpusztul, elhullik, megdöglik, az ember viszont meghal, elköltözik a másvilágra, itthagy minket stb.
Ez az eltorzult szemlélet fedte el, segítette elviselhetővé tenni lelkileg az abortuszok gyilkos „kultuszát”, ennek a szemléletnek az erősödése miatt vagyunk az országban ma már éppen fele annyian, mint lehetnénk. Az úgymond a rendszerváltás terhét viselő aktív korosztályokból hiányzik az ország fele – az élőkhöz a csecsemőt és aggastyánt is beleszámolva (tehát az aktív korosztály talán ha negyede annak, mint ami az abortusz áldozatául esettekkel együtt lenne). Azaz társadalmi öngyilkosság stimulálója, elfedője, elfeledtetője a lovak haláláért rekviemet mondó hamis elmélkedés stílusa, magyartalansága. Nem az élhető jövő fogalmazási módja.
Fáy Árpád
Mementó 2006 emlékmƱ
Nem Ă©rtek egyet a szerzĆvel, fĆkĂ©nt abban nem, hogy az ĂĄllatok nem Ă©rtelmesek. A lovakat csak csodĂĄlom, de nincs velĂŒk kapcsolatom, de a tekintetĂŒk bizony több Ă©rtelmet tĂŒkröz, mint nĂ©hĂĄny emberĂ©… A kutyĂĄkat-macskĂĄkat viszont közelrĆl ismerem, Ă©s kijelenthetem, hogy Ćk is nagyon okos/Ă©rtelmes lĂ©nyek. Nem a „tulajdonunkat” kĂ©pezik, hanem tĂĄrskĂ©nt Ă©lnek mellettĂŒnk. Amikor eltĂĄvoznak – mert sajnos ez is megtörtĂ©nik – a gazdi bizony halĂĄlesetkĂ©nt Ă©li meg a tĂĄrsĂĄllat elvesztĂ©sĂ©t.
Azt hiszem, nem a magyar nyelvvel Ă©s az Ă©rtelmezĂ©ssel van baja a szerzĆnek, hanem azzal, hogy felsĆbbrendƱnek kĂ©pzel minket, embereket, pedig sok esetben tanulhatnĂĄnk az ĂĄllatoktĂłl. Ha erre bĂĄrki közĂŒlĂŒnk kĂ©ptelen, legalĂĄbb tisztelje azokat, akik megĂ©rtik Ă©s szeretik nĂ©gylĂĄbĂș barĂĄtainkat…
Lenhardtné
Kedves FĂĄy ĂrpĂĄd!
MĂ©ly fĂĄjdalommal olvastam a sorait. MegrendĂtĆ a szavaibĂłl ĂĄradĂł keserƱsĂ©g, Ă©s az el-nem-fogadĂĄs, amit a Szabad Föld cikkĂrĂłjĂĄra zĂșdĂtott. Szerintem kĂvĂĄnatos lenne, ha kezeltetnĂ© magĂĄt (lelki blokk oldĂĄsokra gondolok), de legalĂĄbbis megtartanĂĄ magĂĄnak a hasonlĂł vĂ©lemĂ©nyeit, Ă©s sajĂĄt lelkivilĂĄgĂĄn belĂŒl dĂșlna-fĂșlna.
Lehet, hogy Ăn tĂĄrgykĂ©nt tekint az ĂĄllatokra, de megprĂłbĂĄlhatnĂĄ elfogadni, hogy mĂĄs emberek (szerintem a többsĂ©g) Ă©rzĆ lĂ©nynek tartjĂĄk Ćket. EgyĂ©bkĂ©nt milyen alapon jĂĄtssza az Istent, hogy eldönti, kinek milyen jogai vannak?
MĂ©lyen egyetĂ©rtek a cikk ĂrĂłjĂĄval, a lovak sokkal többet Ă©rdemelnek, mint amit kapnak tĆlĂŒnk. Ăvezredeken keresztĂŒl kihasznĂĄltuk Ćket, pont az önĂ©hez hasonlĂł mentalitĂĄs miatt.
BozsĂł MĂĄrta
TISZTELT FAY ĂR !
Legyen szabd felhĂvni b.figyelmĂ©t arra, hogy fenti okfejtĂ©sĂ©nek alapvetĆ premisszĂĄja – figyelembe vĂ©ve a nemzet mĂșltbeli Ă©s jelen szokĂĄsrendjĂ©t – a f e l t Ă© t l e n lĂłtiszteletrĆl szĂłl!
Az „Ćsmagyar ‘ idĆktĆl kezdĆdĆen n a p j a i n k i g ez a tisztelet megilleti hƱsĂ©ges tĂĄrsainkat.
OkfejtĂ©sĂ©nek következtetĂ©sĂ©vel n e m Ă©rterk egyet! De ezt ennek a rövid kis ĂrĂĄsnak keretĂ©ben nincsen mĂłdom rĂ©szletesen kifejteni.
Ćszinte nagyrabecsĂŒlĂ©ssel ĂŒdvözlom:
Charissime d’la Mancha
Igen tisztelt FĂĄy Ășr! ĂnbĆl ĂĄrad a hibĂĄs felsĆbbrendƱsĂ©g. MĂ©ghogy az ĂĄllatok nem Ă©rtelmesek Ă©s nincs szabad akaratuk? Nekik van csak igazĂĄn. Mindent tudnak, mindent maguk intĂ©znek. Többre becsĂŒlöm Ćket, mint az ĂĄltalam ismert emberek többsĂ©gĂ©t. Ăn is azt mondtam a mĂșltkor, hogy MEGHALT a szeretett hĂĄziĂĄllatom. Ăs mĂ©g egy: Ćk önzetlenƱl szeretik az embert, nem Ășgy mint fordĂtva! Nem vĂ©letlen, hogy 30-40 Ă©ve annyian tartanak kutyĂĄt mĂ©g meg nem felelĆ helyeken is, mint a panellakĂĄsok. Ćket hasznĂĄljĂĄk arra, hogy a megszƱnt emberi kapcsolatokat nĂ©mileg ĂșjraĂ©lesszĂ©k, vagy rajtuk Ă©ljĂ©k ki magukat a napi sĂ©relmeik miatt.
Azok a katonalovak teljes jogĂș,Ă©rtĂ©kƱ tĂĄrsai,hƱsĂ©ges segĂtĆi voltak a magyar honvĂ©deknek Ă©s sokszor az Ă©letĂŒk,bĂĄr talĂĄn nem tudatos fölĂĄldozĂĄsĂĄval prĂłbĂĄltĂĄk megmenteni Ćket.A harctĂ©ren elpusztult lovakat hĆsökkĂ©nt kell kezelni Ă©s jogos a vesztĂŒket elhalĂĄlozĂĄskĂ©nt megnevezni,mert ezt az egykori gazdĂĄik se mondtĂĄk volna mĂĄskĂ©pp.Aki ezt nem fogja föl,annak fogalma sincs a magyar paraszti gondolkodĂĄs mikĂ©ntjĂ©rĆl.MiutĂĄn meghal a fentebb nevezett Ășriember,ĆrĂĄ nyugodtan mondhatjuk,hogy megdöglött.A meggyilkolt magyar magzatok sorsĂĄt pedig,bĂĄr valĂłs tragĂ©dia,nem kĂ©ne ide belekeverni.
„Az ĂĄllati jogvĂ©dĆk is tĂ©vĂșton jĂĄrnak. Ăllatoknak definĂciĂł szerint jogai nem lehetnek. Az ember rendelkezhet rĂłluk, mint az utakrĂłl Ă©s egyĂ©b közmƱvekrĆl, szobrokrĂłl stb. Mert nem lehetnek jogalanyok, mert nem Ă©rtelmesek Ă©s nem szabad akaratĂșak. ”
Ekkora baromsĂĄgot nem szabadna leĂrni. Persze ettĆl mĂ©g lehet jogalany, aki Ărta, de az nem szĂĄmĂt.
A kutyĂĄim meghaltak. Mind Ă©rtelmes volt. Ha lenne lovam, az is meghalna, hajszĂĄl pontosan ugyanĂșgy, mint ember tĂĄrsaim Ă©s ismerĆseim Ă©s az a bizonyos sokmilliĂł magzat. Mindenki, aki Ă©rzelmileg közel ĂĄll hozzĂĄm, hozzĂĄnk, meghal.
Persze vannak, akik elpusztulnak, de azok biztosan nem a lovak, sokkal inkĂĄbb azok, akik szĂĄndĂ©kosan kĂĄrt okoznak ennek a nemzetnek. Egy dologban csak remĂ©nykedhetĂŒnk, hogy a lelkĂŒk is oda kerĂŒl, ahovĂĄ valĂł, ahovĂĄ a lovakĂ© egĂ©szen biztosan nem.
MegdöbbentĆ mennyire ki lehet ferditeni az Ćsi nyelvet. RTL, TV2. Bors, ValĂłvilĂĄg, RidikĂŒl, hajrĂĄ öreg kun