A kárpátaljai magyarok nem kívánnak meghalni a számukra „idegen háborúban”
A kárpátaljai magyarok tiltakoznak az Ukrajnában bejelentett mozgósítás harmadik hulláma ellen. A lakosok elzárják a nemzetközi utakat, ostromolják a mozgósítási központokat és középületeket, tüntetéseket rendeznek.A legtömegesebb akciókra a Beregszászi járásban került sor.
Az ottani Gát községben a polgármesternek, Lokita Istvánnak egy percnyi szabad ideje sincs. A helyi tanács folytonosan ülésezik, igyekezve megtalálni a forrongás enyhítésének módját. Egyszóval, nem volt ideje elbeszélgetni az Oroszország Hangja tudósítójával sem, pláne hogy ezáltal a mai Ukrajnában „a Kreml ügynöke” hírébe is kerülhet… A kárpátaljai magyarok vajon mi okból nem kívánnak részt venni az ukrán hadsereg erőszakos akciójában, amelyik az ország keleti részén folyik? Az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének tudományos főmunkatársa, a Kodolányi János Főiskola professzora, Ljubov Siselina régóta a kárpátaljai magyar közösség problémáinak szakértője ekként jellemzi a kialakult helyzetet.
– Hogy mi okból ellenzi a mozgósítást a magyar kisebbség? Azt hiszem, itt különböző tényezők játszottak össze. Utalhatok Magyarország szomorú tapasztalataira a második világháborúban való részvételét illetően, valamint – bármennyire furcsának tűnjön is – az állampolgárság intézményére. Azok a magyarok, akik nem vették fel az Orbán-kormány által felajánlott magyar állampolgárságot, úgy tartják, hogy ezzel az Ukrajna iránti elkötelezettségüket bizonyították. És Ukrajnának ezt meg kell becsülnie, semmiképpen sem terelheti őket golyók alá, ahol egészségüket, sőt életüket is kockáztatnák. Azok pedig, akik az ukrán mellett második – magyar – útlevéllel is rendelkeznek, bizonyára felelősségük tudatában vannak. Hiszen Magyarország NATO-tagország. És magyar állampolgárok részvétele ukrán területen folyó katonai akcióban formális ürügyet szolgáltathat az ukrán hatóságoknak arra, hogy a konfliktusba beleránthassa az atlanti szövetséget is…
– Vajon a NATO-ra gondolnak-e ezek a falusi asszonyok, amikor elzárják az utakat és széttépik a fiukat, apjukat katonai szolgálatra behívó értesítőleveleket?
– Szerintük ez nem az ő háborújuk. Nem akarnak harcolni azon féllel szemben, amelyikkel együtt érez Oroszország. És ez még egy magyarázat a kárpátaljai magyarok tiltakozó hangulatára. Látják, hogy a magyar vezetőségnek jó kapcsolatai alakultak ki országunkkal. A kárpátaljai magyarok részvétele a kelet-ukrajnai vérontásban biztos, hogy nem szolgálja a magyarok „nemzeti érdekeit”. De természetesen igaz van Önnek abban, hogy a tiltakozás elsődleges oka az a természetes kívánság, hogy megóvják családjukat, hozzátartozóikat a haláltól a számukra idegen háborúban.
– De vajon elmentek-e volna a magyarok harcolni Lembergért és Ungvárért?
– A magyar etnikai kisebbség nagyon elkülönülten él. Tart az ukrán nacionalizmustól és nem fog fellépni Lemberg védelmében. Távolságot szeretne tartani minden féltől. A magyar közösség hangulata következőképpen fogalmazható meg: „Hagyjatok bennünket békében, ez a mi történelmi területünk, itt élünk évszázadfokon át és nem bántunk senkit, így hát ne bántsatok bennünket sem!”
Mementó 2006 emlékmű
