A hanyatló birodalom konzultálni kénytelen Oroszországgal és Kínával

A hanyatló birodalom kormánya, megingott hazai hatalmi helyzetében úgy döntött, hogy nem feszíti tovább a húrt, hanem konzultál a fő ellenségének kikiáltott Oroszországgal és Kínával – jelezte keddi jelentésében a Magyar Békekör tudósítója.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott három és félórás megbeszélést a Húszak Csoportjának (G20) bali tanácskozása előtt, William Burns CIA igazgató pedig Ankarában találkozott Szergej Nariskinnal, az orosz hírszerzés főnökével.

Mindkét találkozó amerikai kérésre jött létre azzal a nem bevallott céllal, hogy szondázzák ellenfeleik szándékát egy távolabbi jövőt idéző esetleges kiegyezés reményében. Burnst elsősorban az orosz atomarzenál izgatta. Arról igyekezett meggyőzni Nariskint, hogy Oroszországnak nem kellene atomfegyvert telepítenie Ukrajnába. Azt ugyan nem tudni, felvetését milyen feltételezésre építette, azt viszont tudni, hiszen bejelentették, hogy az Egyesült Államok „fejleszteni” kívánja nyugat-európai nukleáris arzenálját.

Biden és Hszi megbeszélésén katonai és gazdasági kérdésekről egyaránt szó esett. Egyetértettek abban, hogy elkerüljék a fegyveres konfliktust Tajvan ügyében, és kereskedelmi tekintetben se élezzék tovább az amúgy is feszült helyzetet. Kellő diplomáciai megfogalmazásban Biden ugyan Hszi értésére adta, hogy országaik jól megférnének egymás mellett, ha felosztanák egymás között a világpiacot, de Hszi nem értette félre a célzást, és azt mondta neki, hogy Kína békében akar élni és együttműködni a világ minden országával. Az ukrajnai konfliktusról pedig azt mondta Bidennek, hogy békés rendezése Amerikától függ.

Eközben Zelenszkij ukrán elnök teljes fogolycserére szólította fel az oroszokat, hogy eleget tegyen az amerikai sürgetésnek, és demonstrálja, hogy nem zárkózik el az oroszokkal folytatandó tárgyalástól. Első pillantásra rokonszenvesnek tűnő kezdeményezésére árnyat vet, hogy Oroszországnak szabadon kellene engednie a háborús bűnöket elkövető neonáci AZOV sereg foglyul ejtett katonáit is, akiket Kijev vélhetően nyomban újból bevetne. Zelenszkij ráadásul „foglyon” érti azokat az ukrajnai civileket is, akik Oroszországban kerestek menedéket a harcok elől. Ez a 4-4,5 milliós tömeg nem csak biztonságba akarta helyezni magát, hanem sokan le is telepedtek, éltek az azonnali munkavállalási lehetőséggel, és új egzisztenciát teremtettek maguknak orosz honban.

Orosz részről tanulmányozzák Zelenszkij javaslatát, de nyilván azt is figyelembe veszik, hogy miközben Zelenszkij arról beszél, hogy „elérkezett az ideje az ellenségeskedés beszüntetésének”, páncélozott erőket vont össze a Luhánszki Népköztársaságnál, Szvatovo, Kremennaya, Liszicsanszk és Popasznaja térségében azzal a céllal, hogy visszahódítsák a Donbászt is.

Tárgyalási ajánlatáról Zelenszkij csak annyit közölt, hogy nem fog aláírni egy harmadik minszki megállapodást.

Hétfői tudósításunkban jeleztük, hogy az Európai Unió 15 ezer ukrán katona kiképzésére vállalkozott az Ukrajnai Katonai Segítségnyújtási Misszió keretében. Mint Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tudatta, az ukránokat Lengyelországban és más, meg nem nevezett államokban lépezik ki az oroszok elleni hadviselésre.

Bali, Ankara, 2022. november 15. kedd (MB)Kiemelt kép: 2022. november 14-i kínai-amerikai elnöki tanácskozó Baliban.

Kiadta: Magyar Békekör