A gigantikus LOVI – avagy a Világ legnagyobb szélhámossága

Magam nem lévén közgazdász, csupán a magyar emberre jellemző józan paraszti ésszel bíró, ágról szakadt atyafiként morfondírozok időről-időre azon, hogyan butulhatott mára a világ annyira, amennyire. Szerény lehetőségeimhez mérten hangot is adok néhanapján elégedetlenségemnek, de nagyon úgy tűnik, süket fülekre találok. Pedig az idő engem igazol.

Magukat a komoly üzletember kategóriájába sorolók, hogyan bízhatnak súlyos milliárdokat egy szeszélyes hangulatváltozásokon alapuló szerencsejátékra? Kendtek értik ezt? Mer’ én nem. Igen, a tőzsdéről van szó! Fogadnak mindenfélére! Elsőre azt gondolnánk, kitévedtünk a LOVI-ra, vagy mifene!

Ha még csak valamiféle úri passzióról lenne szó, az ember könnyedén legyintene rá egyet, nagy az Isten állatkertje. Csakhogy messze nem ez a helyzet! Itt kérem tisztelettel a mi megfelelő alkatrészünkkel verik azt a bizonyos sokat emlegetett képzeletbeli csalánt! Ráadásul teszik mindezt egy, az élettől és a valóságtól teljesen elrugaszkodott, hogy ne mondjam életellenes rendszer keretei közepette. Ahogy Bogár prof. „Fejlődni, de meddig?” című írásában oly találóan fogalmaz:

„Nevetség vagy éppen dühös elutasítás tárgyává válik minden olyan megközelítési mód, amely bármilyen szempontból is kritizálni meri az állandó gazdasági növekedés szükségességét, illetve üdvözítő voltát. (…)

Az a tény, hogy a Föld véges ökológiai rendszerében a végtelen növekedés eleve képtelenség, már többé-kevésbé elterjedőben van, noha a következtetések levonása terén láthatólag semmi sem történik. ”

Valóban.

A prof. szavait támasztja alá az alábbi rövid idézet is, amely az Index oldaláról való:

„Facebook: közeledik a halálnap

Őszinte részvényem

Ha egy weboldalnak közel egymilliárd aktív felhasználója, évi több milliárd dolláros forgalma, százmilliós nagyságrendű nyeresége és elképesztő növekedési adatai vannak, viszont nincs épkézláb konkurenciája, az minden józan emberi számítás szerint nyerő helyzet. A világ, és főleg a tőzsde azonban nem mindig a józan emberi számítás szerint működik.”

Vagy korrektebb, ha úgy fogalmazunk, hogy szinte soha sem a józan emberi számítás szerint, sokkal inkább a bennfentes információk és kereskedés szerint működik?

Nem tudom, tetszettek-e figyelni? Mert én igen! Jó Ha Figyelünk!

Ha még egyszer elolvassák a globális közösségi oldalról szóló rövid idézetet, rájönnek arra, hogy a király meztelen! Minden elképzelhető és elképzelhetetlen, szóba jöhető és számba nem vehető kritériumot felsoroltak, amit csak elő lehetett ráncigálni! A dolog egyedülálló a maga nemében, konkurenciája sincs, úgy termeli a pénzt, mint egy gép, a fél világ rajta lóg, emberi számítás szerint a csúcson van…

…és – ahogyan Frizura Varjú gyerekekről szóló meséjéből is tudhassuk – nem elég jó! Legalábbis a tőzsdének!

De hát hogyan lehetséges ez? Kendtek értik? Mer’ én nem!

Nem tehetek róla, de engem ez az egész – legalábbis ami a mentalitást és az alkalmazott ügymenetet illeti – Aczél (Acsádi) Endre, Gyurta Danit és a 210 méteres úszódöntőt pocskondiázó szösszenetét idézi az emlékezetembe. Ilyenkor értjük meg igazán, mennyire egygyökerű a két gyökértelen kaszt, az internacionalista és a kozmopolita.

Emlékeznek még, ugye?

Meg volt az olimpiai arany, világcsúccsal megspékelve, egyszerűen nem lehetett fogást találni a srácon, s ekkor jött a svédcsavar, a feltételes mód diszkrét bája: de ha 210 méteres lett volna a döntő, akkor nem a Dani gyerek csap be elsőként.

(Utóbb leszólhattak a központból, hogy ez azért már nekik is egy kicsit sok volt, így gyorsan korrigáltak, hogy hát, jó, akkor ez így mégis csak rendben van, na de mi lesz a 2016-os érmeinkkel, mert azokat bizony veszélyeztetve látják!)

Valami ilyesmit érünk tetten a tőzsde esetén is. Itt van ez a minden szempontból kifogástalan pedigrével bíró cég, még azt is hangsúlyozák, hogy egyedülálló a maga nemében a világon, gyakorlatilag konkurenciája sincs, ha van valami, ami hóttbiztos siker, akkor ez az, és mégsem futnak be a részvényei.

Ilyen van?

Úgy látszik van.

Már csak azért is érthetetlen a dolog, mert a név hangzásából ítélve ez a Mark Zuckerberg gyerek, aki – a cikk interpretálásában – kitalálta (vagy ellopta) a Harvard kollégiumi szobájában a közösségi oldal ötletét, kétség nem fér hozzá, hogy mely nációhoz tartozik. Na, mármost ha a hagyomány állításának, és e náció egyik nagy becsben tartott alapművének (gyengébbek kedvéért: a Talmud) hinni szabad, csak a góyoktól szabad lopni, saját fajtájabélitől nem!

Ki tudja, talán túlontúl jól sikerült a Nagy Arc(felismerő) könyv.

Persze az is könnyen előfordulhat, hogy mostanra ért el olyan kritikus szintet a világ lakosairól összegyűjtött adatmennyiség, amelyre már államilag és/vagy, titkosszolgálatilag is megéri rátenni bizonyos MOSZAD-os, ó pardon, maszatos kezeket. A cikkből szintén megtudhatjuk, hogy: „A Facebook többet tud rólunk, a netezési szokásainkról, az érdeklődési körünkről, mint bármilyen más weboldal a világon.”

A lényeg a manipuláció!

Érdekes momentuma a történéseknek, hogy a Gizmodo techblog megszerezte és a napokban kiszivárogtatta a világ legértékesebb cégeként nyilvántartott és elkönyvelt Apple, ún. titkos-tankönyvét. Idézünk az Index e témával foglalkozó írásából is:

„Az Apple Store egyik jellegzetessége a Genius Bar, ahol a felhasználók a géniusznak nevezett specialistáktól kérhetnek vásárlási tanácsokat, vagy segítséget az Apple-termékekkel kapcsolatos problémáikban.

(…)

 A tankönyvnek csupán kis része foglalkozik technikai jellegű problémákkal, amiket a géniusznak elvileg orvosolnia kell majd, a nagy része pszichológiai hadviselés, a vásárlók meggyőzése arról, hogy jól döntöttek az Apple-termékekkel, és újabb vásárlásra való ösztönzés.

(…)

A tankönyv egyes dolgokat kifejezetten tilt a géniuszoknak, például nem szabad bocsánatot kérniük, ha egy Apple-termék elromlott. Ehelyett a vásárló érzéseire kell fektetni a hangsúlyt, például egy tönkrement merevlemez esetében azt kell mondani, hogy sajnálom, hogy frusztrálja önt ez a helyzet, és nem azt hogy sajnálom, hogy elromlott a merevlemez. Vannak szigorúan tiltott szavak, amelyeket soha nem szabad kiejtenie a géniusznak, ilyen például a probléma, a hiba, a bug (programhiba), vagy a lefagyni kifejezés, ezek helyett változatos használható szinonímákat sorol fel a kézikönyv. A tiltás néha egészen meglepő helyzetekre is kiterjed, például a túlmelegedő készülékekre nem szabad a hot (forró) kifejezést használni, csak azt hogy warm (meleg), akkor is, ha az vörösen izzik és füstöl. Ezek a tankönyv szerint nem csupán pszichológiai eszközök, hogy a vevő jobban érezze magát, de az esetleges perekig fajuló vitás esetekben is segítenek az óvatosan megválogatott kifejezések.”

Ahogy 9/11, úgy a világválság kirobbanásának valódi okairól is egyre több információval rendelkezünk ma már. No meg arról, hogy maga az egész rendszer velejéig rohadt. Az utolsó utáni pillanatokig briliánsan besorolt kötvények tömkelegéről másnap reggelre kiderül, hogy nem azok, mi több, a számegyenes másik végén, a mínusz tartományban foglalnak helyet. És igen, hát persze, hogy tudtunk róla, hiszen mi intéztük így! Hogy mondod? Hogy hazudtunk? Hát persze, hogy hazudtunk! De miért csodálkozol ezen? Hiszen ebből élünk! A goyt minden további nélkül be lehet csapni, hiszen az csak olyan, mint egy állat! A Talmudban is benne van! Nem olvastad? Ja persze, goyoknak azt nem szabad!

Hivatásos, jól megfizetett porhintők és púderezők, ún. szakemberek magyarázzák el, meg és be, mit láttunk, mit hallottunk és hogyan kell értenünk azt, amit láttunk és hallottunk, amikor pedig kitör a balhé, lásd devizaalapú hitelezés, akkor gyün az ártatlan képpel történő magyarázkodás, miszerint, senki nem látta előre, hogy ez idáig fajulhat!

Ők, mint pénzügyi szakemberek sem látták előre, de tőled, meg tőlem, mint szakképzetlen amatőrtől viszont elvárják, sőt, kérdőre is vonnak, hogy miért vállaltál ekkora kockázatot?

A dologban az a legérdekesebb, amikor visszakérdezel, hogy mégis hol a kockázatvállalás határa, meddig változhatnak az árfolyamok, akkor azt a választ kapod, hogy nincs ilyen határ! Akár 1000 forint is lehet egy svájci frank, ha éppen úgy alakul. Ezután jönnek a Csend hangjai, amit már Simon&Garfunkel is megénekelt annak idején, mert a nép egyszerű gyermeke nem állja meg és záró akkordként csak felteszi a kérdést, hogy akkor hogy a rossebbe mertek ajánlani olyan hitelt, melynél beláthatatlan és felmérhetetlen kockázatot vállaltatnak az ügyféllel? (Ne felejtsük el, hogy egyoldalúan, CSAK AZ ÜGYFÉLLEL!!!)

Ez maga a konzumidiotizmus! A megtestesült fogyasztói létezés! Azzal az egy, ám annál katasztrofálisabb hibával, hogy itt már nem a piac, és annak önszabályozása irányít, ilyesmi már réges-régen nem létezik, hanem magát a piacot irányítják! Bennfentes információk alapján szűkkörű érdekközösségek, family trust-ök, családi klánok trillió dolláros nagyságrendekben.

Miközben az emberek által színjátékszerű választásokon, mára már inkább csak áldemokráciáknak nevezhető, Patyomkin-létezés struktúrák próbálnak kétségbeesetten  ellenállni, aközben Mammon világában a rákos sejt babérjaira törő életellenes mentalitás halálos szorításában a politikailag korrekt beszéd által elnémítva vívják élet-halál harcukat a pusztulásra szánt nemzetállamok.

Egyébként javaslom, a tőzsdét és az európai uniót, mint teljesen szükségtelen és óriási károkat okozó fekélyeket az emberiség testén, jogutód nélkül megszüntetni és a jövőre nézvést, az emberiség életben maradásának zálogaként, örökre BETILTANI!

Uff, én beszéltem!

Isten áldja Magyarországot!

1 öntudatos pécsi polgár

www.johafigyelunk.hu

Nemzeti InternetFigyelő