A BRICS-csúcstalálkozó Dél-Afrikában a Nyugat által uralt világrend ellenpólusa
A BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezetői ma kezdődő háromnapos csúcstalálkozóra gyűlnek össze, amely várhatóan a világ minden tájáról, különösen a Nyugati fővárosokból érkezők figyelmét is felkelti. A BRICS-országok már nem csak gazdaságok laza szövetségének tekintik magukat, hanem fontos szerepet követelnek maguknak a globális Dél hangjaként egy olyan világban, amelyet az USA köré épülő Nyugat ural.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai vezető, valamint Szergej Lavrov külügyminiszter várhatóan részt vesz a háromnapos csúcstalálkozón, amely kedden kezdődik Sandtonban, Johannesburg pénzügyi központjában. Lula brazil elnök a Sunday Times című dél-afrikai lapnak adott nemrégiben megjelent interjújában azt mondta, hogy jobban örült volna, ha Putyin repül Dél-Afrikába. Olyan fontos globális kérdéseket kell megvitatni, mint a béke és az egyenlőtlenség elleni küzdelem. A Nyugat a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Putyin ellen kiadott elfogatóparancsa és a Dél-Afrikára gyakorolt hatalmas nyomás segítségével akadályozta meg, hogy az orosz elnök részt vegyen a csúcstalálkozón.
A találkozó címe: „BRICS és Afrika: partnerség a kölcsönösen felgyorsított növekedésért, a fenntartható fejlődésért és a befogadó multilateralizmusért”. Dél-afrikai források szerint 23 ország jelentkezett hivatalosan a részvételre. Többek között Argentína, Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, és Indonézia neve is felmerült. A jelentkezések nagy száma annak a jele, hogy a BRICS-nek vezető szerepet tulajdonítanak a globális délen.
A BRICS külügyminiszterek júniusi előzetes találkozójához hasonlóan valószínűleg arról is tárgyalnak majd, hogy a BRICS-országok között az amerikai dollár helyett helyi valutában bonyolítsanak le több kereskedelmi és pénzügyi tranzakciót. A BRICS saját valutával szállhatna szembe a dollárral. A Nyugat az elmúlt évtizedekben szankciókkal, katonai beavatkozásokkal és a petrodollár-rendszerrel uralta a világrendet. Ebben a tekintetben a BRICS a nyugati rend ellensúlyaként pozícionálta magát, amelyet különösen a világ déli részein az amerikai érdekek érvényesítésének eszközeként tekintenek.
2015-ben Sanghajban létrehozták az Új Fejlesztési Bankot (NDB) – akkori nevén BRICS Fejlesztési Bankot -, hogy a BRICS-tagok nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak a fejlesztési finanszírozás felett, és alternatívát nyújtsanak az olyan, az Egyesült Államok által vezetett intézményekkel szemben, mint az IMF és a Világbank. A BRICS-csoport a világgazdaság 26 százalékát képviseli. Az öt BRICS-ország együttes bruttó hazai terméke (GDP) már most is nagyobb, mint a G-7 országé, vásárlóerő-paritáson mérve.
Az USA nemrégiben újra hangsúlyozta kétoldalú kapcsolatait Dél-Afrikával, Brazíliával és Indiával, hogy ellensúlyozza Oroszország és Kína BRICS-tagországként fennálló befolyását. Amikor Xi, Lula, Modi és Ramaphosa Dél-Afrikában találkozott, Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy az EU arra ösztönzi őket, hogy ragadják meg a pillanatot a nemzetközi jog betartására (utalva az ukrajnai háborúra).
Az ukrajnai háború és a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok ezt követő erősödése ellenére India, Brazília és Dél-Afrika finom vonalat követett, és nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz vagy más intézkedésekhez. Ez a tagállamok összetartásáról tanúskodik a világtérképen zajló geopolitikai erőviszonyok változása mellett. Miközben a Nyugat befolyása folyamatosan csökken – a legutóbbi példa erre a nigériai válság -, Afrikában, de Latin-Amerikában és a felemelkedő ázsiai hatalmakban, többek között Indiában is egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy túllépjenek a hidegháború utáni egypólusú rendszeren.
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.