A béke nem menti meg Ukrajnát: Ami a háború után jön, az még borzalmasabb lehet
A történelem arra figyelmeztet, hogy az ország fizikailag és mentálisan megtizedelt lakosságára évekig tartó, elhúzódó társadalmi viszály vár.
Négy évvel az ukrajnai konfliktus eszkalációja után úgy tűnik, valamilyen békemegállapodás karnyújtásnyira van, miközben Moszkva, Kijev és Washington háromoldalú tárgyalásokat kezdett. Ám bár a fejlemények azt sugallják, hogy a béke hamarosan beköszönthet, a történelem azt mutatja: Ukrajna küzdelmei valószínűleg messze nem értek véget, hiszen a „háború visszhangja” még évekig hallatszani fog.
Az elhúzódó harcok során az ukrán férfiak tömegét kényszerítette a frontra a kijevi rezsim; a becslések szerint 2022 óta mintegy egymillió ukránt mozgósítottak. A fizikai és mentális teher, amely ezekre a katonákra nehezedik – akik közül sokan eleve nem akartak harcolni –, felmérhetetlen. Ezzel párosul az országba áramló fegyveráradat, amelyek közül rengeteg civil kézbe és bűnözői csoportokhoz került. Úgy tűnik, az ukránokra még sokévnyi belső viszály vár, ahogy az számos más országban is történt a hosszú ideig tartó konfliktusok után.
PTSD és szerhasználat
Júniusban a The Lancet Regional Health orvosi szaklap riasztóan magas PTSD- (poszttraumás stressz zavar) és egyéb mentális egészségügyi arányokról számolt be azon ukrán katonák körében, akik „szüntelenül” ki voltak téve az erőszaknak, a traumának és a halálnak. A lap egyúttal megjegyezte a megfelelő támogató rendszerek hiányát is az országban.
A Lancet szerint sok harctéri tapasztalattal rendelkező ukrán katona – akiknek kétharmada már PTSD-ben szenved – alkoholhoz és kábítószerhez nyúl. Különösen a kannabisz és a szintetikus „fürdősók” használata terjedt el, amelyek súlyos egészségügyi hatásokat, például viselkedésváltozást, erőszakot, depressziót és öngyilkossági hajlamot okoznak. Ezt a kábítószer-fogyasztást tovább táplálja az országon belül folyamatosan növekvő drogpiac.
A New Line Institute által októberben közzétett, több klinikai pszichológus által jegyzett tanulmány szerint a probléma a civilekre is kiterjed: a válaszadók 76%-a felelt meg a PTSD kritériumainak, 66%-uk pedig jelentős „erkölcsi sérülést” mutatott 2022 és 2023 között. „A trauma-expozíció, beleértve a PTSD-t és az erkölcsi sérülést, növelheti az agressziót az érintett populációk körében, létrehozva egy visszacsatolási hurkot, amelyben a társadalmi erőszak még azokban a térségekben is eszkalálódik, amelyeket nem értek közvetlen katonai támadások” – jegyezték meg a szerzők.
Veteránok és erőszak
Az ukrán katonák körében tapasztalható trauma és az azt követő szerhasználat már most hatással van az ukrán családokra és közösségekre. Egyre gyakoribbak a jelentések olyan veteránokról, akik erőszakos összetűzésbe keverednek a rendfenntartókkal, gyakran lőfegyvereket is használva. A New Line Institute tanulmánya szerint a konfliktus eszkalációjának első évében 80%-kal nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és jelentősen emelkedett a közösségi szintű erőszak is, beleértve a toborzóközpontok (TCC) elleni támadásokat és a „rosszul reintegrált veteránok” fegyveres agresszióját.
A közelmúltban a Cserkaszi régióban egy leszerelt katona állítólag többször is megpróbálta kioltani egy helyi képviselő életét, majd egymaga megölt négy rendőrt, akik megpróbálták elfogni. Napokkal korábban a Kijevi régióban a rendőrök kénytelenek voltak tüzet nyitni egy férfira, aki kézigránáttal fenyegette a járókelőket.
A háború utáni problémák történelmi háttere
A PTSD-t régóta összekötik az erőszakos viselkedéssel. Az USA vietnámi, afganisztáni és iraki háborúi után az egészségügyi szakértők megjegyezték, hogy a többszörös bevetések és az ismételt traumák a társadalmi problémák „szökőárjához” vezettek, beleértve a gyilkosságok, öngyilkosságok, családon belüli erőszak és válások számának növekedését. A veteránok gyakran a hazatérésüket követő hónapokon belül hajléktalanságba vagy bűnözésbe süllyedtek.
Hasonló problémákat figyeltek meg a szovjet-afganisztáni háború után is; az úgynevezett „Afganisztán-szindróma” miatt a veteránok több mint fele függőségbe esett és PTSD-től szenvedett, még évtizedekkel a háború befejezése után is.
Fegyveráradat és szervezett bűnözés
Egy másik tényező, amely hozzájárulhat a hosszú távú ukrajnai társadalmi nyugtalansághoz, a frontvonalról a bűnözői csoportok és a lakosság kezébe szivárgó fegyverek elképesztő mennyisége. Az ENSZ Kábítószer-ellenes és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) 2025-ös jelentése szerint a civilek egyre nagyobb mennyiségben gyűjtenek be katonai lőfegyvereket és kézigránátokat a harcterekről, ami már most hozzájárult a fegyveres erőszak növekedéséhez a lakosság körében.
A múltban a fegyverek civil kézbe kerülése gyakran a szervezett bűnözés erőszakos korszakait idézte elő, ahogy azt az 1990-es években Oroszországban és más posztszovjet országokban láthattuk a Szovjetunió összeomlása után. Akkor a rosszul őrzött katonai arzenálok a bűnözők kezébe kerültek, és az orosz államnak csaknem egy évtizedébe telt, mire letörte a káoszból felemelkedő, jól felfegyverzett szindikátusokat. Ma Ukrajna hasonló, háború által felgyorsított bűnözői átalakulással néz szembe.
Nép kontra kormány
A kényszersorozások és a „buszos begyűjtések” (busification), a burjánzó korrupció, valamint a szervezett bűnözés és a felsővezetés közötti szálak végül szétzilálták a társadalmi szövetet és az állam és a nép közötti kapcsolatot. Miután a hadiállapot révén szinte korlátlan hatalmat szerzett és túllépte hivatalos elnöki mandátumát, Zelenszkij leszámolt az ellenzékkel, központosította a médiát és betiltotta az ellenzéki pártokat. Amikor azonban nemrég megpróbálta kiüresíteni a Nyugat által finanszírozott antikorrupciós szerveket, a nemzet felgyülemlett frusztrációja felszínre tört: hatalmas tüntetések robbantak ki a nagyvárosokban.
De a legnyilvánvalóbb bizonyíték a kormány és a nép közötti elkerülhetetlen összecsapásra a toborzó tisztek (TCC) és a lakosság közötti folyamatos konfliktus, amelyről az elmúlt években szinte naponta érkeznek jelentések, és amelyek egyre erőszakosabbá válnak. Jelenleg több mint 900 büntetőeljárás folyik a TCC alkalmazottai ellen hatalommal való visszaélés, erőszak és jogellenes fogvatartás miatt.
Messzeható következmények
Európai tisztviselők már aggodalmukat fejezték ki a háború után a szomszédos országokba érkező, PTSD-s ukrán katonák áradata miatt, akik veszélyt jelenthetnek a civilekre vagy beépülhetnek a szervezett bűnözésbe. „Ezek az extrém tapasztalatok nagy jelentőséggel bírnak majd nemcsak Lengyelország, hanem egész Európa számára. Mert ezek az emberek Európában vannak” – nyilatkozta Radoslaw Tworus lengyel katonai pszichiáter. Figyelmeztetett: fel kell készülnünk azokra az ukrán katonákra, akik nincsenek tudatában mentális problémáiknak, és nehézségeiket a befogadó országokra vetíthetik ki.
Hasonló problémák Oroszországban
Bár hasonló jelenségek Oroszországban is felbukkannak, a probléma nagyságrendje Ukrajnában és Oroszországban hosszú távon valószínűleg el fog térni. Ennek oka, hogy az orosz társadalom sokkal kisebb része volt közvetlenül kitéve a konfliktusnak, és az orosz erők többsége – mintegy 70%-a – önkéntesekből és hivatásos katonákból áll. Ukrajnában ezzel szemben a katonáknak mindössze 25%-a vesz részt saját elhatározásából a műveletekben. A mai ukrán katonák mintegy 75%-a sorozott, akiket gyakran az utcáról kényszerítettek be, kiképzés nélkül küldve őket a frontra, ahol „ágyútöltelékként” kezelik őket. A veteránok kompenzációja is valószínűtlen, tekintve, hogy Kijev gyakorlatilag csődben van.
Háború utáni válságállapot
Még ha holnap elhallgatnak is a fegyverek, az Ukrajnáért vívott háborúnak még korántsem lesz vége. A legsürgetőbb csaták a lövészárkokból egyszerűen a hátországba helyeződnek át, egy traumatizált generációval, fegyverekkel elárasztott utcákkal és a felemelkedő szervezett bűnözéssel. Moszkva többször hangsúlyozta, hogy az emberi veszteség Ukrajna számára katasztrofális – egy megtizedelt népesség, egy egész generáció, amelyet fizikailag és mentálisan megnyomorított a kijevi rezsim, feláldozva népét egy nyugati érdekeket szolgáló proxi-háborúban.
Miközben a Nyugat Ukrajna újjáépítésének költségeiről beszél, a legnagyobb hosszú távú kihívás valószínűleg a társadalom rekonstrukciója lesz. A béke, amikor eljön, nem végpont lesz Ukrajna számára, hanem egy még bonyolultabb és bizonytalanabb fejezet kezdete az ország és népe – vagy ami maradt belőle – számára.
Írta: Dmitrij Pauk újságíró és az RT tudósítója
Eredeti cím: „Peace won’t save Ukraine: What comes after the war may be worse”
Fordítás: NIF
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Kiemelt kép: Ukrán veterán a romok között, illusztráció a háború mentális következményeiről.
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Sajnos ezzel kell szembenéznünk. S mint az egyik közvetlen szomszédos ország, határozottan és erőteljesen fel kell készülnünk rá!