A baloldali koalíció vezet a francia választásokon

Az első előrejelzések szerint a baloldal egységes választási szövetsége, az Új Népfront tömörülés (NFP) meglepő módon megnyerte a franciaországi parlamenti választásokat, de valószínűleg nem lesz meg az abszolút többsége. Erről a közvélemény-kutató intézetek számoltak be nem sokkal az urnazárást követően. Marine Le Pen jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) és Emmanuel Macron elnök „centrista” tábora így fej-fej mellett versenyez a második helyért.

Az Ipsos Intézet első becslései szerint este 8 órakor a baloldali szövetség 172 mandátummal vezetett 192 ellenében. Macron elnök szövetsége 150 és 170 mandátum között kapna. A Nemzeti Tömörülés és szövetségesei 132 és 152 mandátumot kapnának. Mindhárom szövetség jelenleg messze van a 289 mandátumos abszolút többségtől.

Néhány perccel az első előrejelzések után Jean-Luc Mélenchon, a baloldali szövetség képviselője kamerák előtt azt mondta: „A mi népünk tudatosan szavazott”. Az RN (Le Pen pártja) messze volt az abszolút többség megszerzésétől. Ez „óriási megkönnyebbülés sokaknak” – azoknak, „akik újak Franciaországban, és azoknak, akik régóta szeretik az országot” – mondta Mélenchon. Az, hogy  a Macron vezette politikai erő vesztett, „egyértelműen megerősítést nyert”. Gabriel Attal miniszterelnöknek le kell mondania. „Készek vagyunk kormányozni” – mondta Mélenchon.

Macron egy korábbi nyilatkozatában kijelentette, hogy „most óvatosságra van szükség”. Az eredmények nem adtak választ arra a kérdésre, hogy „ki kormányozzon”.

Az RN (Nemzeti Tömörülés) a legerősebb erőként került ki az egy héttel ezelőtti első választási fordulóból. Most sok francia nyilván csak azért ment el szavazni, hogy megakadályozza, hogy az RN abszolút többséget szerezzen a nemzetgyűlésben. A választások előtt a kormánypárt és a baloldali szövetség jelöltjei több mint 200 választókerületben visszavonták jelöltjeiket, hogy ne vegyenek el szavazatokat a többi jelölttől, és így megakadályozzák az Le Pen pártjának győzelmét.

A választási részvétel olyan magas volt, amilyet több évtizede nem lehetett tapasztalni. Délben már olyan nagy arányú volt a részvétel, mint legutóbb az 1981-es általános választásokon, amit a szocialista François Mitterrand elnökké választását követően tartottak. Három órával a szavazóhelyiségek bezárása előtt a választásra jogosultak mintegy 60 százaléka már leadta szavazatát. A legutóbbi parlamenti választáson ugyanebben az időpontban a részvételi arány mindössze 38 százalék volt.

Egyelőre nem világos, hogy mi lesz a továbbiakban: Franciaországot most a politikai bénulás veszélye fenyegeti, mivel a jövőben három politikai tömb lesz a nemzetgyűlésben: A jobboldali nacionalisták és konzervatívok, a kormány „centrum” tábora és a baloldali szövetség.

Gabriel Attal miniszterelnök a választások előtt úgy vélekedett, hogy a centrum, a baloldal és a konzervatív képviselők köréből származó pártok ad hoc szövetségeket alakítanának az egyes törvényjavaslatok megszavazása érdekében. A baloldali szövetség egyfajta nagykoalícióról is tárgyalt. Ez azonban újdonság lenne, és az ellentétes politikai irányzatok miatt kérdéses, hogy sikerülhet-e.

Amennyiben egyik tábor sem lenne képes kormányzati többséget elérni, akkor a jelenlegi kormány átmeneti kormányként hivatalban maradhatna, vagy szakértői kormányt lehetne kinevezni. Egy ilyen forgatókönyv esetén Franciaországban politikai patthelyzet alakulna ki.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Kiemelt kép: Megkezdik a szavazatok számlálását a francia parlamenti választások második fordulójának végén a kelet-franciaországi Schiltgheimben 2024. július 7-én. Fotó: Jean-Francois Badias Forrás: MTI/AP