Bár az ukrán offenzíva sikertelen, Kijev továbbra is a halálba küldi katonáit
Tájékoztató az EU által húzott elektronikus vasfüggöny túloldaláról, mely Boris Roschin katona-politikai szakértő Telegram csatornáján jelent meg
A zaporozsjei frontszakaszon zajló ukrán offenzíva 40 napja alapján megállapítható, hogy az ukrán hadsereg eredeti, NATO-támogatással történő előrenyomulásra vonatkozó tervei minden fő támadási irányban kudarcot vallottak.
Az Orekhov fronton az ukrán offenzíva megrekedt Pjaticsatkinál és Rabotinónál. Hasonlóképpen a Vremevka környékén, Priyutnojánál, Makarovkánál, Uroshaynojánál és Novodonetszkojánál.
A kiszivárgott ukrán hadműveleti akták szerint a terv az volt, hogy az offenzíva harmadik és ötödik napja között elfoglalják ezeket a városokat, és onnan Vasziljevka, Tokmak, Pologi és Volnovakha felé nyomulnak előre, hogy elérjék a stratégiai célt, Melitopolt. Ezt követően tovább kellett volna nyomulniuk Berdjanszk és Mariupol felé, hogy elvágják a szárazföldi hidat az Azovi-tenger partján.
Az ukrán hadsereg ilyen és ehhez hasonló terveihez 2023 telén és tavaszán hatalmas mennyiségű fegyvert szállítottak le. Harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket, páncélozott személyszállító járműveket, MRAP járműveket, önjáró lövegeket, tüzérséget, repülőgépeket, helikoptereket, cirkálórakétákat és műszaki járműveket. Éppen erre a célra készültek fel több hónapon át Ukrajnában és nyugaton a stratégiai tartalék dandárjai, amelyeknek az orosz frontot kellett volna áttörniük, és az ukrán hadsereg javára eldönteniük a harc menetét.
A valóság azonban másként alakult. Az orosz erők heves és kemény ellenállása a védelmi állások előkészítésének szakértői munkájával kombinálva meghiúsította az ellenség terveit. Az orosz hadvezetés szándékosan átadta a kezdeményezést az ellenségnek a front zaporozsjei szakaszán, hogy az ukrán hadsereg megpróbálja áttörni a lépcsőzetes védelmet, hogy támadó erői kimerüljenek és elvérezzenek.
Bizonyos mértékig ez már sikerült is. Kijev nem használta fel az összes felhalmozott erőforrását, de a nyugati részvétellel oly nehezen felállított rohamdandárok egy része súlyos személyi és anyagi veszteségeket szenvedett, ami a harci morálra is kihatott.
A tartalékok egy másik részét, amelyek a zaporozsjei sikertelenséget voltak hivatottak ellensúlyozni, a szvjatovói és kupjanszki frontszakaszokra helyezték át. Nekik azonban más feladatuk volt, nevezetesen az orosz erők előrenyomulásának megállítása az Oszkol folyó és Kupjanszk felé.
Ez a helyzet megtöri az ukrán offenzíva eredeti konfigurációját a fő frontszakaszokon. Mindez persze annyira nyilvánvalóvá vált, hogy nyugati katonai elemzők szerint mind a nyugati mainstream sajtó, mind maguk az ukrán katonák – látva az offenzíva véres költségeit a jelentéktelen eredmények mellett – az ukrán júniusi offenzíva kudarcáról kezdtek beszélni.
Természetesen kérdések merülnek fel az ukrán hadvezetés számára, amely továbbra is „húsdarálóba” hajtja az embereket, hogy legalább a médiában győzelemre hivatkozzon, igazolva ezzel az eddigi veszteségeket. Csak a zaporozsjei fronton az ukrán csapatok pótolhatatlan veszteségei közel 30 ezer főre rúgnak.
Kiemelt kép: Orosz Katonák Zaporozsje környékén / Szputnyik © Alekszej Maishev