Egy kislány levele Orbán Viktornak

Kedves Vityka bácsi!

Ne haragudj, hogy így szólítalak meg, de apukám is így hív, azt mondta, hogy tavasszal többször is kapott tőled levelet, amiben barátjának szólítod, a barátok meg becézik egymást.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Tudod Vityka bácsi, már nagyon várom a suli végét. Várom, mert apukám szerint pont addigra lesz végre rend nálunk is. Mi ugyanis egy kis faluban élünk, ahol suliba együtt járnak magyar és cigánygyerekek. Képzeld csak, Vityka bácsi! Nálunk a cigányok olyan rosszak! Mindig elveszik a tízórainkat, ceruzáinkat meg mindent, amink csak van. Azt mondják nekik is kell, pedig meg sem eszik a tízórait! Ma a margarinos kenyerem vették el, aztán meg eldobták. Fel akartam venni, mert éhes voltam, de nem mertem, mert azt mondták, hogy nagy baj lesz belőle. Ez azt jelenti, hogy megvernek! Tudom, neked is van hasonló korú kislányod, tőle is elveszik a tízórait?

Nem régen volt a szülinapom. Anyukámmal a boltban már régen kinéztünk egy szép nyári ruhát, amit nagyon szerettem volna szülinapi ajándékként. Sajnos nem kaphattam meg. Apukám ugyanis elment egy jó barátja temetésére, felvette azt a nagyon szép gárdista ruháját. Nem bántott ő senkit, csak siratta a barátját. A rendőrök meg megbüntették, így a pénzt, amiből a szép ruhám lett volna, be kellet fizetni. Sajnos tízóraira is most csak margarinos kenyérre telik, de úgyis elveszik tőlem.

Vityka bácsi! Apukám azt mondta, hogy rajtad múlik a további sorsunk. Ezt pontosan nem értem, de anyukám szerint, ha mire vége az iskolának, – ahogyan megígérted – nálunk is lesznek rendőr bácsik, akik nem engedik, hogy a nagymamám tyúkocskáit ellopják a rossz emberek, meg apukámnak végre lesz munkahelye és ősztől tőlem sem veszik el tízórait. Tudod, apukámnak már régóta nincs munkahelye, ugyan dolgozni sokat szokott. Elmegy fát vágni az időseknek a faluban, ás, kaszál, eteti a malackáinkat. Mostanában ugyan mi szoktuk ezt anyukámmal ellátni, mert apukám nagyon messzire el szokott menni homokzsákokat pakolni. Amikor hazajön, már nagyon fáradt, másnap meg már megint megy a barátival segíteni azoknak a családoknak, akiknek a házát elöntené az árvíz. Szokta is mondogatni nagy fáradtan: csak a kétharmadot nem látom! – mármint a gátakon. Ezt én nem nagyon értem, Vityka bácsi, te érted?

Kedves Vityka bácsi! Sajnos hétvégén a nagymamám tyúkocskáit is ellopták, így a beígért finom húsleves és pörkölt helyett csak zöldséglevest ebédeltünk meg főzeléket. Nagymamám azt mondta,  hogy a most kikelő kiscsirkékből (a kotlóst szerencsére nem vitték el) egyet szépen felnevel, és ha erre jársz biz’ Isten főz neked belőle finom ebédet. Remélem, egyszer meglátogatsz, elhozod a kislányod is, úgy tudom, Sára hasonló korú, mint én. Megmutatnám neki a játékaimat is!

Kedves Vityka bácsi! Nem zavarlak tovább, tudom nagyon sok a dolgod, nagyon sokan várják, hogy amit ígértél, beteljesüljön. Ha abban a szép Országházban, ahol a sulival egyszer már voltunk kirándulni, a jövőnkről döntötök, jusson eszedbe az én apukám (hogy többet ne bántsák csak azért, mert másokon segít), meg a nagymamám is, aki finom ebéddel vár – ha jó leszel!

Puszil vidékről egy kilencéves kislány, aki csak boldog szeretne lenni.

(Beküldte: egy olvasónk)

Nemzeti InternetFigyelő

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!