Új szankciók Irán ellen
Meglepetést keltett az amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton május 18-i bejelentése, amely szerint Oroszország és Kína is támogatják az új ENSZ szankciókat Irán ellen, mivel csak egy nappal előbb vált ismertté, hogy Irán beleegyezett fűtőelemeinek külföldi dúsításába.
Erős nyugati nyomás következtében Irán már egy évvel ezelőtt tárgyalásokat folytatott atom-fűtőelemeinek külföldi dúsításáról. Mint erről lapunkban többször beszámoltunk, a nyugatiak azzal vádolták a perzsa államot, hogy atomprogramja valójában nem kutatási célokra, hanem atomfegyverek gyártására irányul, amelynek sikerétől már csak egy kis lépés választja el. Hiába volt minden racionális érvelés, az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség), sőt magának a CIA-nak is az állásfoglalása, hogy az atombomba gyártásához nem 20, hanem több mint 90 fokos dúsításra van szükség, amitől Irán még igencsak messze van – és aminek szándékát Irán határozottan tagadja -, a nyugati politikusok és természetesen a fősodor-média tényként kezelte az alaptalan vádakat.
A tavalyi tárgyalások nem értek célt, mert Irán csak úgy egyezett volna bele fűtőelemeinek átadásába, ha ennek fejében azonnal dúsított uránt kap, s ez perzsa földön történik. Az áttörés a brazil elnök, Lula, és a török miniszterelnök, Erdogan, közvetítésének köszönhető. A hétfői megegyezés arról szól, hogy Irán kész 1200 kg könnyen (3,5%) dúsított uránt Törökországba szállítani, amiért egy éven belül 120 kg 20%-ra dúsított fűtőelemet kap. Az urán török földön is iráni tulajdonban és az IAEA ellenőrzése alatt maradna, amíg Teherán a dúsított fűtőelemekhez jut. Ez áll a hétfőn megkötött szerződésben. Mindazonáltal Irán nem mondott le teljes mértékben atomdúsítási programjáról. Brazília és Törökország ideiglenes tagjai az ENSZ Biztonsági Tanácsának, s az utóbbi eddig minden amerikai nyomás ellenére Irán pártjára állt és erősen kritizálta Izrael politikáját. A Biztonsági Tanácsban utóbb már csak Kína védte meg Iránt, de Clinton asszony márciusban tett látogatása óta Kína ellenállása is gyengülni látszott. Még többet mond a tény, hogy Kína az év első négy hónapja alatt több mint 40 százalékkal csökkentette iráni olajvásárlásait. Az iráni szankciók támogatása fejében Obama elnök megígérte Kínának olajszükségletének más forrásokból történő kielégítését.
Az ENSZ üdvözölte a perzsa uráncsere szerződést. Főtitkár Ban Ki Mun szerint a brazil-török közvetítés bátorító, de a már meghozott szankciókat be kell tartani. Amerika és más nagy nyugati államok azonban kijelentették, hogy a szerződés nem tartalmaz valódi változást, mert Irán nem mondott le egészen saját dúsítási programjáról. Törökország ellenben komoly tárgyalási alapnak nevezte a szerződést.
Oroszország állásfoglalása döntő lehet. Irán Oroszország számára is fontos kereskedelmi partner. Oroszország 2005-ben szerződést kötött nagy hatékonyságú rakéták (S 300-as típus) szállításáról, de ezeket mégsem szállította le. A bushehri atomreaktort oroszok építették, amely augusztusban kezd üzemelni. Az orosz elnök, Dimitrij Medvegyev, szintén felajánlotta Iránnak a kérdéses atomdúsítás végrehajtását. Lehet, hogy a brazil közvetítéssel létrejött török üzlet csalódást okozott az oroszoknak. Lawrow orosz külügyminiszter igazolta, hogy a Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező tagjai alapvetően egyetértenek az Irán elleni új szankciókkal, de „most az ideiglenes tagok hozzászólhatnak a tervezethez”. Szerinte a brazil és török közvetítéssel létrejött szerződés komoly lehetőséget ad arra, hogy a nemzetközi közösség újra tárgyalásokat kezdjen Iránnal. Lawrow hivatkozott olyan információkra miszerint az Egyesült Államok és az EU az ENSZ szankciókon túl külön szankciókat is terveznek Irán ellen. Ezek szerinte a nemzetközi jogba ütköznek. Kérdés, hogy mennyire törődnek még a nyugati államok a nemzetközi joggal. Félő, hogy a macchiavellista nyugati hatalompolitikát csak erős nemzetközi ellenállás tudja megállítani és nem a nemzetközi jog.
Vajta Dénes
Nemzeti InternetFigyelő
Mementó 2006 emlékmű
Izrael jogosan van beszarva – ha egyetlen bombát közéjük vágna Irán akkor a saját rettenetes atom arzenálja elrőpítené őket a Marsig. Ott aztán nem lenne kiket kizsákmányoljanak és holokamuzzanak.