Állítólag készülünk visszavenni Kárpátalját
Iscsenkó elmagyarázta, miért von össze csapatokat Lengyelország, Magyarország és Románia az Ukrajnával közös határán
Rosztyiszlav Iscsenkó politológus véleménye szerint Kelet-Európa készül az Ukrajnában kirobbanó polgárháborúra
Rosztyiszlav Iscsenkó politológus felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország. Lengyelország, Románia és Oroszország az ukrán határnál vonja össze fegyveres erőit. Hangot adott annak a következtetésének, hogy az Ukrajnával szomszédos országok már új területek elfoglalására készülnek. Mint arról az „Ukraina.ru” tájékoztat, a politológus feltételezése szerint ezek az országok Ukrajna szétesésére várnak.
Iscsenkó úgyszintén megjegyezte, hogy a szomszédos országoknak kiterjedt területi igényei vannak Kijevvel szemben. Így Magyarország meg kívánja szerezni Kárpátalját, a lengyelek Galíciára tartanak igényt, Románia pedig netán Ogyessza megyét foglalja el, aminek egy részét saját történelmi területének tekinti.
Jurij Lucenko, volt ukrán főügyész eközben közölte: fennáll az ukrán állam szétesésének a veszélye.
Iscsenkó elmagyarázta mire vár Magyarország, amely összevonta csapatait az ukrán határon
Az ukrán vezetés az utolsó simításokat végzi annak érdekében, hogy a Donbasszban újraindítsa totális hadműveleteit, miután az ország mostani vezetése csak így lesz képes megőrizni befolyását.
Rosztyiszlav Iscsenkó ismert oroszországi politológus, az „Oroszország ma” nemzetközi sajtóügynökség (1) szemleírója, miután kielemezte Kijev legutóbbi lépéseit, erre a következtetésre jutott. Az „Ukraina.ru” hírportálnak adott interjújában Iscsenkó kimutatotta azokat a tényeket, amelyek a konfliktus gyors eszkalálódását mutatják. Egyben elmagyarázta, hogy mire készülnek az Ukrajnával szomszédos országok.
Rosztyiszlav Iscsenkó mindenekelőtt arra hívta föl a figyelmet, hogy Ukrajna, igen hamar, totális katonai konfliktust provokál ki az ország keleti részén. Ilyen alapállásra Vlagyimir Zelenszkijnek és társainak van szükségük, hogy megtarthassák hatalmukat, és a közelgő választások előtt (2) javítsanak népszerűségi mutatóikon. Kijev azonban egyáltalán nem törődik döntéseinek következményeivel – lévén, hogy a Donbasszban zajló háború eszkalálódásának szörnyű következményei lesznek Ukrajna számára.
A politológus elmondása szerint Ukrajna, miután hadműveletekbe kezd az ország keleti részén, minden valószínűség szerint komoly geopolitikai bonyodalmakkal találja majd magát szemben. Így a helyzetet kihasználhatják majd azok a szomszédos országok, amelyeknek igényeik vannak egyes ukrajnai régiókra, és egész megyék fölött tervezik visszaszerezni ellenőrzésüket (3).
Iscsenkó megjegyezte: Magyarország figyelemmel kíséri a Donbassz történéseit, Kijevnek a Donbassz helyzetével kapcsolatos döntéseit – és már hadcsoportokat csoportosított át, vezényelt az ukrán határra. Ezek a lépések azzal függenek össze, hogy Budapest várja azt az alkalmas pillanatot, amikor valóra válthatná geopolitikai célkitűzéseit: a történelmi területek visszaszerzését.
„Magyarország változtatott haderőinek elhelyezésén, és nyugatról a keleti határra dobott át csapatokat. És világos: nem Oroszország vagy Kína elleni támadásra készül. Hanem arra, hogy – ha ilyenek előadódnak – az ukrán problémákat kezelje. Lengyelország ugyancsak nagy haderőket vont össze keleti határain” (4) – jegyezte meg a szakértő.
A politológus elmondása szerint az Ukrajnával határos országok felkészülten figyelik a Kijev által elkövetendő külpolitikai hibákat, és csak a kedvező pillanatot várják hogy hátulról csapást mérjenek rá, akkor, amikor az arra nem számít.
Megjegyzések:
(1) Amerikai angolsággal sugárzó változata, a nemzetközileg is kiemelkedő „Russia Today”, amelyik ma már kenterbe ver olyan, hajdan az etalont képviselő, mostanra azonban elfogult propaganda szócsővé züllött, ezért népszerűségükben, nézettségükben gyorsan hanyatló nagy médiaóriásokat, mint a CNN, a BBC, vagy akár a Deutsche Welle. Az e miatti gyűlölködő irigység is vezérli ezért az „orosz propaganda, a Kreml propagandája” elleni nemzetközi keresztes hadjáratokat, az egyre inkább egy, a valódihoz közelítő, irgalmatlan információs háborút. Noha messze nem ez a legfőbb indoka az utóbbinak
(2) Az ukrajnai választások, elvben, csak 2024-ben esedékesek. Az egyre mélyülő belpolitikai válság azonban éppen úgy kikényszerítheti az idő előtti választásokat, mint egy, a 2004-es és a 2014-es utáni újabb, harmadik „Majdant” – vagy éppen a szélsőséges erők nyílt, fegyveres puccsát a mindinkább megvetett, gyűlölt, halálos rémületében mostanra ámokfutóvá lett, (véreskezű) kabarébohóc-elnök ellen.
(3) Lengyelország az 1939-ben elvesztett nyugat-ukrajnai megyékre ácsingózik. Ezzel ma már sokan Oroszországból is úgy vannak: vigyék csak!
Valóban úgy tűnik: az USA, a NATO legbuzgóbb csatlósainak – akik oly édes egyetértésben irtják közösen a Donbassz lakosságát – sem árt felfrissíteni történelmi emlékezetét: milyen is az, együtt élni a vérbe borult agyú, gyilkos indulatoktól fűtött, mindenkit (az elsők között éppen a lengyeleket) halálosan gyűlölő megveszekedett banderista fenevadakkal. Hátha akkor leesik nekik egyszer: a megháborodottságig gyűlölt oroszoknál léteznek ezerszer szörnyűbb lények is.
(4) Itt a szerző alighanem nagyot téved: egészen más okokból von össze csapatokat ugyanis Magyarország és Lengyelország az ukrán határoknál.
Magyarország csakugyan azért, mert ukrán szomszédja mostanára fenyegetővé vált. A kárpátaljai magyarság nyomasztó hétköznapjai mellett ma már az anyaországot is érik fenyegetések (például terrorcselekmények, „adott esetekre” történő kilátásba helyezésével). Ukrán részről hamarabb kezdtek csapatokat összevonni. Beregszászra vezényeltek át az ország belsejéből egy különleges feladatokat ellátó zászlóaljat. (Külügyminiszterünk már szóvá is tette, hogy egy, a NATO-ba törekvő ország mi okból fegyverkezik egy NATO-tagállam ellen). Valamennyire tájékozott emberek tudják: MI UKRAJNA SZÁMÁRA MA MÁR A 2.SZ. ELLENSÉG VAGYUNK. És mivel az ukrán és a nyugati titkosszolgálatok között a kapcsolat több, mint szoros, egyrészt, és a nyugati titkosszolgálatok megjósolhatóan dolgoznak egy Magyarország kurzusváltás megvalósításán másrészt – Ukrajnára alighanem fontos szerep várna, adott esetben, ha a nyugati titkosszolgálatok esetleg akcióra szánnák rá magukat a magyarországi kurzusváltás netán drasztikusabb formában történő kierőszakolására. (A NATO Atlanti Tanácsán belüli Eurázsiai Központ igazgató-helyettes asszonya nyilván nem véletlenül „léptetett minket elő” Ukrajna 2. számúból az 1. számú ellenségévé.)
Ilyen veszély Lengyelországot nem fenyegeti. A NATO leghűségesebb csatlósa, a kijevi rezsim lelkes támogatója, még katonasággal, zsoldosokkal, kiképzőkkel is. Az igaz, hogy a lengyel kisebbséget legalább úgy elnyomják, mint a magyart. ÁM A LENGYELEK AGYHALÁLLAL HATÁROS, MEGVESZEKEDETT OROSZGYŰLÖLETE (az olyan apróságokat, mint egy lengyel iskola felgyújtásának kísérlete, a volinyi mészárlás áldozatainak emlékére – a lengyel, és nem az ukrán kormány által emelt – emlékművek elbontása, az emlékhelyek felkeresésére érkező küldöttségeknek a határról való visszafordításának esetei) MESSZE FELÜLÍRJA.
A buzgó NATO-tag Lengyelország A NATO, OROSZORSZÁG ELLENI, EGYEZTETETT HADITERVÉNEK MEGFELELŐEN VONULTAT FÖL CSAPATOKAT A KELETI HATÁRON. Mely alapvetően belorusz-lengyel határ – az ukrán határszakasz, az előbbinek a hosszúságához képest elenyésző. De Lengyelország kifejezetten BELORUSSZIA ELLEN vonultat fel csapatokat. Részint mert a két ország viszonya ellenséges. Részint pedig Belorusszia – büntetésül az ellene főként belorusz és litván részről kezdeményezett és szorgalmazott szankciókért – hagyja a menekülteket rázúdulni erre a két országra.
Fordította: Csikós Sándor / NewsFront
Kapcsolódó:
A NATO egyik intézete szerint Ukrajna elsőszámú ellensége Magyarország
Az ukránok humanitárius missziónak álcázva akciójukat, elfoglaltak egy falut
https://internetfigyelo.com/csufos-kudarccal-vegzodott-ukrajna-magyar-energiabeszerzest-erinto-hazug-kommunikacios-kampanya/