Az igazságtétel jegyében véget kell vetni a 10,5 éve zajló Budaházy-Hunnia büntetőügynek!

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat-NJSZ közleménye a Budaházy-Hunnia büntetőügyről, Budapest, 2020. január 17., www.njsz.hu)

Szervezetünk, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) kezdete óta kiemelt figyelemmel kíséri és Budaházy György és 16 társa ellen terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt még a Gyurcsány-Bajnai rendszerben, már több mint egy évtizede indított koncepciós eljárást, illetve egyes ügyvédeink védőként is eljárnak a büntetőeljárásban.

Mint arról már korábban tájékoztatást adtunk, annak ellenére, hogy a képtelen vádak megdőltek a Fővárosi Törvényszék 2016-ban hozott elsőfokú ítélettel összesen 125 év fegyházbüntetést szabott ki, Budaházyra 13 évet.

2018. májusban a Fővárosi Ítélőtábla a jelentős eljárási hibákra és ezek másodfokú eljárásban való kiküszöbölhetetlenségére tekintettel hatályon kívül helyezte ezt a sokkoló és törvénytelen ítéletet, az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezte.

Visszaköszönt ebben a döntésben a fellebbezésekben, valamint perbeszédekben foglalt számos védői érv, továbbá a másodfokú bíróság értékelte az elsőfokú ítélet közlése kapcsán felmerült jelentős eljárási aggályokat is, amelyekre az NJSZ és együttműködő ügyvédei hívták fel a figyelmet és amelyek miatt az NJSZ feljelentést is tett. (ld. korábbi NJSZ közlemény)

Véleményünk szerint az ítélet hatályon kívül helyezése jelentős részben a magas szintű védői szakmai munkának, a vádlottak sokszor rendkívül hasznos elemző segítségének, valamint a NJSZ fenti ügyben történő töretlen kiállásának és jogvédő munkájának is köszönhető. Világossá vált, hogy vádak megdőltek, a kulcsbizonyítékok felhasználhatatlanok, ezért a vád fenntartása szakmailag, de büntetőpolitikai szempontból is tarthatatlan, értelmetlen és elfogadhatatlan. Morálisan pedig vállalhatatlan annak fényében, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök ellen a 2006 őszi rendőrterror miatt az ügyészség nemhogy vádat nem emelt, de még eljárást sem indított.

A Budaházy-Hunnia ügy újratárgyalása 2018 szeptemberében kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az új eljárásban a bíróság (dr.  Ignácz György bíró) a teljes bizonyítási eljárást megismétli, a már korábban meghallgatott tanúkat ismételten meghallgatja, köztük a vád „koronatanúit” is.

Bízunk benne, hogy az új eljárásban tisztázódik, hogy a feltett védői kérdések elől rendre kitérő, homályos, sokszor önellentmondásos nyilatkozatokat tevő Benkő György pontosan milyen együttműködést folytatott – ez a mai napig nem tisztázott – az ügy kapcsán eljáró nyomozó hatóságokkal, valamint, hogy Soós Tibor tanúvallomásainak önellentmondásokkal tarkított kuszasága fennmarad-e. Ezen bizonyítékokra alapozták az elsőfokú ítéletet annak ellenére, hogy ezekről kiderült: alkalmatlanok a vádak alátámasztására, a vádlottak bűnösségének bizonyítására.

Az új eljárás immár lassan másfél éve zajlik, és még várhatóan akár éveket várhatunk az újabb elsőfokú ítéletre, amely egyáltalán nem biztos, hogy választ ad arra a számtalan kérdésre, amely egy évtizede foglalkoztatja a közvéleményt.

Az a tény, hogy az évtizedek óta következetes nemzeti érdekvédelmet kifejtő Budaházy György és 16 vádlott-társa elleni nyomasztó és lelkileg is megterhelő eljárás már több mint 10 éve tart, amely egyúttal annak is sajnálatos bizonyítéka, hogy az igazságtétel és ennek keretében a nemzetellenes Gyurcsány rezsim embereinek elszámoltatása még várat magára.

Véleményünk szerint továbbra is az NJSZ által már  korábban szorgalmazott és már 2016-ban előterjesztett közkegyelemi törvénytervezet elfogadása lehet az igazi megoldás ebben az ügyben. Az amnesztiát már több százezer választópolgár támogatta petíciós aláírással és tucatnyi helyi, illetve megyei önkormányzat fogadta el a Budaházyék számára amnesztiát szorgalmazó határozatot.

Az amnesztiára megfelelő jogcímet ad az igazságtételi szempontok mellett az a tény is, hogy idén június 4-én lesz a nemzetünk számára oly káros trianoni békediktátum ránk oktrojálásának 100. gyászos évfordulója. Ez a nap azonban egyúttal a 2010. évi XLV. törvény szerint a nemzeti összetartozás melletti tanúságtétel napja is. Ez a törvény azon túl, hogy helyesen diktátumnak nevezi a békeparancsot, önrendelkezést követek az elszakított magyarság számára és kiáll a magyar nemzet egysége mellett a következőket is tartalmazza: (1. §):

„A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.”

A fentiek alapján nyugodt szívvel állapíthatjuk meg, hogy Budaházy György is címzettje az Országgyűlés és az egész nemzet tiszteletének, mivel közismert, hogy több évtizede hagyományőrzőként, közéleti emberként a trianoni diktátum elleni nemzetvédő társadalmi törekvések egyik régóta meghatározó alakja hazánkban. Ő is azok közét tartozik tehát, akik „áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni. ” Ez pedig ésszerű és szükséges indokát adja, hogy vele és hasonló elveket valló társaival szembeni eljárás egy mielőbbi közkegyelmi törvénnyel véglegesen lezárásra kerüljön.

Ráadásul a teljesen felesleges és jogilag is megalapozatlan koncepciós Budaházy-Hunnia per – mivel benne több nemzeti jogvédő ügyvéd kollégának működik közre védőként és az NJSZ kiemelt támogatást ad a védelem számára – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentős erőforrásait köti le. Emiatt pedig a küldetésünk szerinti területeken (pl. a magyargyalázó balliberálisok, joggal visszaélő szexuális deviánsok, illetve jogkövető polgárok ellen törő bűnözők elleni perek, sértetti képviselet, elcsatolt magyarokat ért jogfosztások elleni fellépés) nem tudunk ezekben a nemzeti önrendelkezéssel szembeni külső és belső támadásokkal teli időkben teljes kapacitással nemzeti jogvédelmet nyújtani és nem tudjuk minden erőnket a magyarellenes ügyekhez jogi támogatást adó, Soros százmilliókból működő, álcivil liberális jogvédőkkel való jogi küzdelmekre összepontosítani. Pedig ma ez a nemzeti önvédelem egyik kiemelt frontja.

Akárhogy is alakul a még várhatóan hosszú ideig húzódó eljárás: az amnesztia, a meghurcoltak jóvátétele, továbbá a Budaházyék kálváriájáért felelősök felelősségre vonása a igazságtétel sokak által joggal és régóta várt része.

A tárgyalássorozat 2020 februárjában folytatódik Soós Tibor tanú kihallgatásával és a bizonyítás folytatásával, de addig is, csupán az emlékezet felfrissítése érdekében közzéteszünk a II. fokú bíróságon elhangzott védői perbeszédek közül néhányat, illetve Budaházy György perbeszédeit:

– Dr. Szikinger István ügyvéd, Budaházy György I. rendű vádlott védőjének perbeszéde 2018.03.27-én, a Budaházy- Hunnia ügy másodfokú tárgyalásán, a Fővárosi Ítélőtáblán

– Dr. Manger Marcell ügyvédnek, a III. rendű és XV. rendű vádlottak védőjének és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnerének perbeszéde 2018.03.27-én a Budaházy- Hunnia ügy másodfokú tárgyalásán, a Fővárosi Ítélőtáblán– Dr. Gyurta Tibor ügyvédnek, a IV. rendű vádlott védőjének és a  Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagjának perbeszéde 2018.03.27-én a Budaházy- Hunnia ügy másodfokú tárgyalásán, a Fővárosi Ítélőtáblán– Dr. Czipri Zoltán ügyvédnek, a XVI. rendű vádlott védőjének és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnerének perbeszéde 2018.03.27-én a Budaházy- Hunnia ügy másodfokú tárgyalásán, a Fővárosi Ítélőtáblán– Dr. Fekete Tamás ügyvédnek, a II. rendű vádlott védőjének perbeszéde 2018.04.16-án a Budaházy- Hunnia ügy másodfokú tárgyalásán, a Fővárosi Ítélőtáblán.

– Dr. Józsa Edina ügyvédnek, a XIV. rendű vádlott védőjének perbeszéde 2018.04.16-án a Budaházy- Hunnia ügy másodfokú tárgyalásán, a Fővárosi Ítélőtáblán.

– Budaházy György perbeszédei:

1. nap (2018.02.20)

Jogi érvelés.

A bizonyítékok értékelése 1. rész.

A bizonyítékok értékelése 2. rész.

2. nap (2018.02.27)

A bizonyítékok elemzése vádpontonként 1. rész.

A bizonyítékok elemzése vádpontonként 2. rész.

3. nap (2018.03.20)

A bizonyítékok elemzése vádpontonként 3. rész.

 

Nemzeti Jogvédő Szolgálat – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)