Világméretű tiltakozás az örmény népírtás 102. évfordulóján
Világszerte több ezren tartottak felvonulást, hogy megemlékezzenek az örmény népirtásról
Published: 25 Apr 2017 | 15:50 GMT
Reuters
Világszerte több ezren tartottak megemlékező felvonulást az örmény népirtás 102. évfordulója alkalmából. Számos nagyvárosban, New York-ban, Párizsban és Buenos Aires-ben is tömegek vonultak fel, hogy megemlékezzenek a 20. század egyik leggonoszabb rémtettéről.
Az 1,5 millió ember, férfiak, nők és gyermekek halálát követelő örményországi tömeggyilkosságok az Ottomán Birodalom alatt, 1915-ben vették kezdetüket. Több százezer azok száma is, akik kénytelenek voltak elmenekülni. A népirtás kezdetét április 24-re teszik, ezen a napon 250 örmény értelmiségit tartottak fogva, akiket később kivégeztek.
Minden évben összegyűlnek az örmény közösségek az egész világon, hogy megemlékezzenek a mészárlás áldozatairól.
Örményország fővárosában, Jerevánban hétfőn megtartott nagy szertartáson, amit a *Tsitsernakaberd Memorial Complex. -örmény holokauszt múzeumban tartottak az örmény népirtás áldozatainak emlékére, az örmény apostoli egyház legfőbb pátriárkája, őszentsége Kerekin II. imádkozott. A ceremónián Serzh Sargsyan elnök és kormányzati tisztviselők vettek részt, akik virágokat és koszorúkat helyeztek el az áldozatok emlékére.
*(http://www.genocide-museum.am/eng/Description_and_history.php )
Hatalmas felvonulást tartottak Jerevánban vasárnap, amikor több ezer polgár vonult keresztül az utcákon a Szabadság útjától a Tsitsernakaberd Memorial – Örmény Holokauszt Múzeumhoz
Törökország tagadja a népirtás vádját, ehelyett elismeri, hogy “voltak áldozatok mindkét oldalon.”
https://www.youtube.com/watch?v=ZCedzGTRWYI
Párizsban ezrek vonultak fel, hogy leróják tiszteletüket az áldozatok előtt. Franciaországban van a világ legnagyobb szórványban élő örmény népessége.
Az iráni tiltakozók a teheráni St. Sarkis katedrálisnál gyűltek össze, és azt skandálták, hogy Ankara ismerje el a népirtást.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=4&v=BFGB8LYNpvc
Aleppo szintén részt vett a megemlékezésben, a szíriaiak a Yarmouk téren tartottak gyűlést.
https://www.youtube.com/watch?v=iiqQ_eWbIbw
Eközben Buenos Airesben, amely Latin Amerika egyik legnagyobb örmény lakosságával büszkélkedhet, szintén emberek özönlötték el az utcákat. A tüntetők fáklyákat, örmény zászlókat vittek és táblákat, amelyeken a ’béke és barátság a nemzetek között’ és ’soha többé’ feliratok voltak olvashatók.
https://www.youtube.com/watch?v=Y6VnE8YqVUg
Tiltakozások voltak az Egyesült Államokban is, ahol több százezer örmény leszármazott él. Los Angeles-ben tartott emléknapon ezrek jelentek meg a felvonuláson.
https://www.youtube.com/watch?v=IEI34Ta33aM
New York-ban szintén sokan gyűltek össze a Times Square-en, leróni tiszteletüket az áldozatok előtt.
https://www.youtube.com/watch?v=N4yq-fU1d3Q
Fordította és összeállította: Urthvas Bethad
Forrás: Russia Today
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Mementó 2006 emlékmű
a probléma ezen kérdésben az, hogy a törökök (persze ott a kurdok is)
még nem dolgozták föl a dolgot … és ezért csak egy egyoldalú vélemények keringenek a világban …
na az köztudott, hogy az ottománok nagyon kegyetlen módon bántak akkor az örményeikkel, viszont ezt, mint genocidumot venni, kimondani az (szerintem) túlzás. Na épp ez történik egyre szélesebb körökben. Hamarosan be is lesz tíltva az, hogy valaki is ezen genocidum fogalmát, tényét megkérdojelezze …
még egyszer, ez a törökök hibája. Ugyanis nekik egy komoly vizsgálatot kellene tenniük … és ennek eredményét … szintén terjesztenük a nagyvilágban …
hogy nekünk, a kívül-állóknak legyen egy kétoldali ismerete ebben …
szerintem az, ami hiányzik (ez bennünket is érint !), az maga az I.VH.
célkituzésének ismerete az orosz részrol. Mi volt ezek célja ezen
háborúval ott ? Az egy második az, hogy hogyan viselkedtek az
oroszok, a ottomán birrodalom területén élo örmények irányában, ill. ezen utóbbiak az orosz érdekek felé …
az a gyanúm, hogy ezen borzasztó dolog végül is egy nagyon rosszul elvégzett nép-áttelepítés volt. Egy rossz, felügyeletlen katonai vezetéssel … (és akik ezt végrehajtották, sokszor egész örmény-ellenes
felfogásúak közben) végrehajtott … és teljesen elfajult dolog volt.
Amely végül is egy valami csaknem másfél milliós áldozatot követelt
meg szegény örmények részérol …
itt még mindíg a gyoztesek próbálják írni a történelmet. Azok épp, akik
ezen gyilkos háborút kikényszerítették. Ezért egyetlen szó sincs (még) az o feleloségükrol is ezen cuccban !!
az hogy az ottománok megpróbálták az orosz határtól messzebbre áttelepíteni egy egész, többmiliós örmény nemzetet, azt egész biztos
ezen orosz hódító (ezen célú) háború késztette oket …
még egyszer ; ami számunkra hiányzik, az a másik oldal verziója,
‘ügyvédségének’ ismerete …
szeretettel, Lajos
még egyet ; megérdemlik a világ figyelmét az örmények …, mert soha sem adták föl azon igényüket, hogy tudassák a világgal, ami velük történt akkor !!!
Azóta már az ezt megéltek gyerekei is nagyrészt meghaltak már és
mégis ezen igazságtalanság, szörnyuség bennük él. Ez azért is,
mert ok még az országuk nélkül is élnek …
ha mi csak fele olyanok lennénk, mint ok … !!!!!!!!
mégha velünk nem történtek ilyen nagy szörnyuségek, azért a
sorozatos kisebbek, amelyek álltal az országunk nagy részérol kikergettek bennünket azok, akiket elotte befogadtunk …, az ugyanolyan okot adna nekünk is ilyesmikre. Ami a mi esetünkben a legszörnyubb,
hogy a történelmünket, a történéseket tagadja az egész világ … és
apródonként oda érünk, hogy önmagunk is elfogadjuk ezt. Mindez
egyrészt a mi ‘hanyagságunk’, szívtelenségünk … mint a külso ellenségesség következménye …
manapság már odáig sulyedtünk le, hogy már az igazat, a valósat sem merjük megmondani …
az örmények mernek beszélni, írni arról, hogy mi történt velük, mi nem ..
szeretettel, L