Szakadás az ukrán hadseregben
Délkelet-Ukrajnában a népfelkelők oldalára átállnak azok a katonai személyek, akiket a kijevi hatóságok a tiltakozóakciók elfojtására vezényeltek a térségbe. Míg Moszkva elítéli a békés polgári lakossággal szembeni erőalkalmazást, Brüsszel jobbnak látja nem kommentálni a halálos áldozatokról szóló információkat.
Délkelet-Ukrajnában a katonák átállnak a tiltakozók oldalára. Így, a Doneck megyei Kramatorszkban és Szlavjanszkban a páncélozott harci járművek személyzetének tagjai nem kívánnak részt venni a harcműveletekben és az illegitim hatalmat védeni. A katonák saját szemükkel látják, hogy a tüntetők nem szeparatisták és nem terroristák, amint ezt Kijev állítja, hanem egyszerű helybeli lakosok. Nyikolaj Szorokin szakértő meg van győződve arról, hogy az ukrán katonaság túlnyomó része nem hisz a mai hatalomnak.
– A mai Ukrajnában illegitim vezetőség birtokolja a hatalmat. A nagyszabású erőszakos akció beindítása az ukrán államiság végének a kezdetét jelenti: először is, szakadás van a hadseregben a kelet-ukrajnai származású közép szintű tisztek körében. Ezek nem fognak parancsot adni a nehéz haditechnika békés polgári lakossággal szembeni bevetésére. Élni akarnak ott. Milyen célokért kell harcba szállniuk és saját népüket gyilkolniuk? A kijevi törvénytelen hatalomért?
Közben a parlamenti képviselők a Legfelsőbb Tanács zárt ülésén jóváhagyták a saját népükkel szembeni erőszakos akciót az ország keleti részén. Ezt a parlament által kinevezett első kormányfő-helyettes, Vitalij Jarema jelentette be. Elmondása szerint „a rendkívüli állapot bevezetésének kérdéséről egyelőre nincs szó”. Attól függ majd minden, hogy a katonaságnak mely része áll át a tiltakozók oldalára.
Közben az Európai Unió ahelyett, hogy elítélje az ukrán hatóságok döntését a katonaság bevetéséről a tiltakozóakciók elfojtása céljából, megpróbálta Oroszországra hárítani a felelősséget. Brüsszel újból arra szólítja fel Moszkvát, hogy „mondjon le a törvényellenes fellépésről Ukrajnában”. Brüsszel nem fűzött kommentárt ahhoz az erőszakos akcióhoz, amelynek következtében eltérő adatok szerint a referendum 4–11 híve vesztette életét.
Ukrajnában egyre gyakrabban hangzanak felszólítások, hogy napolják el a május 25-re kihirdetett elnökválasztást. Az egyik elnökjelölt – Oleg Carjov – szerint nem lehet szavazni a kezdődő polgárháború viszonyai közt.
Oroszország Hangja
Mementó 2006 emlékmű
Miért?
Eddig sem a nép aki szította az ellentéteket.
Akiket bűnösen nagy hataloméhség terhel, azok a nyugati bankárok, és az a hatalmi elit, amelyikre csak mint árnyékkormány lehet hivatkozni!
Ellenük kellene bevetni a hadsereget, szerte a föld minden országában!
Rájöttek, hogy milyen sorsot szán Ukrajnának az USA és az EU.
Nem hülye ott sem mindenki. Afganisztán, Irak, Szíria, Líbia, Szerbia mind élő példa. A nyugati „nagyajólétre” pedig nem kell messzire menniük, csak meg kell nézni Magyarországot, mivé vált az Európai Unió „szerető ölelése” nyomán: árak a csillagokban, oktatás szétverve, orvosi ellátás tönkretéve, gazdaság, ipar leszerelve, értékeink szétlopva és külföldi tulajdonban, teljes eladósodottság, munkahelyek nincsenek, 4, 4 millióan szegények. Fantasztikus perspektíva! Igen vonzó! Mi már tudjuk, hogy ez a gyalázatos orosz elnyomásnál is rosszabbra sikeredett, még annál is sokkal mélyebbre süllyedtünk… Lehet csodálkozni, hogy a józanabbja miért nem akarja?
Nagy Péter