Az alulról szerveződő földvédelem, a valódi rendszerváltás kezdete!

Kajászón, 2012. december 1-én mintegy két tucat település képviseletében, megközelítőleg 150 fő részvételéve zajlott le a Fejér Szövetség „Összefogás a Magyar Földért és Vidékért” címmel meghirdetett országos munkaértekezlete és szolidaritási nagygyűlése.

A több mint háromórás rendezvény végén a jelenlévők nevében a szervezők határozatot hoztak, melyet mintegy „közindítványként” juttatnak el az illetékesekhez.

Már a 14 órakor megkezdődött országos munkaértekezletre is megtelt a terem. Mintegy másfél órás tárgyalás után a regisztrált hozzászólók és a szervezők képviselői a nagygyűlést megelőző félórás szünetben zártkörű tanácskozáson alakították ki a rendezvény zárásaként jóváhagyott és aláírt – e nyilatkozathoz ugyancsak csatolt – határozatot.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=BkZDx_amQlk]

A néhány perccel 16 óra után megkezdett szolidaritási nagygyűlést Boór Ferenc, a Fejér Szövetség szóvivője nyitotta meg a rendezvény kibővített jelmondatával: ”Igazságot Kajászónak, de e naptól kezdve, nemcsak Kajászónak! Igazságot és lehetőséget a magyar gazdáknak és a vidéknek!”

[vimeo http://vimeo.com/54722714]

Rácz Sándor, a Földvédő Mozgalom elnöke, a rendezvény vezérszónokahangsúlyozta: „Nincs olyan politikai erő a világon, amely olyan jogosítványt kaphat, bármilyen párt legyen, hogy neki joga van ahhoz, hogy egy népet az életfeltételeitől fosszon meg. Ne higgyetek politikának, ne higgyetek pártoknak, ne higgyetek államnak, mert ezt az ügyet a szántó-vető földműves népnek kell rendezni ahhoz, hogy emberi tisztességet teremtve újra magyar életet lehessen élni a magyar rónán.”

A meghívást elfogadó, de betegség miatt mégis távolmaradó Ángyán József egyetemi tanár, a Fidesz soraiban kitartóan küzdő országgyűlési képviselő levelét Boór Ferenc olvasta fel.

Ángyán József levele a kajászói Gazdatanácshoz és a szolidaritási nagygyűlés résztvevőihez:

Tisztelt Kajászói Gazdatanács! Kedves Zsuzsa! Kedves Barátaim!

Mindenek előtt hálásan köszönöm a Kajászói Gazdatanács december 1-i munkaértekezletére és szolidaritási nagygyűlésére szóló megtisztelő meghívásotokat. Őszintén sajnálom, hogy ezúttal e bíztható, összefogást jelző rendezvényeteken nem tudok személyesen részt venni. Biztosíthatlak azonban Benneteket, hogy lélekben Veletek leszek, és – ahogy eddig is tettem – szerény eszközeimmel továbbra is igyekszem segíteni megfogalmazott célkitűzéseitek valóra válását.

Egyúttal ki szeretném fejezni mély tiszteletemet és nagyra becsülésemet azért – a másoknak is erőt adó – bátor kiállásért, amellyel képviselitek közösségetek, családjaitok és a helyi gazdatársadalom érdekeit, végső eszközként vállalva akár a polgári engedetlenség régóta ismert, és – Mahatma Gandhi indiai mozgalma óta – számos sikert hozó eszközeinek alkalmazását is.
Veletek egyetértő meggyőződésem szerint a helyi közösségeknek joguk van a saját településük földjéhez, a helyi gazdálkodó családoknak a saját határuk megműveléséhez, az abból származó jövedelem helyben tartásához. Vége annak a közösségnek, amely alól kihúzzák a földjét! De vége annak a társadalomnak is, amely mindezt nemcsak hagyja, hanem jogrendjével és intézkedéseivel egyenesen elő is segíti! Vége annak a társadalomnak, amelyben a jog leválik erkölcsi talapzatáról, ahol az alapvető emberi, erkölcsi normáinkba ütköző cselekedetek nemcsak hogy „politikailag korrektek”, de egyúttal „jogszerűek” is lehetnek, ahol az adott szónak megszűnik a becsülete!

Én ezt a helyzetet elfogadni nem tudom, de nem is akarom. A földbérleti pályázatokkal és a földügyi törvénycsomaggal kapcsolatos – már egyáltalán nem csak egyedül vívott – harcom, erőfeszítéseim legfőbb célja az, hogy visszafordítsam a vidék szekerét abba a valóban „nép-párti” irányba, amelyről a magyar társadalom elsöprő többségével megállapodtunk, és amelyhez meggyőződésem szerint a korábban soha nem tapasztalt mértékű felhatalmazást kaptuk a választásokon. Harcolni fogok ezért a jelenlegi kereteim között mindaddig, amíg ennek a fordulatnak esélyét látom, mert nekünk nem a mohó, zsákmányszerző, spekuláns nagytőkével és annak nagybirtokaival, hanem az emberekkel, a helyi családokkal és közösségekkel kell szövetkeznünk! Én legalábbis hittel erre vállalkoztam, és máshoz asszisztálni nem fogok!

E gondolatok jegyében – a Gondviselésben, „a világ fölött őrködő Rendben”, no és persze az igazság, a nyilvánosság és a tisztességes, jó szándékú emberek összefogásának erejébe változatlanul bízva – kívánok Nektek erőt adó, felemelő, jó tanácskozást, együttlétet és jövőbe mutató, bölcs döntéseket. A ma elárvult, tisztességes képviselet nélkül maradt, ám mégis tán mozduló, érdekeiért kiálló, megszerveződő vidék és gazdatársadalom számára a magam szerény eszközeivel minden segítséget kész vagyok továbbra is megadni.
Őszinte tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket:

Ángyán József

Szabó Rebeka, az LMP országgyűlési képviselője kiemelte: „Azért vagyunk ma itt, mert ma Magyarországon nagyon súlyos igazságtalanság éri a helyi gazdálkodókat (…) és azt látjuk, hogy mindezekhez a folyamatokhoz a törvényhozók egy része is asszisztál és egyfajta cinkosságot vállal. (…) Önök pontosan látják, hogy mit jelent valójában a helyi gazdálkodó, és ezért nagyon is fontos, hogy elmondják mindenkinek, hogy a föld igenis a helyi gazdáké!”

Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője a földtörvényről szólva azt emelte ki, hogy szó sincs arról, hogy korlátot vetne a nagybirtok-rendszernek. „Hol van már a MAGOSZ, amelyik azért lett létrehozva, hogy a gazdák érdekeit képviselje és ne a narancsbárókét és nem azért, hogy a vezetőik ma zsíros állásokban, különbözőpozíciókban üljenek, hanem éppen nekik kellene a leghangosabbnak lenni, … nekik kellene a legjobban kiállni a kajászóiak és minden sértett pályázó …érdekeiért. (…) Európa közepén 2012-ben úgy osztanak állami földeket, hogy nincs jogorvoslati lehetőség (… miközben …) vesztes és győztes pályázat szóról-szóra megegyezik és az egyikre fele annyi pontszámot adnak, mint a másikra, és a másik természetesen nem helyben lakó (…) Kajászóra afféle lángként tekintenek az országban szinte mindenhol.”

Tatár József, a MAREVOSZ elnöke párhuzamokat vont a közelmúlt és jelen történései között. „Mi akkor a Kossuth-téren elsősorban nem kormányváltást, hanem rendszerváltást akartunk (…ugyanis …) az a rendszer, amelyben az elmúlt 20 év működik, egy zárt, kompakt dolog, amelyben a civileket teljesen kirekesztették. A civil társadalmat halálra ítélték. (…) Nekünk az a feladatunk, hogy abban gondolkodjunk, hogyan tudjuk megmenteni Magyarországot, a magyar államot! Nem túlzás, hogy itt a magyar államiság megmentéséről van szó! (…) Hiszen egy jól működő államhoz négy nagyon fontos dolog kell. Kell egy jól működő pénzrendszer, kellenek helyi piacok, kell termelés és feldolgozás, illetve kell a természeti kincs, a föld. Ebből a négy dologból három elveszett. Nincsenek magyar bankok, magyar pénzügyi rendszerek, létrejött az adóstársadalom, 860.000 családnak olyan adósság van a vállán, hogy gyakorlatilag a léte van veszélyben. … A helyi piacainkat elvitték a multik, a termelés és feldolgozás szintén kicsúszott a nemzet kezéből. Egy dolog maradt, a legfontosabb, az utolsó kapaszkodónk …, ez pedig a magyar föld. Ha a magyar földet nem védjük meg, akkor nemhogy földönfutók leszünk, hanem nincs létjogosultságunk a Kárpát-medencében, mert magyarként a magyar földet csak mi, civilek, magyar emberek tudjuk megvédeni. (…) Az NFA pályázati rendszere kísértetiesen hasonlít a 90-es évek privatizációjára, … a pozíciókban lévők kaptak földet (…) Kajászó nem egyéb, mint: frontvonal. A civil politika és a rabló pártpolitika rendszerének frontvonala.”

Gonda László, aki a Magyarok Szövetségét képviselő – betegség miatt távol maradt – Bene Gábor hangjaként kapott szót a földtörvény parlamenti vitája kapcsán az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága által kiadott ”Történelmi tradíciók és az új alkotmány” c. tanulmánykötet 132.-ik oldalán kezdődőanyagra hívta fel a figyelmet. Az angol Stathis Banakas, az összehasonlító jog professzorának előadásából idézett. „Amint látják a brit korona nemcsak egy szimbólum, hanem intézmény, minden jog forrása. Az Egyesült Királyságban nem az uralkodó, hanem a korona a hatalom megtestesítője. (…) A király csak birtoklásba adta a földet, nem tulajdonba. (…) Angliában és Wales-ben a mai napig nincs földtulajdon jog, leegyszerűsítve két jogcím van az ingatlanra: örök haszonélvezeti és bérleti haszonélvezeti jog. Ezek nem minősülnek szoros értelemben vett tulajdonjognak. (…) Angliában és Wales-ben minden föld a koronáé. (…) Az Egyesült Királyság a mai napig az EU tagja, de a földtörvény kívül esik az EU hatáskörén, ami annyit jelent, hogy az EU-nak nincsen joga a földtulajdon jog harmonizációjára.
”Sajnos a szónok ezután a rendezvény témájától elterelődve az éppen két napja –talán nem is annyira véletlenül, de minden esetre sokaknak megkönnyebbülésére – kirobbant „aktuálpolitikai” cirkusz és az ország rabló offshore jelenség taglalásába kezdett, ami miatt a levezető elnök a kajászói Gazdatanács előzetes kérésének eleget téve, megköszönve szónoki közreműködését, megvonta a szót.

Hetzmann Róbert, a Váralja Szövetség elnöke fiatalsága ellenére tisztánlátó előadásban figyelmeztette a jelenlévőket, hogy valójában nem a külföld és a belföld és nem is a bal- vagy a jobboldal, közép, vagy szélsőségesnek mondott pártok között húzódik a frontvonal, hanem az elszegényített és közéleti tér nélkül maradt közemberek tömegei és a tőkeerős bennfentesek és kiszolgáló kisebbségi politikusai, erkölcstelen haszonlesők között nyílt áthidalhatatlan szakadék. „Ne legyenek illúzióik! A külföldi multinál egy csöppet sem különb az a hazai bennszülött vállalkozó, aki a falusi emberek elől orozza el a földet. (…) A magyar falu népességmegtartó ereje a nullához közelít, miközben ott vannak a kiváló termőképességű földek, mind. (…) Az egyik legnagyobb kérdésünk, a legnagyobb nemzet stratégiai kérdésünk a földkérdés, amely így hangzik: kié legyen a föld! (…) A nem tudni ki vagy kik álltal tollba mondott földtörvénytervezetről megállapítható, hogy hangzatos paravánjaitól, lózungjaitól eltekintve a nagytőke érdekeinek bebetonozását és gátlástalan erősítését szolgálja. (… miközben …) a földtörvény javaslat kidolgozását nem kísérte társadalmi vita. (…) Gazdatanácsokra van szükség, melyek egyenlő szavazati jogú tagokból jönnek létre, sőt, melyek alapjai lesznek a gazdatársadalmat képviselő új gazdaszövetségnek. (…) Ha nem tudjuk a földet a helyben lakók kezébe juttatni, akkor kihal a vidék és kihal az ország. A megoldás: szervezkednünk kell! Meg kell hirdetni a „hit és bátorság” programját. Nem elég Kajászó! 3500 településen kell elindítani a mozgalmat!!! (…) S amennyiben az országgyűlés Ángyán József és Bencsik János módosító indítványai nélkül fogadja el a földtörvényt, akkor mindenkinek legyen világos, hogy a parlamenti kétharmad a magyar társadalom 1%-ának kétharmados képviselete lesz! A 99%-nak a„hit és bátorság” marad, Széchenyi Istvánt idézve: „Egyeseknek minden nehéz, soknak viszont semmi sem lehetetlen”

Morvai Krisztina, a Jobbik EU parlamenti képviselője rendkívül röviden zárta a szónoklatokat. Egy új rendszerváltás helyszínének nevezte Kajászót és kezdetének a rendezvényt. „Ha létezne független magyar sajtó, akkor az lenne a címlapokon, hogy: Kedves Olvasóink! Tegnap Kajászón megkezdődött a valódi rendszerváltás Magyarországon. S, ha még függetlenebb lenne, akkor az is ott lenne, hogy: Csatlakozzatok! És a nőbarát lapokon pedig az szerepelne a címlapokon, hogy ezt a rendszerváltást egy kajászói asszony, Zsuzsa kezdte el”. A jelenlévők felállva, hosszú tapssal ismerték el Böcsödiné Csányi Zsuzsanna bátorságát és erőt adó kiállását. „És mi, jelenlévők, ha haza megyünk, azt kell, hogy mondjuk, ha ezt egy asszony meg tudta tenni Kajászón, akkor én is ezt teszem itt és én is harcolok. (…) Legyen ez a nap a kezdet egy új rendszerváltáshoz! Alakítsanak a helyi gazdák minden településen gazdatanácsot!”

A nagygyűlés végül kisebb módosítással elfogadta és az ahhoz csatlakozó résztvevők a helyszínen aláírták a kajászói országos munkaértekezlet határozatát.

A kajászói szolidaritási nagygyűlés állásfoglalása

Az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Országos Munkaértekezlet határozata

A 2012. december 1.-i „Igazságot Kajászónak, lehetőséget a magyar gazdáknak és a vidéknek” címmel meghirdetett országos munkaértekezlet teljes mértékben egyetért a 2012.szeptember 4.-i kajászói gazdagyűlés közindítványával.

Felszólítja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) és a Vidékfejlesztési Minisztériumot, a kormányt, hogy a törvényesség helyreállítása érdekében azonnal állítsa le és vonja vissza az NFA kormányprogrammal és a vidék, a helyi gazdák érdekeivel ellentétes pályázati rendszerét és az azzal létrejött eddigi összes földbérleti szerződést.

Kártalanítsák azzal a helyi gazdákat, akik törvényes szerződést kötöttek, hogy átmeneti megbízási szerződéseket kötnek velük és helyi gazdatársaikkal mindaddig, míg a helyi gazdákat bevonva ki nem alakítják a kormányprogramban meghirdetett és a földtörvény folyó vitájában is és a kormány képviselői által is hangoztatott valódi nemzeti egyetértést teremtő földbérleti pályázati rendszert.

Követeljük, hogy a „helyi” végre a jogszabályokban is „helyi” legyen, azaz a „helyi gazda” a település közigazgatási határain belül és legalább öt éve helyben élő és gazdálkodó legyen.
Felhívjuk a települési gazdákat, hogy alakítsanak helyi gazdatanácsokat.
Felszólítjuk a települési önkormányzatokat, hogy minden eszközzel támogassák, de ne akarják vezérelni, a helyi gazdatanácsok megalakulását, melyek maguk határozhatják meg, hogy – legfeljebb egyharmad arányban – milyen más szakértőket és kiket hívnak a Gazdatanácsokba. Dolgozzák ki, dolgozzuk ki a közbirtokosság rendszerének jogi kereteit!

Végül, felhívjuk a kormány figyelmét, hogy minden okunk megvan azt feltételezni, hogy az NFA és a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékesei nem teljesítik a 2012. november 12.-i kormánynyilatkozatban közzétett felszólítást! „Állítsák helyre a törvényességet”, ugyanis ahelyett, hogy a 2012. május 17.-i magyaralmási földbérleti határozatukhoz hasonlóan visszavonták volna az október 17.-i „Őszi határszemle” akció során a kajászói Gazdatanács által lefoglalt területre törvényellenesen kötött bérleti szerződést és a földtörvény által is elsődlegesen kiemelt települési gazdákkal kötöttek volna szerződést, vádaskodni kezdtek és feljelentést tettek november 12-én (a november 11.-i „Őszi szántás” akciót követően) az ellen a földfoglalás ellen, ami voltaképpen október 17-én történt!

Igazságot Kajászónak, de nemcsak Kajászónak!
Igazságot a magyar gazdáknak és a vidéknek!

Kajászó, 2012. év Álom hava (december) 1. napján
az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Országos Munkaértekezlet alábbi résztvevői nevében:

Böcsödiné Csányi Zsuzsanna
Kajászói Gazdatanács
Tamási Béláné

Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület

Dr. Boór Ferenc

Fejér Szövetség

Balog István (Kál), Balogh Béla (Budapest), Bárdos Mária (Budapest), Bencsik János (Kajászó), Bendó György (Budapest), Bendó Györgyné (Budapest), Bíró Csaba (Balinka), Boór Ferenc, dr. (Székesfehérvár), Böcsödi Ernő (Kajászó), Böcsödi Gergely (Kajászó), Böcsödiné Csányi Zsuzsanna (Kajászó), Buncsik Marianna (Budapest), Dér Csaba (Sárszentmihály), Dobrova Éva (Budapest), Domján Tibor (Alsóörs), Fetzer János (Etyek), Fogarasi Márta (Székesfehérvár), Gál Ferenc (Bábonymegyer), Gál Imre (Tatabánya), Gáspár Dénes (Budapest), Géringer Gyula (Vérteskethely), Giczi Gyula János (Budapest), Hahn László (Gárdony), Hargitai András (Budapest), Hetzmann Róbert (Budapest), Horváth Antal (Budapest), Horváth János (Budapest), ifj. Gottlóz Tibor (Aba), Imre István (Sárszentmihály), Imre Istvánné (Sárszentmihály), Imrich Zoltán (Budapest), Joósné Szabó Edit (Tordas), Juhász Levente (Budapest), Koczkáné Szűcs Márta Zsuzsa (Budapest), Kovács Adrienn (Apc), Kovács Ferenc (Székesfehérvár), Kulcsárné Síklaky Katalin (Budapest), Lapos Péter (Budapest), Láposi Gabriella (Balinka), László Ákos (Kajászó), Magyar Zoltán, Marton Eszter (Kajászó), Máté Tamás, Mihalovits József (Kajászó), Miléné Szávai Györgyi (Budapest), Miseje Balázs (Budapest), Molnár F. Árpád (Soroksár), Mónus Angéla (Budapest), Morvai Krisztina, dr. (Budapest), Nagy Gergely, dr. (Gönyű), Nagy Lajos (Pákozd), Nagy Sándor, Nagybákay Antal (Budapest), Nagyné Kremzer Mária (Budapest), Németh Ferenc (Budapest), Pesti Tamás (Solymár), Petcsik Dániel (Kajászó), Petróczki Hédi (Budapest), Pogó Béla (Kajászó), Pongrácz Imre (Kisbér), Pongrácz Imréné (Kisbér), Ruszkai Barnabás (Budapest), Sajó Mária (Székesfehérvár), Sajó Victor (Székesfehérvár), Sallai István (Kajászó), Szabó Rebeka (Budapest), Takács András (Budapest), Tamási Béláné (Székesfehérvár), Táskai Ferenc (Budapest), Tatai Ferenc (Ete), Tatár József (Budapest), Tauer Róbert (Budapest), Teichel István (Lepsény), Tímár János (Székesfehérvár), Tóth Tibor (Székesfehérvár), Váradi András (Göböljárás), Vinis János (Gyúró)

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Nemzeti InternetFigyelő