„Ki akarja csinálni az ÁSZ elnökét” – Magyar Péter személyes bosszúja és a német gyarmatosítás
Varga Judit visszatért, és kőkemény csapást mért Magyar Péter hitelességére – írja Deák Dániel ötpontos elemzésében. A volt miniszterelnök nem tud napirendre térni afelett, hogy volt felesége boldog párkapcsolatban él Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, és már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel. Mindeközben Berlinben Friedrich Merz – a BlackRock korábbi német vezetője – azzal zsarolja az EU-t, hogy blokkolja a költségvetést, ha nem szavaznak meg több pénzt Ukrajnának, és burkoltan az energiaellátással is fenyegeti Magyarországot.
A személyes sértettség: Windisch László és Varga Judit
A Magyar Nemzet szerint Magyar Péter tavaly szeptemberben személyeskedésbe váltott, amikor az Állami Számvevőszék elnökét, Windisch Lászlót „Matolcsy üdvöskéjének” nevezte. A háttérben az áll, hogy Windisch László Varga Judit – Magyar Péter volt feleségének – jelenlegi élettársa.
„Az Állami Számvevőszék a leghatározottabban visszautasítja Magyar Péter miniszterelnöknek a Számvevőszékkel kapcsolatosan mai napon tett hamis állításait. Az Állami Számvevőszék, mint független alkotmányos szerv, ellenőrzéseit a törvényeknek megfelelően, és nem a miniszterelnök Facebookon adott utasításai szerint végzi”
– fogalmazott Windisch a HVG szerint. A volt miniszterelnök már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel Windischt, aki azonban maradt, mandátuma 2034-ig tart.
Deák Dániel: Varga Judit visszatért, és kőkemény csapást mért Magyar Péterre
Deák Dániel ötpontos elemzése szerint Varga Judit megtörte a hallgatást, és világossá tette: nem hajlandó tovább szó nélkül hagyni, hogy Magyar Péter a saját politikai érdekei szerint alakítsa a múltjukról szóló történetet. A politikai elemző szerint a volt miniszter részletesen beszélt arról, hogyan élte meg házasságuk utolsó időszakát: állítása szerint volt férje rendszeresen megalázta, fenyegette, és végül már tőle kellett megvédeni.
Deák rámutat arra is, hogy Magyar Péter 2023 januárjában titokban rögzítette felesége szavait, de csak 2024 márciusában hozta nyilvánosságra a felvételt. Varga arra is emlékeztetett, hogy Magyar Péter eközben havi 4,4 millió forintos jövedelemhez jutott – ami Deák szerint komoly kérdéseket vet fel a politikai szerepvállalás valódi motivációiról.
A volt miniszter határozottan visszautasította, hogy megszólalását Rogán Antal irányította volna. Szerinte Magyar Péterék megpróbálják átírni a valóságot, és összemosni az áldozat, illetve az elkövető szerepét. Varga a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság előtt is kész lenne beszélni.
Deák szerint Varga Judit fellépése azért lehet különösen kellemetlen Magyar Péter számára, mert a politikai hitelességét érinti. Ha Varga ismét aktív közéleti szerepet vállalna, akkor a miniszterelnöknek egy olyan szereplővel kell szembenéznie, akinek a szavait nem tudja egyszerűen figyelmen kívül hagyni.
Merz és a BlackRock: a háttér, amit senki nem emleget
Friedrich Merz német kancellár nem csupán politikus: 2016 és 2020 között a BlackRock németországi leányvállalatának felügyelőbizottságát vezette. A ElPlural szerint ez az időszak „nem volt anekdotikus: megszilárdította a hírnevét a gazdasági liberalizmus védelmezőjeként, és megerősítette kapcsolatait a nemzetközi pénzügyi szférában.”
A NachDenkSeiten szerint a BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelője, amely hétszáz offshore cégén keresztül rejti el befektetői vagyonát Delaware-től a Kajmán-szigetekig. A német DAX-vállalatokban – az Allianztól a Rheinmetallig – a BlackRock a legnagyobb részvényesek egyike.
A zsarolás: Ukrajna és az energiapolitika
A Financial Times szerint Merz levélben fenyegette meg az Európai Tanácsot: nem támogatja az EU 2028–2034-es költségvetését, ha minden tagállam nem járul hozzá Ukrajna finanszírozásához. A RTSH szerint Robert Fico szlovák miniszterelnök ezt „tipikus zsarolásnak” nevezte, és kijelentette, hogy nem hajlandó alávetni magát neki.
A Pannon RTV szerint Merz „szakmai segítséget” ajánlott Magyarországnak az orosz energiafüggőség csökkentéséhez, különösen az LNG-ellátás területén. A Index által idézett Havasi Bertalan szerint ez azt jelenti, hogy „Németország világossá tette, hogy orosz gáz helyett tőle kell vásárolni LNG-t – egyelőre nem ismert áron.”
A magyar cégek kiszorulása
A Demokrata szerint a kormányváltás után alig néhány hónappal máris láthatók a hazai közbeszerzési piac átrendeződésének jelei. Az Almásfüzitő és Komárom közötti vasúti szakasz kivitelezését 36,3 milliárd forintért az osztrák Swietelsky nyerte. Két budapesti MÁV-tendernél a magyar Homlok-cégek ajánlatát megsemmisítették, a MÁV-ra 57 millió forint bírságot szabtak ki, és a nyertes várhatóan ismét a Swietelsky lesz – 2,2 milliárd forinttal drágábban.
A lap szerint a 2002 és 2010 közötti szocialista–szabad demokrata kormányok idején a nagy állami infrastruktúra-beruházások meghatározó szereplői között sorra jelentek meg a külföldi tulajdonú építőipari cégek. Most úgy tűnik, ez a korszak visszatér.
Ami a háttérben összeáll
A kép tehát összetett, de a szálak egy irányba mutatnak. Magyar Péter személyes sértettsége – hogy volt felesége boldog Windisch Lászlóval – összekapcsolódik a hatalmi játszmával: az ÁSZ elnökét „ki akarja csinálni”. Eközben Berlinben egy BlackRock-ember zsarolja az EU-t Ukrajna finanszírozásáért cserébe, és burkoltan az energiaellátással fenyegeti Magyarországot. A magyar közbeszerzéseken pedig sorra nyernek az osztrák és német cégek, míg a magyarok kiszorulnak.
A bábkormány hatalomra lépése óta eltelt hónapokban egyre világosabb, hogy Magyarország gazdasági és politikai gyarmatosítása zajlik. A kérdés már csak az: meddig tűri ezt a magyar társadalom?
Szerző: Vassy László
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt képen: A magyar miniszterelnök és Merz kancellár 2026. június 2-án a berlini Kanzkeramtban: A kép forrása: Joerg CARSTENSEN / FUNKE Foto Szolgáltatások
#MagyarPéter #WindischLászló #Merz #BlackRock #NIF
