Tej 126 forintért felvásárolva, 600 forintért eladva: a CBA nyilatkozata és a valóság között óriási a szakadék

A CBA azt állítja, a kisboltokat félti – de a valóság: a vidéki vásárlókat sarcolják meg.

A franchise-rendszerben a központ szabja meg az árakat, miközben a legtöbb kis üzlet eleve mentesül az árrésstop alól. A nagy forgalmú CBA Príma és Gourmand üzletekben viszont 150-200%-os árréssel is dolgoztak. A tej felvásárlási ára 126 forint, a bolti ár 600 forint – a különbség nem a termelőnél, hanem a kereskedelemben csapódik le.

A Világgazdaság csütörtöki cikke szerint a CBA az árrésstop azonnali kivezetését sürgeti, arra hivatkozva, hogy az intézkedés „különösen nehéz helyzetbe hozza a családi és kisvállalkozásokat”. A cég szerint a korlátozás közvetett hatásai „azokat a kisboltokat is sújtják, amelyekre az intézkedés közvetlenül nem vonatkozik”, és a forgalom elvesztése „a fennmaradásukat, egyes kistelepüléseken pedig a helyi ellátást is veszélyeztetheti”.

A valóság azonban ennél összetettebb. Az árrésstop bevezetésekor a kormány kikötötte, hogy az intézkedés csak azokra a kiskereskedelmi szereplőkre vonatkozik, akiknek a nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a kisebb CBA-üzletek – a franchise-rendszerben működő, alacsonyabb forgalmú boltok – eleve mentesültek az árrésstop alól.

A CBA központ szabja meg az árakat a franchise-üzletekben

A CBA egy franchise-hálózat, ahol a legtöbb üzlet önálló kisvállalkozások kezében van, amelyek nem érik el az 1 milliárd forintos árbevételt. A CBA üzletszabályzata szerint a CBA Kereskedelmi Kft. mint Franchise Rendszergazda meghatározza a mennyiségi igényt és az árakat a franchise-tagok számára.

Ez azt jelenti, hogy a központ befolyásolhatja a kisebb üzletek árazását is – ami felveti annak gyanúját, hogy a nagyobb üzletek árrésstopból adódó veszteségeit a kisebb, vidéki üzleteken keresztül próbálják behozni.

A kisebb CBA-üzletek ugyanakkor éppen a vidéki, kisebb, és kisebb vásárlóerővel bíró településekre jellemzőek. Magyarán a vidéki embereket sarcolják meg alaposan – miközben a CBA a nyilatkozatában éppen a kisboltokat félti.

150-200%-os árrések a nagy forgalmú üzletekben

A nagy forgalmú CBA Príma és CBA Gourmand üzletekben viszont valóban 150-200%-os árréssel is dolgoztak az árrésstop bevezetése előtt. A kormány adatai szerint a bevezetés előtt a tejre 68%-os, a tejfölre 129%-os, a sertéskarajra 55%-os, a csirkeszárnyra 42%-os árrést alkalmaztak a kereskedők. A 10%-os árréskorlátozás tehát valóban jogos volt – a nagy láncok indokolatlanul magas árrésekkel dolgoztak.

A tej: 126 forintért felvásárolva, 600 forintért eladva

A tej esete különösen élesen mutatja a problémát. A nyers tej felvásárlási ára Magyarországon 2026 júliusában 126,45 forint volt kilogrammonként, ami éves szinten mintegy 40%-os zuhanás. A termelési önköltség 170-190 forint körül alakul.

Ez azt jelenti, hogy a termelők veszteségesen adják el a tejet, miközben a boltokban 600 forint körüli áron jut el a fogyasztóhoz. A különbség nem a termelőnél, hanem a kereskedelemben csapódik le.

Ami a színfalak mögött történik

A CBA nyilatkozata tehát kettős: egyszerre képviseli a kis franchise-partnereket (akik nem érintettek az árrésstopban) és a nagyobb üzleteket (amelyek igen). A központ szabályozza az árakat, a kistelepüléseken működő boltok pedig a nagyobb üzletek veszteségeit kompenzálják – méghozzá a vidéki vásárlók zsebéből.

A kérdés már csak az: meddig tart még, mire a vidéki emberek is megtudják, miért fizetnek 600 forintot azért a tejért, amiért a termelő 126 forintot kap?

Szerző: Vassy László
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: Egy eladó virslit ad egy vevőnek a CBA budapesti, Futó utcai üzletében 2024. december 30-án (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

#CBA #Árrésstop #Tej #VidékiEllátás #Franchise #NIF #NemzetiInternetFigyelő