Záptojásból nem jó rántottát csinálni

Szeptemberben még nem tudhattam azt, hogy közel három hónap múlva teljes egészében ki lesz hazánk szolgáltatva a hazai és nemzetközi bankvilág minden gonoszságának, csupán éreztem azt, hogy a jogbiztonsághoz szükséges jogszabálytiszteletet nélkülöző végtörlesztéssel kapcsolatos jogi háttérnek megvalósítása semmiképpen nem vezethet jóra. 

Most pedig azt nem tudhatom, hogy ez a polgári jogi alapelvekkel, rendelkezésekkel összhangban nem álló kormányzati erőlködés mennyire befolyásolta vajon a gazdasági helyzetünknek mostani mélyrepülését, csupán azt hallom, hogy a bankok részéről az elsőszámú kifogás mostanában folyamatosan hazánkkal szemben a végtörlesztési lehetőség biztosításának kifogásolása…

Közel sem vagyok meggyőződve – a bankok tisztességtelen magatartásának mértékét a szerződéseikből megismerve – arról, hogy a bankok bármikor igazat mondanak, ezért alappal feltételezem azt is, hogy ez a végtörlesztéssel kapcsolatos banki hisztéria csak ürügy számukra, de azért mégis bánt az, hogy a mellékletben látható 2011. szeptember 13-i iratommal süket fülekre találtam. 

Elsősorban a Miniszterelnöknél a FIDESZ címére megküldött írásomnak alábbi kérelmeivel kapcsolatosan találtam süket fülekre: 

———————————–

    „Az 1/2010 (VI.28.) PK vélemény 2. pontjában írtaknak megfelelően ezennel 

    h i v a t k o z o m 

     a Magyarországon kötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés semmiségére azzal, hogy  az     1/2010.  PK véleményre hivatkozással 

m e g á l l a p í t o m 

azt, hogy a hatályos törvényi rendelkezése alapján ezeket az érvénytelen szerződéseket sem állami beavatkozással, sem más módon módosítani, vagy egyébként erre az érvénytelen szerződésekre jogot alapítani törvényesen, a jogállamiság követelményeit betartva – nem lehet. 

======================= 

Kérem arra T. Miniszterelnök Urat, hogy fentiekre tekintettel a devizahitelesek rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztésével kapcsolatos törvény-előkészítési eljárás megszüntetése érdekében intézkedjen. 

Természetesen nincs akadálya annak, hogy a Ptk. 237. § 2. bek-nek alábbi rendelkezéseivel történő bírósági döntéshozatal, a szerződés érvénytelenségi okainak kiküszöbölése után 

 „Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről” 

Miniszterelnök Úrnak javaslata alapján az Országgyűlés ennek a törvényjavaslatnak tárgyalására visszatérjen. 

——————————–

Annak érdekében, hogy a szerződések érvényessé nyilvánítása minél hamarabb megtörténhessen, a devizaalapú hitelek hitelesei által kezdeményezett peres eljárásokkal kapcsolatosan 

k é r e m          T. Miniszterelnök Urat, hogy 

–          hívja fel a PSZÁF Elnökét arra, hogy valamennyi devizaalapú hitelezéssel foglalkozó Pénzintézet elleni közérdekű peres eljárás megindításához szükséges tevékenységet soron kívül végeztesse el, 

–          kérje meg a Legfelsőbb Bíróság Elnökének megkeresése folytán a magyar bírói kart a vörösiszapos peres eljárásokhoz hasonlóan soron kívüli tárgyalására a devizalapu kölcsönszerződésekből fakadó érvénytelenségi peres eljárásoknak, 

–          hívja fel a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter Urat arra, hogy rendeletalkotással tegye lehetővé a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos peres eljárásokban peres felek számára felmerülő illeték és szakértői költségek viselése alól mentességet. 

Mások nevében természetesen nem nyilatkozhatok, ezért őket felkérem arra, hogy amennyiben kívánnak, úgy lehetőségük van fenti nyilatkozataim elfogadása esetén T. Miniszterelnök Úrhoz szintén kérelemmel élni. 

Siófokon 2011. szeptember 13. napján.

Tisztelettel: 

Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos”

———————————-

Egy szó nem sok, de annyit nem reagáltak, vagy válaszoltak. Hanem helyette a Miniszterelnök Úr most valamiféle nyugdíjasoknak szánt irattal próbál megnyugtatni néhány millió kiszolgáltatott helyzetben lévő embert arról, hogy nem csökkenhet a   reálértéke a nyugdíjaknak. Miközben mindenki tudja azt, hogy márpedig csökkenni fog, illetve miért kell arra késztetni az öregeket, hogy a fiatalok, a gyerekek sorsával nem törődve csak a saját érdekük legyen fontos. 

Miért kell még mindig, ilyen helyzetben is a nemzettudatot romboló népszerűséghajhászást fenntartani.

De süket fülekre találtam mindazoknál is, akikhez iratom eljutott az alábbi kéréssel, vagy inkább hazám sorsa miatti aggódásom folytán könyörgéssel:

        „Mások nevében természetesen nem nyilatkozhatok, ezért őket felkérem arra, hogy amennyiben

        kívánnak, úgy  lehetőségük van fenti nyilatkozataim elfogadása esetén T. Miniszterelnök Úrhoz

        szintén kérelemmel élni.”

Egyetlen ember kivételével, akit érdekelt a haza sorsa az alábbiak szerint: 

Orbán Viktor felé kérelem

Orbán Viktor felé kérelem és bejelentés EGYETÉRTÉSSEL TOVÁBBÍTOM A DR. LEHMANN GYÖRGY ÚR ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT ÉRVEKET. Tisztelt Miniszterelnök úr! Történelmi szükségszerűség annak az alapvető felismerésnek elfogadása, hogy itt a vége a nemzetközi pénzintézetek által történő, és minden jogot sárba taposó gyakorlatnak. Jelenleg is van MAGYARORSZÁGnak tisztességes törvényi hivatkozása, ami alapján ajtót mutathat a nemzet az elvetemült uzsorásoknak. Önnek, mint a magyar adófizetők keserves adójából eltartott, közjogi méltóságot betöltő embernek az a múlhatatlan személyes felelőssége ebben, hogy ezt ki kell tudni mondania! Nincs tovább. Ezt értenie kell! Ha nem képes érzékelni, mi zajlik ebben az országban, minek vállalta el ezt a tevékenységet? Minden érintett számára napnál világosabb, hogy jelenlegi jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlatuk véletlenül sem erről tanúskodik. Tessék megkezdeni a magyar államadósság újratárgyalását! Ugyanaz a semmisségi jogi-módszertani alapvetés ad támpontot, mint a csaló devizahitelek esetében. Ugyanis a Világbank és az IMF döntéskényszerként jelenítette meg 1982-ben (Havasi Ferenc portréfilm 1989 MTV) az akkori magyar országvezetés számára a változó kamatmértékű hitelszerződést és hitelfolyósítási gyakorlatot. Ebből következik minden józan eszű magyar számára, hogy minden adósságunkat és a nyakunkba hazudott tartozásunkat több mint százszorosan visszafizettünk. Ez a kényszerítő körülmény nem tűr sem vitát, sem az ennek nyomán megjelenő, magyar létérdekből fakadó döntések sora halasztást! A devizahitel témakörével egyenrangú, a magyar létet, életteret végletekig történő tolvaj kifosztást mindeddig kiszolgálta az összes vezetői társaság. Ha tetszik, ha nem. Ennek véget kell vetni! Célszerűen azonnal! Még mielőtt a világ gazdasági összeomlása visszavonhatatlanul be nem következik. Kétség nem férhet hozzá, hogy ez az világméretű összeomlás be fog következni. Megfelelő döntések hiányában a szennyes pénzörvény minket is lehúz, de legkevesebb társadalmi robbanást eredményezhet. Ne áltassák önmagukat, de legfőképpen a magyar emberekkel ne tegyék! Az bűn. Hallgassanak a józan eszükre, értsék meg végre, mi a magyar nemzet jogos létérdeke. A jelenleg követésre ajánlott gazdaságpolitikájuk teljesen bizonyosan nem kevésbé elhibázott jog-etikailag, gazdaságilag, valamint össztársadalmi követelések szerint. A jog feslett talárján egyéb folt nem esik. Van elég. És a magyaroknak is elegük van! Meg kell cselekedni, amit megkövetel a Haza! Ferencváros, 2011. szeptember 13. Üdvözlettel: Lengyel Károly

Egyébként az iratomban a jogbiztonsági problémát Legfelsőbb Bíróság 1/2010(VI.16.) PK véleményben írtak alapján határoztam meg a végtörlesztéssel kapcsolatosan:

2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre – ha törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén azonban ez az általános jogkövetkezmény is csak akkor alkalmazható, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta

Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit (Ptk. 237. §) – mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén – a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, az elévülés illetve elbirtoklás korlátai között alkalmazza.

5. Ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza.”

Érti azt egyáltalán valaki, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak, Szegedi Itélőtáblának, Fővárosi Bíróságnak valamennyi ide vonatkozó ítéletében egységesen szerződés érvénytelenségét megállapító ítélete után honnan vették Dr. Lázár János és társai a bátorságot ahhoz, hogy úgy kezeljék a devizaalapú kölcsönszerződéseket, mintha mégis érvényesek lennének, majd belerondítsanak jogszabályalkotással azoknak tartalmába akkor, amikor az idézett PK Vélemény kategórikusan meghatározza azt, hogy „az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani”

Felelőtlen, tudatlan magatartás mindenképpen.

És ezek után most jön a Bankszövetség, az IMF, az Európai Bíróság, a kamatemelés, és most ott tartunk, hogy már nemcsak a devizalapú hitelesek látják kárát a bírói út igénybevételét háttérbe helyező kormányzati magatartásnak, hanem a forintalapú hitelesek is. Illetve az egész ország.

A Dr. Lázár János félék soha nem fogják belátni azt, hogy mekkora kárt tudtak okozni ezzel a pökhendi magatartásukkal. Mert képzeljük csak el azt, hogy Dr. Orbán Viktor Miniszterelnök mégis elolvassa a szeptember 13-i írásomat, megfogadja az abban foglalt alábbi kérelmemet:

k é r e m          T. Miniszterelnök Urat, hogy 

–          hívja fel a PSZÁF Elnökét arra, hogy valamennyi devizaalapú hitelezéssel foglalkozó Pénzintézet elleni közérdekű peres eljárás megindításához szükséges tevékenységet soron kívül végeztesse el, 

–          kérje meg a Legfelsőbb Bíróság Elnökének megkeresése folytán a magyar bírói kart a vörösiszapos peres eljárásokhoz hasonlóan soron kívüli tárgyalására a devizalapu kölcsönszerződésekből fakadó érvénytelenségi peres eljárásoknak, 

–          hívja fel a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter Urat arra, hogy rendeletalkotással tegye lehetővé a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos peres eljárásokban peres felek számára felmerülő illeték és szakértői költségek viselése alól mentességet.

Mondja meg nekem valaki azt, hogy kérelmem elfogadása esetén mi baja lehetne most a bankoknak, Bankszövetségnek, az adósoknak, a forinthiteleseknek a kormánnyal?  Semmi.

Hiszen a magyar bíróság tenné a dolgát, a korrekt ítéleteket az adósok természetesen elfogadnák, míg a bankoknak pedig ha nem tetszene az, hogy hazánkban a polgári jogi jogviszonyokból származó vitákat a bíróság dönti el mindenféle egyéb szempontok figyelembevétele nélkül csupán a törvényeknek alárendelve, futkoshatna akár Ponciustól Pilátusig is.

Olyan kézenfekvő és törvényes lehetett volna ez a megoldás, hogy egyre határozottabban érzem a Dr. Lázár János félék részéről azt, hogy nem voltak sem tudatlanok sem felelőtlenek, hanem tudatosan akarták a jelenlegi állapot kialakulását.

Adja az Isten, hogy ne legyenek jók az érzéseim…

Siófokon 2011. december 2. napján.

Léhmann György

Melléklet: Orbán Viktornak bejelentés

(Nemzeti InternetFigyelő)