Szociális katasztrófa Németországban: Rekordszintre emelkedett a hajléktalanok száma
Németországban soha nem látott mértéket öltött a lakhatási válság. A legfrissebb statisztikák szerint már több mint egymillió ember él állandó lakcím nélkül, a kilakoltatások száma pedig drasztikusan emelkedik a legnagyobb tartományokban.
Míg Németországot hagyományosan Európa gazdasági motorjaként emlegetik, az utóbbi évek válságai – az infláció, az energiaárak emelkedése és a megfizethető lakások hiánya – mély sebeket ejtettek a társadalmi szöveten. A szövetségi kormány legutóbbi jelentései és a segélyszervezetek adatai egybehangzóan állítják: a hajléktalanság már nemcsak a társadalom perifériáját, hanem az alsó középosztályt is közvetlenül fenyegeti.
A Hajléktalansegélyezési Szövetségi Munkaközösség (BAGW) legfrissebb adatai szerint 2024-re a fedél nélkül élők száma átlépte az egymilliós lélektani határt, ami döbbenetes növekedés a korábbi évekhez képest.
Drámai adatok: Megduplázódott a segélyre szorulók száma
A statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint az intézményi ellátásban – azaz menhelyeken, szállókban vagy átmeneti otthonokban – élő regisztrált hajléktalanok száma egyetlen év alatt csaknem a duplájára nőtt. Különösen aggasztó a fiatalok helyzete: a hajléktalan populáció több mint 40 százaléka 25 év alatti.
A hirado.hu beszámolói is megerősítik, hogy a nagyvárosokban, mint Berlin, München vagy Hamburg, a helyzet tarthatatlanná vált. Berlinben például a szükséghelyzeti férőhelyek száma várhatóan 60 százalékkal fog emelkedni a következő években, hogy tartani tudják a lépést a kereslettel.
Mi áll a háttérben? Kilakoltatások és szociális megszorítások
A szakértők szerint a válság gyökerei a lakáspiac strukturális hibáiban rejlenek. Németországban az elmúlt évtizedben átlagosan 50 százalékkal emelkedtek a lakbérek, miközben a szociális bérlakások száma folyamatosan csökkent.
A főbb kiváltó okok:
- Lakbérhátralékok: A családok egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a rezsi- és bérleti díjakat.
- Kényszerkilakoltatások: 2024-ben országosan több mint 35 ezer lakást ürítettek ki hatóságilag, a legtöbbet Észak-Rajna-Vesztfáliában.
- Migrációs nyomás: A menekültszállások telítettsége és az ukrajnai menekültek lakhatási igényei tovább szűkítették a szabad kapacitásokat.
A „Housing First” és a kormányzati ígéretek
A német kormány 2021-ben azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra teljesen felszámolja a hajléktalanságot. Ennek érdekében indították el a „Housing First” (Elsőként lakhatást) projekteket, amelyek lényege, hogy a rászorulóknak először stabil otthont biztosítanak, és csak ezután kezdik el kezelni egyéb (egészségügyi vagy mentális) problémáikat.
Azonban a politikai instabilitás és a költségvetési megszorítások – különösen a Bürgergeld (állampolgári járadék) tervezett reformja – a segélyszervezetek szerint éppen az ellenkező hatást érhetik el: még több embert lökhetnek az utcára.
Míg a politikai viták zajlanak, a német utcákon egyre többen kénytelenek kartondobozokon és hálózsákokban tölteni az éjszakákat, ami egyértelmű jelzése annak, hogy a jóléti állam biztonsági hálója több helyen is kiszakadt.
Ez a WION rövid riport jól szemlélteti, hogyan duplázódott meg a hajléktalanok száma Németországban az elmúlt időszakban.
Kiemelt kép: AI által generált illusztráció
#Németország #Hajléktalanság #LakhatásiVálság #Európa #Gazdaság #SzociálisHáló #Válság #Hírek #NIF #Berlin #NémetHírek #Külföld
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
