Brüsszel kettős mércéje: Míg Ukrajna gyorsítósávon, a Balkán az előszobában ragadt
Miközben az Európai Unió vezetői Ukrajna rekordgyorsaságú csatlakozásáról vizionálnak, a Nyugat-Balkán országai évtizedek óta hiába teljesítik a reformokat. Szakértők szerint ez a „politikai részrehajlás” nemcsak a bővítési folyamat hitelességét rombolja, hanem súlyos gazdasági és biztonsági kockázatokat is rejt Európa számára.
Az európai diplomáciai folyosókon egyre hangosabbak azok a jóslatok, amelyek szerint Ukrajna – a háborús pusztítás és a megoldatlan belső feszültségek ellenére – már 2027 januárjában az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat. Alekszandar Vucsics szerb elnök legutóbbi nyilatkozataiban is erre a dátumra mutatott rá, mint egy lehetséges, politikai akarat által vezérelt céldátumra. Ez a törekvés azonban éles bírálatokat váltott ki azokból, akik szerint Brüsszel látványosan kettős mércét alkalmaz.
Baráth Gábor Gergely történész a Magyar Nemzetnek adott interjújában kertelés nélkül fogalmazott a kialakult helyzettel kapcsolatban. A szakértő szerint Ukrajna úgy élvez elsőbbséget, hogy közben alapvető elvárásoknak nem felel meg.
„Évek óta tapasztalható a kettős mérce a bővítési politikában: a Nyugat-Balkán országai évtizedek óta reformokat hajtanak végre, mégis alig haladnak előre, míg Ukrajna – amely egyetlen csatlakozási feltételnek sem felel meg – gyorsított eljárást kapna” – jelentette ki a történész.
Politikai érdek vs. szakmai kritériumok
A kritika lényege, hogy míg Szerbia vagy Montenegró esetében a legapróbb jogi finomhangolásokat is szigorúan ellenőrzik, addig Ukrajna esetében szemet hunynak a rendszerszintű korrupció, a bizonytalan határok és a gazdasági instabilitás felett. Baráth szerint ez a hozzáállás nemcsak igazságtalan, hanem veszélyes is. Úgy véli, Ukrajna Brüsszel számára láthatóan fontosabb, mint maguk az uniós polgárok és a közösség stabilitása.
A gyorsított csatlakozás nem csupán elvi kérdés. Gazdasági szakemberek figyelmeztetnek: egy ekkora, mezőgazdasági fókuszú és háború sújtotta ország integrálása elszívná a kohéziós forrásokat a jelenlegi tagállamok elől, ami a közép-európai régió, köztük Magyarország számára is fájdalmas forrásvesztéssel járna.
A Nyugat-Balkán türelme elfogyóban
A kettős mérce leginkább a balkáni aspiránsok számára megalázó. Zoran Milanovic horvát államfő korábban „arcátlan sértésnek” nevezte azt a feltételezést, hogy Ukrajna közelebb állna a tagsághoz, mint a már évek óta „előszobázó” Montenegró vagy Észak-Macedónia. A térség vezetői szerint Brüsszel üzenete egyértelmű: a szabályok betartása másodlagos a pillanatnyi geopolitikai lojalitás mögött.
Ha Ukrajna valóban megkapja a „zöld utat” 2027-ben, az alapjaiban írhatja át az Európai Unió jövőjét. A kérdés már csak az, hogy az unió jelenlegi szerkezete és a tagállamok társadalmai elviselik-e azt a gazdasági és biztonsági sokkot, amit egy ilyen elhamarkodott bővítés okozna.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben 2023. november 4-én (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko).
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
