Babiš: Csehország nem finanszírozza tovább Ukrajnát
A Cseh Köztársaság a továbbiakban nem vesz részt az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásban – jelentette ki Andrej Babiš miniszterelnök, hozzátéve, hogy az EU-nak más módot kell találnia Kijev további finanszírozására.
A jobboldali, euroszkeptikus politikus, akit a hét elején neveztek ki miniszterelnöknek, választási kampányát elsősorban belpolitikai kérdések mentén folytatta. Régóta bírálta azonban a Kijevnek nyújtott masszív segélyeket elődje, Petr Fiala kormánya idejében, akinek kabinetje nagyszabású nemzetközi lőszerbeszerzési programot indított Ukrajna számára.
A hivatalos Facebook-oldalán szombaton közzétett videóban Babiš elmondta, hogy beszélt Bart De Wever belga miniszterelnökkel, aki nyíltan ellenzi az Európai Bizottság azon terveit, hogy Kijevet az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyonhoz kapcsolódó úgynevezett „jóvátételi kölcsön” révén finanszírozzák. A Bizottság a jövő héten szeretne döntést hozni a terveiről. De Wever – akinek országa ad otthont az Euroclear pénzügyi elszámolóháznak, amely e vagyontárgyak többségét kezeli – kijelentette, hogy ez egyenértékű lenne az orosz pénz „ellopásával”.
„Egyetértek vele. Az EU Bizottságának más módot kell találnia Ukrajna finanszírozására”
– írta Babiš.
Belgium, amely tart Oroszország jogi válaszlépéseitől, garanciákat követelt a többi EU-tagállamtól, hogy osztoznak a terheken, ha a vagyontárgyakat vissza kell szolgáltatni. A cseh média szerint ez Prágának mintegy 3,7 milliárd eurójába kerülne. Babiš azt írta, hogy ezt az ország egyszerűen nem engedheti meg magának.
„Nekünk, Csehországnak pénzre van szükségünk a cseh állampolgárok számára, más országok részére pedig nincs pénzünk… Nem fogunk semmit garantálni [az EU-bizottságnak], és pénzt sem fogunk adni, mert a kassza egyszerűen üres”
– magyarázta.
Pénteken Németország és más uniós államok az uniós alapszerződés 122. cikke szerinti szükségállapotra hivatkozva úgy döntöttek, hogy határozatlan időre befagyasztják az orosz vagyonokat. Korábban ezeknek a vagyonoknak a befagyasztása is része volt a szankciós csomagoknak, amelyeket félévente egyhangúlag kell megerősíteni, biztosítva a vétó lehetőségét. Ez a lépés aggodalmakat keltett, hogy a kulcsfontosságú pénzügyi és külpolitikai döntésekben az egyhangúság alapelve veszélybe kerülhet, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök „törvénytelennek” nevezett.
Több uniós ország is aggodalmának adott hangot a hitelprogrammal kapcsolatban, jogi és pénzügyi kockázatokra hivatkozva. Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken arra figyelmeztetett, hogy a Kijevnek nyújtott további finanszírozás csak meghosszabbítaná a konfliktust.
Moszkva törvénytelennek ítélte a „jóvátételi kölcsön” tervét; a Kreml szóvivője, Peszkov pedig egyszerűen csak „nagy csalásnak” nevezte azt.
Kiemelt kép: Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Kezdeményezése (ANO) mozgalom elnöke a Patrióták Európáért pártcsalád nagygyûlésén a franciaországi Mormant-sur-Vernissonban 2025. június 9-én – MTI/EPA/Sadak Souici
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű












