A háborúpárti Nyugat nem akar semleges Ukrajnát
A NATO háborúpárti szárnya mindenáron elejét akarja venni annak, hogy Ukrajna semlegessé váljon, mint azt Oroszország egyik céljául tűzte ki – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.Az „elszántak koalíciójaként” ismert brit-francia-német háborúpártiak akarata amerikai ellenállásba ütközik, hiszen Trump elnök „ütköző zónának” nevezte Ukrajnát, és azt mondta róla, hogy a történelemben mindig is az volt. Bár Trump sem beszélt semleges Ukrajnáról, véleménye arra utal, hogy hajlik egy olyan nemzetközi megállapodásra, amely szentesítené Ukrajna köztes státuszát, eleget téve az erre vonatkozó orosz igénynek, bár a dolog még tisztázásra szorul.
Annyi bizonyos, hogy Oroszországnak sikerült megosztania a NATO-t, és elérni, hogy a nyugati szövetségesek tudomásul vegyék a párbeszéd szükségességét, és kimásszanak az árokból, melyet Oroszországnak ástak, de maguk estek bele.
Trump lényegesen messzebb lát a nyugat-európai hatalmak vezetőinél, hiszen nem csupán a Kelet javára módosult erőviszonyokkal van tisztában, hanem az oroszokkal folytatott párbeszéd révén, melytől a NATO európai szárnya mindmáig elzárkózott, ismeri Moszkva szándékait is a békerendezésről.
De az alaszkai orosz-amerikai csúcs teremtette új helyzet megemésztése korántsem egyszerű. Ezért most amerikai-ukrán-európai bizottság alakult az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozásáért. Amerikai részről Vance alelnök, Rubio külügyminiszter és Witkoff elnöki különmegbízott vesz részt benne. Az a cél vele, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkentsék Ukrajna elvesztésének esélyét, ugyanakkor megbarátkozzanak annak gondolatával, hogy Ukrajna nem marad a régi.
Mivel a bizottságban nem foglalnak helyet Oroszország képviselői, feltételezhető, hogy esetleges álláspontját Moszkva legfeljebb ajánlatnak vehetné. Az adott helyzetben valószínűbbnek tűnik, hogy az amerikai kezdeményezésre létrejött bizottsággal az a cél, hogy a „kollektív Nyugat” felkészüljön az elkerülhetetlenre, az előbb-utóbb bekövetkező kiegyezésre Oroszországgal, Nyugat-Európa pedig tapogatózzon a Moszkvával dacosan megszakított párbeszéd felújítása iránt. Trump Amerikája messze előtte jár azzal, hogy kimondta: Ukrajna nem lehet a NATO tagja, a Krím pedig Oroszországé, most Nyugat-Európára vár a feladat, hogy lenyelje a békát, és bizonyítsa, valóban békét akar. Szembe kell nézniük például azzal a ténnyel, hogy akadályt jelenthet pártfogoltjuk, Zelenszkij a béke útjában, és hagyni kell, hogy az ukránok új elnököt választhassanak.
Közben az orosz haderő Harkov megyében tart, Szoboljevszkajánál.
Brüsszel, Washington, Moszkva, 2025. augusztus 20. szerda (MB)
Mementó 2006 emlékmű
