Moszkva továbbra is a béke feltételéül szabja az ukrajnai konfliktust kiváltó okok kiküszöbölését
Oroszország továbbra is az ukrajnai konfliktust kiváltó okok kiküszöbölését szabja a békerendezés feltételéül – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentései alapján.
“Trump elnök és csapata az eddiginél jobban magáévá tette a válság mögött meghúzódó kiváltó okok megszüntetésének szükségességét, amihez mi és Vlagyimir Putyin elnök mindig is ragaszkodtunk, különösen az alaszkai találkozó óta”
– jelentette ki a Rosszija 1 TV-ben sugárzott nyilatkozatában.
Mint ismeretes, Moszkva a NATO keleti terjeszkedését, Oroszország biztonságának fenyegetését tartja az ukrajnai konfliktust kiváltó legfőbb oknak. Ukrajna Oroszország ellen fordításának következménye az orosz nyelv betiltása, az Ukrajnában élő oroszok jogfosztása, s az orosz segítségnyújtás az ukrajnai oroszoknak, akik ellen Kijev 2014-2022 között háborút folytatott, mert nem rendelték alá magukat a Majdan puccsal hatalomra került Nyugat-barát vezetésnek.
Moszkvának sohasem az volt a célja, hogy területeket foglaljon el, hanem az, hogy szavatolja biztonságát, melyet a Nyugat megtagadott tőle, és védelmet nyújtson Ukrajnában élő véreinek, akik ellen Kijev fegyvert fogott, hogy rájuk erőszakolja akaratát – tűnt ki Lavrov szavaiból.
“Soha nem beszéltünk semmilyen terület elfoglalásáról. Sem Krím, sem Donbász, sem Novorosszija mint terület soha nem volt célunk. Célunk az volt, hogy megvédjük azokat az embereket, az orosz népet, akik évszázadok óta éltek ezeken a területeken, akik felfedezték ezeket a területeket, vérüket ontották értük mind a Krím-félszigeten, mind Donbasszban, városokat alapítottak, Odesszát és Nyikolájevet, üzemeket és kikötőket építettek”
– mondta az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov azzal reagált a híresztelésekre, hogy Putyin tárgyalóasztalhoz ül Zeleneszkijjel, hogy Moszkva semmilyen tárgyalási formát nem zár ki, legyen az kétoldalú, vagy háromoldalú. Az a fontos, hogy – akármilyen forma legyen is – ne a sajtófelhajtást szolgálja, hanem tartalmilag legyen megalapozott, s rendkívül alapos előkészítés után jöjjön létre – adta értésre.
Ha Zelenszkij komolyan gondolja a találkozót Putyinnal, akkor célszerű volna például érvényt szerezni az ukrán alkotmányban foglaltaknak, miszerint az ukrán állam kötelessége az oroszok és más nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása. Amióta Zelenszkij Ukrajna elnöke, egyetlen közleményben sem esett szó emberi jogokról. A demokrácia bajnokai egyszerűen túltették magukat rajta. Senkit sem háborított fel, hogy – a világon egyedülállóan – betiltották az orosz nyelvet – mondta.
Lavrov értésre adta, hogy a béketeremtés tekintetében közeledett egymáshoz az orosz és az amerikai álláspont. Alaszkai tapasztalatából kiindulva azt mondta, hogy mindkét fél őszintén békét akar.
„Világos volt, hogy az Egyesült Államok vezetője és csapata őszintén olyan eredményt akar elérni, amely hosszú távú, fenntartható és megbízható lesz”
– mondta szó szerint.
A Fehér Házban hétfőn lezajlott amerikai-nyugat-európai megbeszélésről szólva Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy az európai háborúpárti koalíciónak nem sikerült felülkerekednie Trumpon, mert az amerikai az elnök kitartott a Putyinnal kötött alaszkai elvi megállapodások mellett.
Moszkva, Washington, Brüsszel, 2025. augusztus 19. kedd (MB)
Kiemelt képen a Kreml / Fotó: Global Look Press / Alexander Legky