Így érhet véget az izraeli–iráni konfliktus, atomkockázattal is számolnak

Amennyiben Izrael fokozza a támadását Irán ellen, úgy egy nyílt háború is kialakulhat, amely akár hosszú évekre átrendezheti a Közel-Kelet politikai térképét. Az Israel Hayom elemzésében ismertette a konfliktus kimenetelének három legvalószínűbb forgatókönyvét.

1. Optimista forgatókönyv: Izrael győzelmet arat

• Az izraeli légicsapás teljes sikert arat, Irán nukleáris létesítményeit súlyos találatok érik, amelyek működésképtelenné válnak, és minden izraeli gép épségben visszatér. Izrael nem elégszik meg egyetlen hullámmal, így többször is támad, kihasználva Irán gyenge légvédelmét, valamint a Hezbollah és a Hamász meggyengült állapotát.
• Irán válaszcsapásában rakétákat lő ki a jemeni húszik támogatásával. Az izraeli védelmi rendszer – amerikai és szövetséges támogatással – elhárítja a támadásokat. Az Egyesült Államok beavatkozik, Európa szankciókat vezet be Iránnal szemben, míg Kína és Oroszország visszafogottan támogatja a nemzetközi fellépést.
• Az iráni gazdaság összeomlik, élelmiszerhiány lép fel, és tüntetések törnek ki. A rendszer 2009 óta először kezd el komoly belső kihívásokkal szembenézni. A zavargások végül az iráni ajatollahok 46 éves uralmának bukásához vezetnek.
• Izrael győztesként kerül ki, lezárja a gázai háborút, és visszakapja a 2023. október 7-i támadásában elhurcolt túszait. A Hamász vezetőit száműzik, majd megalakul az új palesztin vezetés. A zsidó állam békemegállapodást köt Szaúd-Arábiával és más arab országokkal, akár Szíriával és Libanonnal is. A nemzetközi elítélés alábbhagy, Izrael gazdasága pedig újraéled.

2. Köztes forgatókönyv: részleges izraeli siker, hosszú háború

• Irán nukleáris létesítményei súlyosan megrongálódnak, de nem semmisülnek meg. A iráni programot csak késleltetni akarják, szemben az 1981-es iraki és a 2007-es szíriai fenyegetésekkel, ahol végül teljesen leállították az atomfejlesztéseket.
• Irán hatalmas rakéta- és dróntámadást indít Izrael ellen, kilőve több száz pusztító lövedéket. Ezek közül sok célba talál, ami komoly károkat okoz, miközben Izrael csak korlátozott eredményekkel képes válaszolni. A zsidó intézmények és nagykövetségek világszerte veszélybe kerülnek, miközben az antiszemita támadások is megszaporodnak. Az olajárak emelkedése globális feszültséget okoz.
• Iránban csak elszigetelt tüntetések törnek ki, de ezeket gyorsan leverik. Az iráni rendszer hadat üzen Izraelnek, kivonulnak az atomsorompó-egyezményből, valamint elzárják a létesítményeiket a nemzetközi ellenőrzés elől. Nyugati hírszerzők becslése szerint csupán egy évre sikerült visszavetni az iráni nukleáris programot, ami mély aggodalomra adhat okot, ugyanis az akció visszafelé sülhet el.
• Izrael teljes figyelmét Iránra fordítja, miközben a gázai háborút nem tudja lezárni. Fokozódik a nemzetközi nyomás, miközben a megoldatlan túszkérdés, az elesett katonák, a hadsereg tartalékosainak válsága, és az infláció miatt megnőnek a társadalmon belüli feszültségek.

• 3. Pesszimista forgatókönyv: a katasztrófa

  • A zsidó állam csak kisebb károkat okoz Irán nukleáris létesítményeiben. Az izraeli hadsereg több repülőgépét lelövik, míg a pilóták meghalnak vagy fogságba esnek. Irán súlyos ellentámadást indít, amelyben izraeli civilek és létfontosságú infrastruktúrák esnek áldozatul, és még az amerikai támaszpontok is megsérülnek. Benjámin Netanjahu és Donald Trump között vita robban ki. Az amerikai elnök békeközvetítést ajánl Teheránnak, elismerve az iráni urándúsítás jogát.
  • Irán állandó háborút hirdet Izrael ellen, és napi szinten indítanak rakéta- és dróntámadásokat. A légitársaságok leállítják az izraeli járatokat, a tengeri biztosítási díjak pedig megugranak. A globális kereskedelem meginog, valamint több ország is szankciókat vezet be Izrael ellen.
  • Az arab világ államai – látva Irán megerősödését – eltávolodnak Izraeltől és Teherán felé fordulnak. Libanonban a síita felkelés megbuktatja a kormányt, a Hezbollah pedig hatalomra kerül. Irakban hasonló lázongások törnek ki, ahol amerikai katonák is áldozatul esnek. Kuvaitban és Bahreinben Irán-barát rezsimek emelkednek fel.
  • A konfliktus legrosszabb forgatókönyve szerint Irán kilépne az atomsorompó-egyezményből, és gyorsított tempóban fegyverfejlesztésbe kezdene, majd heteken belül az első nukleáris tesztet is végrehajtják. Teherán a Koreai-félszigethez hasonló „immunitási zónába” lép, és az atomkockázat veszélye miatt gyakorlatilag támadhatatlanná válik. Az Egyesült Államok – minden fenyegetése ellenére – nem lép közbe, amellyel lényegében engedélyt adnak Iránnak az atomfegyver fejlesztésére. A térség nukleáris fegyverkezési versenybe kezd, így Szaúd-Arábia, Egyiptom, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek saját arzenált akar.
  • Izrael elrettentő ereje csökken, haderejét pedig egyszerre több fronton kell fenntartania. A gazdasági teher destabilizálja Izraelt, miközben a belső megosztottság is fokozódik. Egyre több hang kérdőjelezi meg a zsidó állam hosszú távú túlélését.

A portál arra is kitért, hogy a három forgatókönyv nem kizárólagos, így akár a felvázolt verziók egy-egy részlete is megvalósulhat. A háború narratívája különösen fontos lesz a diplomáciában, és döntő hatással lesz a gazdaságra. Ha a stabilitás gyorsan visszatér, úgy Izrael nyerhet, ellenkező esetben viszont globális elszigetelődés következhet be.

Egy izraeli–iráni háború elindítása történelmi léptékű döntés, és a kérdés már nem csak az, hogy ki támad először, hanem az, hogy ki tudja jobban kézben tartani a következményeket. A hirado.hu folyamatosan frissülő, aktuális hírekkel követi az izraeli–iráni konfliktus alakulását. Az eseményeket figyelve a háború lehetséges kimenetelére is jól lehet következtetni.

Hidegkuti Konstantin a hirado.hu hírháttérműsorában, a Reflex legfrissebb adásában fejtette az álláspontját az izraeli–iráni konfliktusról. A nemzetközi kapcsolatok szakértője a nyílt fegyveres összetűzés lehetséges következményeiről is beszélt, amelyet az alábbi videóban nézhet, illetve hallgathat vissza:

Szatmári Noémi – hirado.hu 

Kiemelt kép: A teheráni olajraktár ég egy izraeli légicsapás után, a 2025. június 15-re virradó éjjel. Az izraeli hadsereg az iráni nukleáris fejlesztések infrastruktúráját, katonai célpontokat és üzemanyagraktárakat támadott, Irán pedig ballisztikus rakétákkal és drónokkal lőtt izraeli célpontokat (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)