FT: A balti államok félnek egy Ukrajnában létrejövő tűzszünettől
A balti országok úgy vélik, hogy az ukrajnai konfliktusban a tűzszünet növelné a biztonsági fenyegetettségüket – jelentette a Financial Times az országok védelmi minisztereire hivatkozva.
Az elmúlt hetekben Moszkva és Kijev 30 napos szünetet rendelt el az energetikai infrastruktúra elleni csapások tekintetében, miközben a konfliktus diplomáciai megoldására irányuló erőfeszítések részeként a fekete-tengeri gabonaüzlet felélesztése irányába is történtek lépések.
Az FT vasárnapi cikkében azt írta, hogy „a teljes tűzszünetet még mindig távolinak tartják”, de Észtország, Lettország és Litvánia tisztviselői – akik a Moszkva és Kijev közötti 2022 februári eszkaláció óta Ukrajna leghangosabb támogatói közé tartoznak az EU-ban és a NATO-ban – már aggódnak, hogy ez egyszer csak megvalósulhat.
„Mindannyian megértjük, hogy amikor az ukrajnai háború véget ér, Oroszország nagyon gyorsan újra fogja csoportosítani erőit. Ez azt is jelenti, hogy a fenyegetettségi szint is nagyon gyorsan, jelentősen emelkedni fog” – mondta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter az újságnak.
Pevkur azt állította, hogy Moszkva 300 ezer katonát csoportosíthat át az Ukrajnával való érintkezési vonalról Oroszország nyugati határaira, amint életbe lép a tűzszünet.
Közben az észt védelmi miniszter elutasította Nagy-Britannia és Franciaország azon tervét, hogy a harcok leállása után nyugat-európai katonákból álló, úgynevezett „megnyugtató erőket” küldjenek Ukrajnába.
„Nem veszélyeztethetjük a NATO keleti szárnyának biztonságát. Nem eshetünk abba a csapdába, hogy erőinket valahogyan letelepítjük Ukrajnában. Akkor a határainkon megnő a kockázat”
– magyarázta.
A cikk idézte Dovile Sakaliene litván védelmi minisztert is, aki a hét elején úgy nyilatkozott, hogy „Oroszország a tűzszünet utáni időt arra fogja felhasználni, hogy felpörgesse katonai képességeit. Már most is hatalmas, harctérre kiképzett hadseregük van, amely még nagyobb lesz”.
„Ne legyenek illúzióink. Ne hazudjunk magunknak, hogy Oroszországnak Ukrajna után már vége lesz”
– mondta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Moszkva bármilyen agresszív terveket szőne a NATO-val szemben. Ezeket a kijelentéseket „ostobaságnak” nevezte, amelyek célja az európai lakosság megijesztése és a katonai kiadások növelésének igazolása.
Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff, aki a hónap elején találkozott Putyinnal a Kremlben, a múlt héten Tucker Carlson amerikai újságírónak nyilatkozva kifejtette, hogy Oroszországnak teljes bizonyossággal „100 százalékban nem” érdeke a NATO-országok lerohanása. Azt feltételezni, hogy Moszkva ilyen terveket táplál, Witkoff szerint „abszurd”.
Kiemelt képen: Az orosz légideszant csapatok rohamegységei harci kiképzésen vesznek részt. © Szputnyik / Alekszej Maishev
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
