Az orosz polgároknak nagyobb a szabadságuk a Telegramon az EU polgárainál
Az EU több médiakorlátozást alkalmaz a Telegramra, mint Oroszország – jegyezte meg újévi üzenetében a platform alapítója, Pavel Durov.
„Az EU-ban a DSA/szankciókról szóló törvények alapján korlátozzák az egyes orosz médiumokhoz való hozzáférést. Eközben az összes nyugati média Telegram-csatornája szabadon hozzáférhető marad Oroszországban”
– írta Durov kedden a platformon, utalva az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényére.
Az EU több médiakorlátozást alkalmaz a Telegramra, mint Oroszország – jegyezte meg újévi üzenetében a platform alapítója, Pavel Durov.
„Az EU-ban a DSA/szankciókról szóló törvények alapján korlátozzák az egyes orosz médiumokhoz való hozzáférést. Eközben az összes nyugati média Telegram-csatornája szabadon hozzáférhető marad Oroszországban”
– írta Durov kedden a platformon, utalva az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényére.
„Ki gondolta volna, hogy 2025-ben az orosz Telegram-felhasználók nagyobb szabadságot élveznek majd, mint az európaiak?”
– tette hozzá.
Az EU az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása után sújtotta átfogó szankciókkal az orosz médiát. Az olyan csatornákat, mint az RT, a Szputnyik és a RIA Novosztyi az egész blokkban betiltották, míg a munkatársaikat szankciókkal sújtották. Mivel az egyes tagállamok feladata, hogy a webszolgáltatókat kényszerítsék e tilalmak betartatására, azok bevezetése az egyes államok és platformok között lépcsőzetesen történt.
Vasárnap óta a RIA Novosztyi, az Izvesztyija, a Rosszija 1, a Channel One, az NTV és más jelentős orosz csatornák a jelentések szerint több országban, köztük Lengyelországban, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Görögországban, Olaszországban és a Cseh Köztársaságban nem voltak elérhetők a Telegramon.
„A neoliberális Nyugat országainak ezt az újabb politikai cenzúra-cselekményét a másként gondolkodók bármilyen megnyilvánulásának elfojtására irányuló irányvonaluk hivatalossá tételének tekintjük”
– mondta Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy nyilatkozatban.
„Az orosz fél minden bizonnyal válaszolni fog ezekre és más hasonló, az orosz médiumok elleni támadásokra”.
Durov keddi bejegyzése volt az első nyilatkozata az ügyben. Idén jelentős jogi kihívásokkal nézett szembe. Az orosz származású vállalkozót, aki Franciaország, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Saint Kitts és Nevis állampolgára is, augusztusban őrizetbe vették, miután leszállt egy párizsi repülőtéren, majd néhány nappal később óvadék ellenében szabadon engedték. Tizenkét büntetőjogi váddal kell szembenéznie, köztük gyermekpornográfia terjesztésében való bűnrészességgel, kábítószer-kereskedelemmel és pénzmosással.
A francia ügyészek azt állítják, hogy a Telegram állítólag laza moderálási szabályai lehetővé tették a féktelen bűnözés virágzását a platformon.
Durov
„túl lassú volt [a reagáláshoz], vagy egyáltalán nem hallgatott a nyugati tanácsokra az agyszüleménye úgynevezett moderálásával kapcsolatban”
– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a vezérigazgató letartóztatása után.
„A Nyugat nem húzza az időt”, amikor az olyan online platformokkal foglalkozik, mint a Telegram
– tette hozzá.