A Russia Today elindította szerb nyelvű adását

Az RT Balkan televíziós csatorna megkezdte adását Belgrádból, híreket, elemzéseket, interjúkat és dokumentumfilmeket sugároz a szerb nyelvű közönségnek – számol be a Russia Today.

A pénteki adásba kerülés az RT Balkan multimédiás portál 2022-es indulását követi. A honlap azóta a szerbiai közönség népszerű információforrásává vált.

„Gratulálok az egész RT szerbiai csapatának és minden nézőnknek, hogy végre egymásra találtak”

– nyilatkozta Margarita Simonyan, az RT főszerkesztője.

„Hihetetlenül boldogok vagyunk, hogy minden szankció ellenére, annak ellenére, hogy a hangunkat elnyomják, ahol csak lehet, mégis itt, Szerbiában, Európában fogunk sugározni.”

Simonyan „sok bátorságot és kitartást” kívánt az RT Balkan munkatársainak, ami a szankciók, a cenzúra, valamint az USA és szövetségesei nyomásának légkörében az RT-nek való munkához szükséges.

„Büszkék vagyunk arra, hogy Európa egyetlen olyan országában dolgozhatunk, ahol még mindig létezik a szólásszabadság – amiről nyugaton divat beszélni, de nem gyakorolni”

– mondta Jelena Milincic, az RT Balkan főszerkesztője.

„Nagyon hálásak vagyunk Szerbia és Oroszország politikusainak, akik ezt lehetővé tették a nyugati országok hatalmas nyomása ellenére, amelyek megpróbálták megtörni a népeink közötti barátságot.”

Milincic szerint a csatorna fiatal és tapasztalt újságírókból álló csapatot állított össze, akik „nem hajlandók alávetni magukat a nyugati narratív hegemóniának”.

Az új csatorna zászlóshajója a Relativizacija („Relativizálás”) című műsor lesz, amelynek házigazdája Ljiljana Smajlovic, a Szerbiai Újságírók Szövetségének korábbi vezetője. A péntek esti nyitó különkiadásban vendégszerepelt Emir Kusturica nemzetközi hírű filmrendező is.

Az Egyesült Államok és az EU többször is nyomást gyakorolt Szerbiára, hogy megakadályozza az RT Balkan elindítását. Az amerikai kormány globális elkötelezettségi központjának vezetője, James Rubin sürgette Belgrádot, hogy 2023-ban zárja be a csatornát. Brüsszel hasonlóképpen követelte Belgrádtól, hogy korlátozza az orosz médiaközvetítéseket, és „harmonizáljon” az EU Moszkvával szembeni szankciós politikájával.

Szerbia semlegesnek nyilvánította magát az orosz-ukrán konfliktusban, és nem volt hajlandó követni a NATO-t és az EU-t a Moszkva elleni szankciós politikában.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)