Barack Obama: Gondolatok Izraelről és Gázáról (Thoughts on Israel and Gaza)
Barack Obama volt amerikai elnök gondolatai nem csak azért fontosak, mert némelyek szerint – a szövegkönyvébe egyre gyakrabban belesülő Joe Biden helyett voltaképpen az ő forgatókönyvét suttogják fel a rivaldafényben botladozó elnök előtti-alatti “súgólyukból” – ő fordítja “amerikaira” Joe Biden egyre zagyvább beszédeit. Jó lenne, ha Obama komolyan gondolná azt az üzenetét, amit a palesztin nép melletti tüntetéseket rendre betiltó, magyar politikacsinálóknak is ajánlhatunk, hogy az egész palesztin nép nem egyenlő Hamasszal.
Így hát az amerikai demokrata szerint igenis jogos (akár Magyarországon is) a palesztin nép melletti tüntetés. E reménykeltő javaslata dacára olykor-olykor mégiscsak óvatos bizalmatlansággal kell követni az exelnök “gondolatait”, mert mintha úgy róna egyenlő felelősséget elkövetőre és áldozatra, hogy nem veszi figyelembe: hogyan viszonyul egymáshoz az a két szám, amely az eddigi ellenségeskedések palesztin és zsidó áldozatait jelzi. Ez persze igazolhatná vagy cáfolhatná azt a megállapítását is, mely szerint kizárólag a palesztinokat terheli az a felelősség, hogy a Zsidó Állammal szemben ők voltak azok, akik nem tettek meg mindent az ellenségeskedés békés megoldása érdekében. Arról sem kapunk tájékoztatást, hány és hány ENSZ-határozatot vettek semmibe a cionista kormányzatok támogatását élvező telepesek, akik mindezt figyelmen kívül hagyva – a provokációt a nyílt erőszakkal párosítva – újabb és újabb zsidó településeket hoztak és hoznak ma is létre a palesztinoktól elrabolt területeken…
***
17 nap telt el azóta, hogy a Hamász megindította az Izrael elleni szörnyű támadást, amelyben több mint 1400 izraeli állampolgár vesztette életét, köztük védtelen nők, gyerekek és idősek. E kimondhatatlan brutalitás nyomán az Egyesült Államok kormánya és az amerikai nép osztozott a családok gyászában, imádkozott szeretteik visszatéréséért, és szolidaritást vállalt Izrael népével.
Amint azt egy korábbi bejegyzésemben kifejtettem, Izraelnek joga van megvédeni polgárait az ilyen felelőtlen erőszakkal szemben, és teljes mértékben támogatom Biden elnöknek az Egyesült Államokhoz szóló felhívását, mellyel támogatja régi szövetségesünket a Hamász felszámolásában, katonai képességeinek leépítésében, és több száz túsz családjához való, biztonságos visszatérését.
Amellett, hogy támogatjuk Izraelt, világossá kell tennünk azt is, igen sok múlik azon, hogy Izrael Állam hogyan száll szembe a Hamásszal. Alapvető fontosságú az – amit Biden elnök többször is hangsúlyozott –, hogy Izrael hadviselése feleljen meg a nemzetközi jognak, vegye figyelembe azokat a törvényeket is, amelyek arra intenek, hogy a lehető legnagyobb mértékben igyekezni kell a polgári lakosokat érő pusztítás és szenvedés elkerülésére. Ennek az értékrendnek a fenntartása önmagában is fontos, mert erkölcsileg igazságos, és tükrözi azt a meggyőződésünket, hogy minden emberi élet egyenlően értékes. Ezen értékrend tiszteletben tartása létfontosságú a szövetségesi rendszer működtetéséhez és a nemzetközi közvélemény formálásához is, amellett alapvetően fontos Izrael Állam hosszú távú biztonsága szempontjából.
Tudjuk, hogy ennek betartása rendkívül nehéz. A háború mindig tragikus, és még a leggondosabban megtervezett hadműveletek is gyakran veszélyeztetik a civileket. Amint azt Biden elnök legutóbbi izraeli látogatása során megjegyezte, Amerika időnként maga is figyelmen kívül hagyta ezeket a magasabb értékeket, amikor háborúskodott, és a szeptember 11-e után az Egyesült Államok kormánya még azokat a tanácsokat is figyelmen kívül hagyta, melyekkel a szövetségesei intették, miközben az Al-Kaida elleni, védelmünket szolgáló lépéseket megtette. Most pedig, a zsidó polgárok előre eltervezett lemészárlása után, amely a zsidó nép üldözésének legsötétebb emlékeit idézi, érthető, hogy sok zsidó követeli a kormányától, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a Hamász teljes kiirtására és annak biztosítására, hogy soha többé ne történhessen ilyen támadás. Ráadásul a Hamász katonai műveletei mélyen beágyazódnak Gázába és úgy tűnik, hogy a vezetése szándékosan bújik a civilek közé, ezáltal pedig éppen azokat az embereket veszélyezteti, akiket állítólag képviselnek.
Eközben a világ figyelme szorosan követi a térségben zajló eseményeket, és minden olyan zsidó hadművelet, amely figyelmen kívül hagyja az emberi életekben keletkezett veszteséget, végül visszaüthet. Már eddig is palesztinok ezrei haltak meg Gáza bombázásában, sokan közülük ártatlan gyerekek. Százezreket kényszerítettek otthonuk elhagyására. A zsidó kormány azzal a döntésével, hogy elzárja az élelmet, a vizet és az áramot a túszul ejtett polgári lakosságtól, nemcsak a már most is meglévő humanitárius válság súlyosbodását idézheti elő, de újabb nemzedékek körében erősítheti meg a palesztin ellenállás gondolatát, sőt alááshatja Izrael nemzetközi támogatását is. Ez tehát Izrael ellenségeinek kezére játszhat, meghiúsíthatja azokat a hosszú távra tekintő erőfeszítéseket, melyek a térség békéjének és stabilitásának elérésére irányulnak. Ezért fontos, hogy mi, akik mindig is támogatjuk Izraelt annak idején, amikor erre szükség van, olyan stratégiára bátorítunk, amely ellehetetleníti a Hamászt, és közben a lehető legkisebb mértékű veszteséggel jár a polgári áldozatok körében. Ennek jegyében történt Izrael részéről az a közelmúltbeli elmozdulás, mellyel lehetővé tette, hogy segélyszállító teherautók jussanak el Gázába. Biztató lépés volt ez, amit részben a Biden-kormányzat kulisszák mögötti diplomáciája ösztönzött, de továbbra is serkentenünk kell a nemzetközi közösséget arra, hogy gyorsítsa fel azokat a segélyeket és szolgáltatásokat, amelyek Gáza egyre kétségbeesettebb helyzetbe kerülő népét szolgálják. És bár a jövőbeli béke kilátásai ma még talán az eddiginél is távolibbnak tűnhetnek, felszólítjuk a térség összes, kulcsfontosságú szereplőjét, lépjenek kapcsolatba azokkal a palesztin vezetőkkel és szervezetekkel, akik elismerik Izrael létjogosultságát, és kezdjék meg a palesztinok számára is elfogadható megoldás kialakítását. El kell tehát ismerni a palesztinok jogos önrendelkezési törekvéseit is, mert ez talán a legjobb és egyetlen módja annak, hogy tartós békét és biztonságot érjünk el, amire a legtöbb izraeli és palesztin is család vágyik.
Végezetül pedig: egy ilyen rendkívül összetett helyzet kezelésében, ahol oly sok ember szenved fájdalomtól, és érthető módon lobban lángra az indulat, mindannyian tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a háború legrosszabb félelmei helyett a béke legjobb értékei jelenjenek meg.Ez azt jelenti, hogy mindenhol erőteljesen fel kell lépni az antiszemitizmus minden formája ellen. Ennek jegyében el kell utasítani azokat az erkölcsileg igazolhatatlan törekvéseket, melyek bagatellizálni kívánják a zsidó nép által átélt szörnyű tragédiát, vagyis nem lehet olyan ok, amely ártatlan emberek szándékos lemészárlását igazolhatná. Ez a szemlélet egyben a mohamedán-, arab- vagy palesztin-ellenes érzelmek elutasítását is jelenti. Az egész palesztin nép nem azonosítható se a Hámásszal, se más terrorista csoportokkal. Kerülni kell a gázai lakossággal szembeni dehumanizáló szóhasználatot, vagy azt, hogy a palesztinok által akár Gázában, akár Ciszjordániában átélt szenvedéseket bárki lényegtelennek, vagy megérdemeltnek tartsa. Elismerjük, hogy Izraelnek minden joga megvan a létezéshez; hogy a zsidó nép igényt tart egy biztos hazára, ahová ősi, történelmi gyökerei kötik. Voltak olyan próbálkozások, amikor a korábbi izraeli kormányok jelentős erőfeszítéseket tettek a vita megoldása és a kétállami megoldás útja érdekében – de ezeket az erőfeszítéseket végül a másik fél utasította vissza. Elismerjük, hogy nemzedékek hosszú sora óta óta palesztinok is élnek a vitatott területeken; hogy sokukat nemcsak Izrael megalakulásakor telepítették ki, hanem azt követően is, további erőszakos módszereket alkalmazva űzték el őket a zsidó telepesek. Ezek mozgalma túl sokáig élvezte az izraeli kormány hallgatólagos vagy kifejezetten nyílt támogatását. Közben pedig azok a palesztin vezetők, akik hajlandóak voltak engedményeket tenni a kétállami megoldásért, szinte soha semmiféle eredményt nem tudtak felmutatni erőfeszítéseik gyümölcseként. Márpedig
minden jóakaratú embernek érdemes kiállni a palesztin nép jogaiért és szembeszállni a zsidó kormány bizonyos rendelkezéseivel akár Ciszjordániában vagy Gázában (vagy bárhol a világon – a közreadó) annak a megbélyegzésnek az elviselése nélkül, hogy őket antiszemitának neveznék.
Tehát nem szabad mindig a legrosszabbat feltételezzük azokról, akikkel nem értünk egyet. A folyamatos ellenségeskedés, gúnyolódás és félrevezetés korában a közösségi médiában oly sok politikus lát a maga számára figyelemfelkeltő esélyt arra, hogy inkább az ellenségeskedés lángját táplálja, mint a béke megvilágosító fényének nyisson utat, sajnos szinte egyetlen témától sem lehet tiszteletteljes párbeszédet folytatni. Miért is lenne másként ez egy ily nagy horderejű kérdés esetében, amikor már eddig is oly sok vért ontottak?! De ha fontosnak tartjuk, hogy nyitva legyen a béke, a biztonság és a méltóság lehetősége a zsidó és palesztin gyerekek jövő nemzedékei – valamint saját a gyermekeink – számára is, akkor mindannyiunk feladata, hogy szavainkkal és tetteinkkel is fáradozzunk egy olyan megoldásnak az eléréséért, mely egy olyan világról szól, melynek minden utódunk az örököse lehet.
Közreadja: Madocsay Miklós
Kiemelt képen: Barack Obama 2022 novemberében / © Patrick T. FALLON Forrás: AFP