Petőfiért! – A nemzeti kegyelet megadásának kötelezettsége

Petőfi-barguzinBorzák Tibor Petőfi-kötetének budapesti bemutatóján számos új információ látott napvilágot, amelyek együttesen mondhatni teljesen lenullázzák annak a valószínűségét, hogy 1989-ben a szibériai Barguzinban ne Petőfi Sándor hamvait találták volna meg.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta: Petőfi Sándor hamvainak felkutatása és a Haza földjébe való méltó eltemetése nem csak a magyar nemzet, nem csak a magyar állam soha el nem évülő, megkerülhetetlen feladata, hanem kötelessége minden magyar embernek is. Nincs olyan magyar ember, akit életében egy Petőfi-vers meg ne érintett volna, akinek életét egy Petőfi-sor gazdagabbá ne tette volna – ezért kötelessége minden magyarnak ebben az ügyben kezdeményezően, cselekvően részt venni. Ez nem irodalmi kérdés, még csak nem is történelmi kérdés. Ez egy kiemelt jelentőségű politikai kérdés. Ez a magyar nemzet egésze és minden egyes tagja önbecsülésének kérdése! – mondta az MVSZ-elnök.

Hirdetés

Ezért kell – úgy, ahogy Kiss Endre József fogalmazott – a nemzeti kegyelet megadásának kötelességét kimondani.

A könyvbemutató hozzászólói sorra döntötték meg a Barguzinban feltárt Petőfi-hamvak tényét kétségbe vonók állításait.

A legmeredekebbet Fuksz Sándor mondta ki: Három nappal korábban, a kecskeméti Borzák-könyvbemutatón vetítették a barguzini feltáráson részt vett Karáth Imre  két részes filmjét, amelyben A. A. Petrunyin, Burjátország kulturális miniszter-helyettese – aki a barguzini feltárás kormánymegbízottja volt – elmondja, hogyan keletkezett 1990 januárjában „a női csontváz” hamis legendája. Az akkor Moszkvában zajló magyar-szovjet közös vizsgálatok második vagy harmadik napján a szovjet tudósok  azt vallották, hogy Barguzinban valószínűleg egy férfi maradványait emelték ki, és lehet,hogy az Petőfi Sándoré. Délben V. P. Alexejev, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke és Harsányi László, a Magyar Tudományos Akadémia képviselője, a magyar vizsgálóbizottság vezetője hivatalos volt a moszkvai magyar nagykövetségre, ahol két órát töltöttek. Visszatérve kijelentették, hogy „női csontvázról” van szó…

A huszonhárom nyelvet beszélő, 1996-ban egy budapesti kórházban hirtelen elhunyt Nehéz Mihály műfordító, újságíró özvegye, Szilvási Irén is felszólalt a könyvbemutatón. Néhai férje, aki tökéletesen beszélt oroszul, hiszen diplomáját Szverdlovszkban szerezte, elmélyült levéltári kutatásokat végzett a Szovjetunióban. Hagyatékában található Grotenhelm tábornok orosz nyelvű hadtörténeti naplója az 1949-es magyarországi hadjáratról, amelyből egyértelműen kiderül, hogy igenis hurcoltak el magyar hadifoglyokat ekkor Szibériába. A tábornoki hadinapló magyar nyelvű kiadása várhatóan megadja a „kegyelemdöfést” mindazoknak, akik évtizedek óta tagadják ezt a nyilvánvaló tényt, semmibe véve több tucat első világháborús, szibériai hadifogságból hazatérő honvéd ezt tanúsító jelentését…

A könyvbemutatón megjelent Borsche Antónia is, aki fiatal végzősként 1968-72 között Moszkvában, a magyar nagykövetségen dolgozott. Elmondása szerint ő maga gépelte majd postázta diplomáciai futárpostával az MTA részére Matolcsi János neves magyarországi  kutató jelentéseit, amelyekben a megbízott kutató arról számolt be, hogy megtalálta Petőfi Sándor Barguzinba történt elhurcolásának bizonyítékait. Tehát az MTA 30 évvel a Morvai-expedíció útrakelte előtt – magyar kutató jelentéséből – tudta, hogy Petőfi Sándor nem Erdélyben, Segesvár mellett, hanem a távoli Szibériában, hadifogolyként hunyt el… Ezek után az MTA-nak meg kell találnia Matolcsi János jelentéseit. Ezek után az MTA nem tagadhat tovább. Ha a Borsche Antónia által elmondottak megfelelnek a valóságnak – és miért ne felelnének meg, hiszen arcát, nevét adta hozzá –, akkor az MTA…

Ám nem csak az MTA belső körei számára volt ismert, hogy Barguzinban Petőfi Sándor hamvait tárták fel. A magyar politikum is ismerte a tényeket. Szajkó Gábor, az MVSZ zempléni küldötte tájékoztatta Fuksz Sándort arról a 3 órás beszélgetéséről, amelyet 2001-ben Sátoraljaújhelyen folytatott meghívott vendégével, Dr. Kiszely Istvánnal. A barguzini feltárás vezető antropológusa elmondta: a közelmúltban Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel vacsorázott, és kérte Petőfi Sándor méltó eltemetését a Haza földjében. Kiszely akkori elmondása szerint a miniszterelnök igent mondott rá, ám a temetésből végül mégsem lett semmi, mert Ő, Kiszely István nem járult hozzá látván, hogy a miniszterelnök választási kampánytémává kívánja tenni Petőfi Sándor hamvainak magyarországi eltemetését…

A könyvbemutató felvételét ide kattintva megtekintheti.

MVSZ Sajtószolgálat – NIF

Facebook hozzászólások


0 thoughts on “Petőfiért! – A nemzeti kegyelet megadásának kötelezettsége

  1. Ha egyszer Magyarországon elkezdődik a “REND” csinálása az mta parazitáira, legalább olyan figyelmet kell fordítani, mint a a politikai és gazdasági bűnözőkre!
    Borzasztó ezeknek a parazitáknak a viselt dolgai.
    Amit Petőfivel mint emberrel, mint hazafival, de egyáltalán amit egy ember hamvaival művelnek az felháborító.
    Ilyet csak egy sátánista, talmudon nevelkedett degenerált féreg tud csinálni.
    Hogy nem tiszteli Petőfiben a MAGYART a költőt, a szabadsághőst, ezt még meg is értem, hiszen Magyarország nem a hazájuk, a Magyar nem nyelvük, a versei nem a műveltségük része.
    DE HOGY MINT EMBERT SEM TISZTELIK MEG ANNYIRA HOGY RENDESEN EL LEGYEN TEMETVE EZ MÁR MINDENNEK A TETEJE!!!
    Hagymási Zsuzsanna
    Arra kérem az istent, hogy kapják meg ugyan azt amit ők tesznek másokkal!
    Nem többet, nem kevesebbet!
    DE UGYAN AZT!!!

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Jó, ha nem feledjük: Az efftársak (D-209) jól érezték magukat (videó)
A devizahitelezés kockázatkezelés nélkül olyan, mint egy bungee jumping ugrás kötél nélkül
Dr. Torgyán József válasza a „Néhány gondolat a Független Kisgazdapárt szerepéről és múltjáról” című cikk egyes felvetéseire (II. rész)
Close