Zelenszkij kihúzta a gyufát: magas beosztású katonai vezetők fordulhatnak ellene

Hétfőn jelentette be az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjének, Vaszil Maljuknak leváltását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint tájékoztatott arról is, hogy Chrystia Freeland volt kanadai külügyminiszter lesz kormánya gazdasági fejlesztési tanácsadója.

Maljuk 2023-ban került az SZBU élére, amely irányítása alatt több nagyszabású műveletet hajtott végre, beleértve az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át összekötő Krími híd, illetve orosz repülőgép-támaszpontok ellen. Justin Trudeau korábbi kanadai kormányfő kabinetjében Chrystia Freeland egy ideig a pénzügyi tárcát vezette, majd Trudeau utódja, Mark Carney idején közlekedési miniszter lett. Emellett 2019-től 2024-ig miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedett.

A döntés meghozatala előtt Mihajlo Drapatij, az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek parancsnoka és Denisz Prokopenko ezredes korábban elítélte Zelenszkij – ekkor még várható – döntését Maljuknak leváltásáról, erről írt az Index az ukrán sajtóra hivatkozva. A portál idézte az ukrán Sztranát, amely megjegyezte:

ez az első alkalom a totális háború 2022-es kezdete óta, hogy magas beosztásban lévő katonai vezetők ellenzik Zelenszkij egyik döntését nyilvánosan.

Drapatij szerint Maljuk vezetése alatt az SZBU kézzelfogható hatással van az ukrán védelemre, ennek eredményei pedig mind a csatatéren, mind a hátországban éreztetik hatásukat.

„Emellett a személyes biztonságomat is Vaszil Maljuknak és csapatának köszönhetem”

– tette hozzá Mihajlo Drapatij.

Azonban nem ő az egyetlen vezető katonai tisztviselő aki ellenzi az SZBU vezetőjének leváltását, Denisz Prokopenko ezredes támogatásáról biztosította Mihajlo Drapatyit és Vaszil Maljukot. „Lenyűgöznek azok a vezetők, akik elmélyülnek a részletekben és belülről tanulmányozzák a kérdéseket, mert minden apróságokra épül.”

„Vaszil profi, maximálisan elmerül beosztottjai összetett munkájában, ami óriási előnyökkel jár Ukrajna védelmének ügyében”

– jegyezte meg Prokopenko.

Továbbá megszólalt Robert „Magyar” Brovgyi, az ukrán drónerők parancsnoka is, aki szintén elítélte Maljuk leváltását: az akkor még meg nem hozott döntést már előre kockázatosnak nevezte és Ukrajna védelmének gyengülését vetítette előre azzal kapcsolatban.

A szakértő szerint a Kremlben „pezsgőt bonthatnak” a döntés miatt

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, a posztszovjet térség szakértője szintén azt írta a közösségi oldalán Vaszil Maljuk leváltásáról, hogy „a Kremlben ma pezsgőt bonthatnak” emiatt, hozzátéve:

„Maljuk eltávolítása ugyanolyan stratégiai hiba, mint Valerij Zaluzsnij 2024. eleji leváltása az ukrán hadsereg éléről. ”

„Vaszil Maljuk már a teljeskörű háború kirobbanása után, 2022. júliusában vette át az SZBU vezetését. Az ukrán SZBU-ról addigra érdemes volt tudni, hogy nagyon nagy volt az orosz titkosszolgálatok penetrációja, és az SZBU-ban sem Ukrajna szövetségesei nem bíztak, sem más nemzetbiztonsági szervek Ukrajnán belül. Sokáig állítólag a külső hírszerzés, a Budanov által vezetett GUR nem osztott meg adatokat az SZBU-val, attól tartva, hogy az információk azonnal az oroszok birtokába jutnak. Nos Maljuk volt az, aki alatt a korábban egyébként magyarellenes akcióiról is ismert SZBU megújult, meg lett reformálva, és példaértékű titkosszolgálati akciókat tudott végrehajtani, amelyek nagy visszhangot keltettek nemzetközileg” – sorolta bejegyzésben a szakértő, hozzátéve azt is, hogy a leváltott vezető nevéhez sok sikeres művelet köthető.

„Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy Magyarország számára nem volt azért felhőtlen Maljuk vezetése: az SZBU-hoz kapcsolódik a 2025. elején kirobbantott magyar-ukrán kémbotrány, az állítólagos őszi magyar drónberepülések elleni vádak, és a kárpátaljai magyarok körében tapasztalt atrocitások” – jegyezte meg végül.

hirado.hu

Kiemelt kép: Az elnöki hivatal sajtószolgálatának felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Donald Trump amerikai elnökkel tartott sajtóértekezleten a floridai Palm Beachben lévõ Mar-a-Lago elnöki rezidencián 2025. december 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Elnöki hivatal sajtószolgálata)