Zadravecz püspök példáját követve megmutatni a kiutat – Piliscsaba vendége volt Stoffán György író

Azt, hogy hogyan kapcsolódik száz év történelme, és hogyan fonódik össze az egyéni sorsokkal, generációk életével, mi sem bizonyítja jobban, mint a május 27-én, Piliscsabán zajló könyvbemutató és beszélgetés, amelynek meghívottja Stoffán György író, egyháztörténész volt.

A házigazda a helyi KDNP és annak helyi elnöke, Kiss Antal volt, a könyvbemutató létrejöttét azonban személyes ismeretség tette lehetővé. Az író ugyanis, hónapokkal ezelőtt megismerkedett a Marczibányi téri általános iskola – volt iskolája – néhai gyermekorvosának fiával, Jely Zoltánnal, aki immár három évtizede Piliscsabán él. Az ő meghívásának és a helyi KDNP törekvésének – amely a régi, szándékosan szétvert Polgári Kört szándékozik újjáéleszteni – köszönhető a tegnap esti könyvbemutató, amelynek apropóján Stoffán György a tőle megszokott módon, Zadravecz püspök példáját követve igyekezett utat és kiutat mutatni a mai, zűrzavaros világban.

Stoffán György az immár harmadik, bővített kiadást megért „Zadravecz passió” című könyvéről beszélt az egybegyűlteknek. Beszélgető partnere, Kiss Antal – volt esztergomi frankás diák –, egy, a könyvből idézet mondattal indította az estét. Az író a mai napig, a méltatlanul alig említett püspök életéről beszélve rámutatott, hogy akkor és most is ugyanaz segíthet a nemzet megmaradásában, mégpedig: a keresztény hit és a Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya segítségét kérő őszinte fohász.

Rámutatott, hogy a mai kormány szorult helyzetében is egyre kevesebb alkalommal említi a magyar kereszténységet, mint megtartó erőt. Sajnos, a vatikáni politika, a nagyhatalmakhoz hasonlóan, bizonyos helyzetekben, magyarságellenességről tett tanúságot az utóbbi száz évben. Az író, Márton Áron és Mindszenty boldoggá avatásának késedelmét is megemlítette. A történelmi események idézése, Zadravecz püspök Trianon utáni nemzetmentő törekvései, a hit erejétől átitatott lelkesítő szónoklatai, a Horthy-kormány protestáns szellemisége, az amerikai és az erdélyi látogatások, mind rámutattak a magyarság akkori nehézségeire, amelyeket azonban, a körülményekhez képest áldozatos munkával, hittel igyekezett jobbra fordítani, és a magyar néplelket a sorscsapások ellenére is bizalommal eltölteni. Ezeket az eseményeket követték a kommunista hatalom sötét évei, a bebörtönzés, a kényszerlakhelyek, amelyek keserves körülményeit a könyv egy naplórészletéből ismerhetjük meg, akárcsak a püspök csendes, makacs kitartását, ahogyan immár idős korában, kényszerlakhelyéről éjszaka, Budapestre szökve, titokban papokat szentelt. Az író elbeszéléséből megtudhattuk, hogy személyes, gyermekkori találkozása Zadraveczel – akinek kilétét csak évekkel később ismerhette meg –, mennyire mély benyomással volt rá. Az akkor hatéves, a Margit körúti ferences kolostor udvarán focizó kisgyerekbe örökre beleégett az akkor elhangzó mondat: „Legyetek jó magyarok és jó keresztények.”

Az igaz magyar szellemiséget az író, veleszületett részeként vallja, ám hozzátette, hogy az életét meghatározó találkozások – Zadravecz mondata, a Gerritsen Vilmos cserkészparancsnok által ráhagyományozott Teleki gyilkosság ügye, a kommunisták által meghurcolt ferences szerzetesek és a könyvbemutatón jelen lévő, és rá nagy hatást gyakorló volt tanára, Gégöl Géza – valamennyien hozzáárultak ahhoz, a magyar nemzetért fáradhatatlanul, és sokszor nehéz körülmények közt végzett munkássághoz, amely immár öt évtizede élete meghatározó küzdelme. Így vált legfontosabbá életében a Szózat és a Biblia.

A KDNP piliscsabai kezdeményezését reményeim szerint más településeken is követik a jövőben, hiszen a Polgári Körök összetartó ereje a jobboldali, keresztény magyarok számára nem csupán a múltban volt fontos. Most még nagyobb szükség és igény volna rá.

Stoffán György végszóként arról beszélt, hogy a magyar nemzetet nem a jól fizetett parlamenti bársonyszékekből menthetik meg a politikusok. Erre a szószék a legalkalmasabb hely, ahol papjaink és lelkészeink prédikációiknak, újra nemzetmegtartó erővé kell válniuk… Ma a hit megerősítése és a Szent László-i magyar kereszténység az egyetlen lehetőség a megmaradásra.

Czeglédi Andrea

Nemzeti Napló – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)