Vučić: Az ukrán konfliktus „kicsúszik” az Egyesült Államok irányítása alól

A közel-keleti válság súlyosbítja a Nyugat helyzetét az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Aleksandar Vučić szerb elnök, hozzátéve, hogy a Moszkva és Kijev közötti szembenállás „kicsúszik” Amerika ellenőrzése alól.

A Pink tévécsatornának adott vasárnapi interjújában Vučić azt sugallta, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „történelmi lehetőségnek” tekintette a Hamász tavaly októberi meglepetésszerű támadását, és megpróbálta kihasználni azt Izrael összes problémájának megoldására, miközben megpróbálta biztosítani helyét a történelemben, függetlenül attól, hogy hatalmon marad-e vagy sem.

„A helyzet nagyon nehéz és bonyolult… és reméljük, hogy véget ér. Az ukrajnai helyzet egyre nehezebb lesz a Nyugat számára, ha a közel-keleti konfliktusok nem érnek hamarosan véget”

– mondta Vučić.

A szerb elnök azzal érvelt, hogy az ukrajnai konfliktus „kicsúszik” Washington ellenőrzése alól, és „bumerángként üthet vissza rájuk”.

Vučić elmondta, hogy szerinte Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt képes lesz megállítani az ukrajnai konfliktust, ha megnyeri a novemberi választásokat – ugyanakkor „még ha [a demokrata jelölt Kamala] Harris győz is, úgy vélem, hogy neki is tennie kell valamit a háború megállításáért”.

Harrisszal ellentétben, aki Kijev rendíthetetlen támogatójaként tünteti fel magát, Trump többször megígérte, hogy megválasztása után 24 órán belül véget vet a konfliktusnak. Trump alelnökjelöltje, J. D. Vance azt mondta, hogy egy esetleges békemegállapodás magában foglalhatná Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozását és egy „demilitarizált övezet” létrehozását a jelenlegi frontvonal mentén.

A múlt hónapban Vucic azt prognosztizálta, hogy bár Oroszország és Ukrajna végül abbahagyja a harcot, a konfliktus valószínűleg egy „koreai forgatókönyv szerinti” patthelyzetben fog végződni, amely még évtizedekig fennmaradhat. Ezt a forgatókönyvet azonban úgy jellemezte, mint a legjobb eredményt, amiben a Nyugat reménykedhet, tekintettel arra, hogy az orosz gazdaság sokkal ellenállóbbnak bizonyult a nyugati nyomással szemben, mint azt sokan várták.

A közel-keleti feszültségek – a Hamász egy évvel ezelőtti, Izrael elleni meglepetésszerű támadása és az izraeli katonai válaszlépés után a Gázai övezetben, valamint a zsidó állam és a libanoni székhelyű Hezbollah közötti patthelyzet után – jelentősen megnőttek. Kijevi tisztviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a közel-keleti válság elterelheti a Nyugat figyelmét Ukrajna támogatásáról.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)