Venezuela amerikai gyámság alá rendelése ellenállásba ütközik – Amerika nem ellenezné európai NATO-csapatok küldését Ukrajnába
Venezuela amerikai gyámság alá rendelése nemzetközi ellenállásba ütközik, de a Trump adminisztráció tovább erőlteti a dél-amerikai ország alárendelését az amerikai érdekeknek. Marco Rubio amerikai külügyminiszter azzal a követeléssel állt elő Delcy Rodriguez megbízott elnök asszonynak, hogy utasítsa ki a dél-amerikai országból az orosz, a kínai, az iráni és a kubai tanácsadókat, és szakítson meg minden gazdasági kapcsolatot a nevezett országokkal – jelentette az ABC TV és a New York Times kedden.
Az amerikai külügyminiszter megengedte Venezuela elnöki tisztségbe iktatott elnökének, hogy országa ne szakítsa meg diplomáciai viszonyát ezekkel az államokkal.
Rubio közölte Delcy Rodriguezzel, hogy az Egyesült Államok kizárólagos jogot követel magának Venezuela nyersolajának kitermelésére, és értékesítésére. Trump elnök bejelentette, hogy máris Amerika rendelkezésére áll 50 millió hordó magas minőségű lefoglalt venezuelai nyersolaj, melyet Amerika, az ő személyes felügyeletével fog értékesíteni piaci áron.
Értesülések szerint Trump a bevétel egy részéből kárpótolni akarja nem tudni milyen veszteségeikért az amerikai olajmonopóliumokat, másik részét pedig Caracasnak akarja visszajuttatni jóindulatának jeléül.
Nem tudni, mi az akadálya, hogy a Fehér Ház ura Venezuela szuverenitásának tiszteletben tartásával fejezze ki jóindulatát – jegyezte meg a Magyar Békekör tudósítója.
Oroszország üdvözölte a venezuelai hatóságok erőfeszítését, hogy megvédjék az ország szuverenitását és nemzeti érdekeit. Az orosz külügyminisztérium hétfőn közleményben biztosította támogatásáról az USA által elrabolt Maduro elnök posztjára megválasztott Delcy Rodriguezt, és a dél-amerikai ország törvényes elnökének ismerte el.
Az Egyesült Államok elszigetelődött az ENSZ-ben Venezuela ellen elkövetett fegyveres agressziója, valamint az ország törvényes elnökének, Nicolas Maduro elnök és felségének elrablása miatt. A Biztonsági Tanács és a Közgyűlés nagy többséggel jogtalannak ítélte a történteket.
Oroszország és Kína a Maduro házaspár azonnali szabadon engedését követelte.
Még szövetségesei közül is többen szembe fordultak az USÁ-val, nem utolsó sorban azért, mert attól tartanak, hogy Trump esetleg még velük szemben is a venezuelaihoz hasonló lépésre ragadtatja magát. Szemük előtt lebeg a Dániát ért fenyegetés Grönland USÁ-hoz csatolásáról.
A venezuelaiak hétfőn hatalmas tömegtüntetéssel fejezték ki, hogy az ország törvényesen megválasztott kormánya és elrabolt elnöke mellett állnak. Az amerikai agresszió 75 áldozatáért 7 napos gyászt tartanak.
Értesülésekre hivatkozva tudósítónk megírta: Trump többek között azért engedhetett az amerikai háttérhatalom Venezuela elleni követelésének, mert úgy gondolhatta, nem csak Latin-Amerikát félemlítheti meg az agresszióval, hanem Oroszországot is. Úgy vélhette, a Putyinra gyakorolt lélektani hatással elérheti, hogy Moszkva letegyen 2021. decemberben előterjesztett biztonsági követeléseiről, és elfogadja az Ukrajnával kapcsolatos amerikai béketervet.
Washington legújabban nem ellenezte az „elszántak koalíciójának” hétfői párizsi döntését arról, hogy „európai zászló alatt” akár 20 ezer katonát is küldenének Ukrajnába „békefenntartói” minőségben, „Ukrajna biztonságának” szavatolására. Mivel Moszkva nem hajlandó átmeneti tűzszünettel helyettesíteni a tartós békeszerződést, a NATO azt terjeszti, hogy az oroszok nem akarnak békét kötni. Az amerikai-orosz béketárgyalással megbízott Steve Witkoff, aki Trump küldöttjeként részt vett a párizsi tanácskozáson, azt mondta, hogy előbbre jutottak az európaiakkal az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. A NATO európai partnerei ezt úgy könyvelték el, hogy az USA legalább is „háttértámogatást” nyújtana az Ukrajnába küldendő európai csapatoknak, jobb esetben pedig maga is vezényelne oda katonákat.
„Tűzzel játszanak a béke nevében” – vélekedtek diplomáciai forrásból tudósítónknak, emlékeztetve arra, hogy az oroszok nem tűrnének idegen csapatokat Ukrajnában, akármilyen lobogó alatt, és egyenruhában jelennének is meg.
Orosz vezetők többször és visszatérően jelezték, hogy nem csak az ilyen csapatok, hanem küldő országaik is célponttá válhatnának. Moszkva ezzel a NATO értésére adta, hogy ellene irányuló támadásnak venné a nyugati csapatküldést.
New York, Washington, Caracas, Moszkva, Párizs, 2026. január 7. szerda (MB)
Kiemelt képen: Venezuela mellett kiállok tüntetése Chicagóban
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
