Varga Csaba és Lónay Gyula nyelvészeti elméletéről
A közelmúltban elhunyt Varga Csaba nem csak a nyelvészet területén (A kőkor élő nyelve, Har, Ógörög: régies csángó nyelv, A magyar szókincs titka, Szavaink a múltból) alkotott maradandót, hanem az írás és a számírás történetén végzett munkáival is, amelyek nyelvészeti munkáit lényegesen alátámasztják. Lónay Gyula eddig „csak” a nyelvészet területén lépett fel, de ezen munkája (A magyar nyelv misztériuma) még Varga Csabáénál is jelentősebb.
Mindketten a Czuczor-Fogarassy szótárt tekintik annak az alapműnek, amiből kiindulva bizonyítani lehet a magyar nyelv ősnyelv jellegét, amely döntő módon befolyásolta a világ, de legalábbis Eurázsia nyelveinek nagy részét. Amíg Varga Csaba ezt a gyökrendszerrel bizonyítja, Lónay Gyula a hangokból indul ki. Varga Csaba – mint előtte is sokan mások – abból indul ki, hogy a gyökök átfogó rendszere csak a magyar nyelvben létezik. Ha tehát ezek a gyökök más nyelvekben is előfordulnak – hasonló formában és azonos jelentéssel – akkor azok nagy valószínűséggel a magyar nyelvből származnak. A tér szó például hatalmas szóbokrot képez. Minden fogalom, ami a térrel, kiterjedéssel kapcsolatos, a magyarban ezzel a gyökszóval kezdődik. Nem kimerítően például: terem, terjedelem, termés, térfogat, teremtő, terep, terpeszállás, terjengősség, terület, stb. Ha idegen nyelvekben ilyen szavakra bukkanunk, mint például territory, Territorium, territoire, terroir, terrain, terre, terrace, terra, biztosak lehetünk abban, hogy ezek a szavak az ősnyelv származékai…
Lónay Gyula szerint először néhány fontos hang keletkezett, amelyekkel az ember a legfontosabb jelenségeket próbálta leírni. Ezekből jöttek létre az első szavak, mint a nap, a hold, a víz, a fa, a föld, a kő, és ezekre épül fel szinte egész szókincsünk, sőt nem csak a miénk, számos más nyelvé is, amit páratlan találékonysággal bizonyít. Itt csak egy kis példával szeretnénk rámutatni eljárása lényegére. A magyar nyelv egyik jellegzetessége, hogy szavaink gyakran megfordíthatóak. Például tér-rét, kulcs-luk, tél-lét stb. Mivel őseink sok régi forrás szerint napimádók voltak, a nap szót fordítva, pan értelemben is használták. Pannónia „Panhon” volt, mint japánul Nippon naphon, s „panhon lakói a panok voltak, vagyis urak, szolgái pedig a nép, mint a napisten alattvalói. A panasz szavunk szó szerinti jelentése, a napból való, tehát az igazságról való, az igazságot kiteljesítő szó…A panoráma egyfajta körkép, rálátás az egészre. A legjobb rálátás birtokosa a nap…. A panzió, a ponyva szintén védenek, mint a nap, ha hűvös van, ha leszáll az éj….Ugyanígy a pantalló és a panyóka is. A pánt inkább a naperőt rejti, ami összetart egy egésszé, a pántlika nap kicsiben… A panoptikum bemutató hely a látványosságok számára. A legnagyobb látványosság, amelybe belenézni sem lehet, a nap. A panírozás a hús beöltöztetése…a pendely szó értelme a ponyvához hasonló, ami pedig penderedik, az kerekedik, mint a nap. Aki pendlizik, két vagy több helyen lép fel, akár a nap…. A penitencia bűnbánat, amellyel az úrhoz, az Istenhez fordulunk, a naphoz. A penna írótoll. Az ír szavunk azért hasonlít az úrhoz, mert régen csak az urak tehették meg, hogy írjanak, s ehhez iskolába járjanak. Tehát a penna – pan, ír – úr.” És ezzel a nap-pan szó használata még messze nincs kimerítve. Lónay még rengeteg példát említ. Lényeges, hogy azt is megértsük, hogy az ősnyelv logikáját részben az utódnyelvek is átvették, így sokszor azokból köszönnek magyar szavak vissza ránk, melyeket mi – hamisan – idegen szavaknak vélünk.
Varga Csabát, aki még Lónay Gyula előtt írta meg fő műveit, rendkívül sokoldalúsága (matematikus, szobrász, zenész, festő, költő, filmrendező és író) tette képessé, hogy a legkülönbözőbb területeken is hallatlan éleslátással és lenyűgözően egyszerű logikával új nézőpontokat létesítsen és ezáltal új felfedezésekhez jusson. Bár nyelvészeti eredményeinek döntő része már a Czuczor-Fogarassy szótárból is levezethető, maga is komoly felfedezéseket tett és összegző zsenialitása szinte felülmúlhatatlan. Fő tézise, hogy legalább 30.000 éve már létezett egy egységes ősi kultúra amely roppant tiszta formavilággal és magas szellemiséggel rendelkezett, amelynek maradványai a magyar kultúrában még mindig léteznek. Ennek a legszebb megnyilvánulása az ige, az igazság, az egész, az egészség és az egy kapcsolata. Az egynek mint egésznek és az igazságnak a kapcsolata végigvonul a német filozófián is. Hegeltől származik a tézis: „Das Ganze ist das Wahre” (Az egész az igazság), amelyet a 20. század nagy és napjainkig befolyásoló filozófusa Theodor Wiesengrund Adorno is gyakran idézett, annak lehetetlenségén keseregvén. Még a pozitivista filozófusok is, akiknek munkáit pedig az ember saját magára vonatkozó reflexiójának a hiánya jellemzi, tudatában voltak annak, hogy a tudomány csak akkor valóban tudomány, ha az egy „Ganzes” (eine Einheitswissenschaft), azaz egy egységet alkot. Ez szerintük csak akkor lehetséges, ha a tudomány egy egzakt nyelven beszél. Példaképük egy olyan „fizikai”, logikus nyelv volt, amely szerint formálandók a tudomány állításai is. Carnap és Wittgenstein említendők itt, mint a legbefolyásosabb filozófusok, akik azonban kritikusaik szerint messze nem érték el céljukat. Végül is minden tudományos igyekezetük dacára nem jutottak tovább, mint azok a nyugati nyelvészek, akik, mint például Sauvageot, nyíltan bevallják, hogy a nyelv nem más, mint konvencionális megegyezések eredménye, azaz ha például azt mondom a nő megjelölésére, hogy woman, Frau vagy femme, nem jelent semmit, mert ugyanúgy mondhatnám, hogy window, Fenster, fenêtre, vagy bármi mást, mialatt magyarul a szó nő jelentéssel bír, ami a növekedőt, az újat (új életet) jelenti, s nem véletlen, hogy az új franciául neuf (ejtsd nöf), angolul new, németül neu. Hasonló példákat vég nélkül sorolhatnánk. A magát felsőbbrendűnek vélő nyugati nyelvészet természetesen minden ilyen bizonyítékot első reakciójában ijedten visszautasít, hiszen ennek belátása alapjaiban rengetné meg ideológiáját. A leggroteszkebb talán Wittgenstein esete, aki bár életvitelében rendkívül szerény ember volt, filozófiai eljárása azonban apodiktikus, önkényes jellegű, a körülmények rabjaként állította fel rövidlátó, pozitivista elméletét. Gazdag családjának palotája Bécsben a Rennweg mellett feküdt, amiről Metternich azt mondta, ott kezdődik a Balkán. Wittgenstein bejárta az egész nyugati világot és sosem tudta meg, hogy az, amit keresett, mintegy házuk ajtaja előtt feküdt.
A magyar szellemi életen is végig vonul a tudat, hogy „minden egész szétesett” (Ady), de Varga Csaba és Lónay Gyula szerint az őskultúra maradványai még mindig megmenthetik a világot, ha odafigyelünk rá és értékrendünket ennek megfelelően alakítjuk. A magyar nyelvet senki nem méltatta olyan lelkesedéssel, mint a nagy angol nyelvész, Sir John Bowring, aki azt az ősi egyiptomi templomok megépítésének megoldatlan rejtélyével összehasonlítva a következőt mondta: „A magyar nyelv eredete ennél sokkal csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni és a titok első tézise ez: Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige.”
Nem kevesebbet állítunk, mint hogy Varga Csaba és Lónay Gyula ezt a titkot messzemenően megfejtették.
A Trianonhoz vezető úton nem kis szerepet játszott az osztrák államgépezet által ránk erőltetett finnugrisztika. Most óriási esély adódhat, hogy nyelvünk ősnyelv jellegének bizonyításával érdeklődést keltsünk és elismerést szerezzünk hazánknak világszerte, amivel játszva visszaverhetjük az Európai Unió kicsinyes, nemtelen támadásait. Semmi más nem adhatna annyi erőt a szétvert magyar öntudat újjáéledéséhez, ami nélkül nemzet nem létezik. Schopenhauertól származik a mondás, hogy minden nagy felfedezés három fázison megy keresztül: először mindenki őrültségnek ítéli. A második fázisban már többen megállapítják, hogy van benne valami. A harmadikban pedig már a többség szerint is csak ez a helyes megoldás. Ne legyünk tehát kishitűek!
Vajta Dénes
Nemzeti InternetFigyelő
Mementó 2006 emlékmű
A nyelvükkel és történelmünkkel kapcsolatos dogmatizmust politikai
nézetek hozták létre, és azok is tartják fenn naojainkban is.
Ezek a bástyák maguktól nem fognak ledőlni! Ha el is kezdenének repedezni a falai, az unio lenne az első aki körbefalazná a területet,
nehogy valaki lássa azt rombadőlni. Ezt a dogmatizmust az MTA
és a politika hozta létre, megszüntetni, felszámolni is nekik menne
a legkönnyebben,
Hogy miért nem teszik?
Mert a forgatókönyvet mások, máshol írják!
Nagyka
Igen, az MTA-nak és a politikának menne a legkönnyebben, de ők nem teszik meg, ezt tudjuk. Ellenben sok lúd disznót győz(het).
Vajta Dénes
Így van! 🙂
Andrea
Kérem, hozzászólását legközelebb írja alá (akár valódi, akár álnéven, hogy aki arra válaszolni akar, be tudja azonosítani), mert egyébként kénytelen leszek törölni! Most pótoltam.
Híradmin!
Sajnos az ilyen elsietett munkák csak rontják az alternatív kutatók hírnevét. Mitológiákat, szótövek jelentését is figyelembe kellene venni nem csak a formát.
„Frau vagy femme, nem jelent semmit, mert ugyanúgy mondhatnám, hogy window, Fenster, fenêtre, vagy bármi mást, mialatt magyarul a szó nő jelentéssel bír, ami a növekedőt, az újat (új életet) jelenti, s nem véletlen, hogy az új franciául neuf (ejtsd nöf), angolul new, németül neu.”
Csak egy óvatos példa. A suméroknál az istent AN-nak de Én-nek is hívták. A teremtés mítoszukban ha jól emlékszem a férfiból lett teremtve a nő. AN+NA vagy NÉ az ANNA, vagy ANNÉ. A nő szavunknak lehet semmi köze a növekedés szavunkhoz.
Lehet az ember szavunk is őriz valamit. Én+bár nem más mint az ember, vagyis isteni teremtmény…
A franciáknál még használják a bar szót, bar de chocolat.
A Görögöknél barbar idegent jelentett.
Természetesen ennél sokkal mélyebb kutatásra van szükség. Csak egy példa akart lenni hogy mi minden hiányzik és mennyire sikos a talaj.
Ferenc
Egyetértek azzal, hogy „mitológiákat, szótövek jelentését is figyelembe kell venni, nem csak a formát”. Természetesen az általam megadott példára is lehet ez érvényes, bár nem valószínű. Mint ahogy az a megállapítás „A nő szavunknak lehet semmi köze a növekedés szavunkhoz”, lehet ugyan, hogy igaz, de valószínűsége szinte a nullával egyenlő. Minden lényeges munka csak egy emberi, tehát szükségképpen véges, korlátolt egyensúlyozás eredménye. Ahogy Walter Benjamin mondta: „Zu einem ordentlichen Gedanken gehört eine ordentliche Portion Dummheit.” (Egy rendes gondolathoz jó adag butaság is kell.)
Vajta Dénes
Varga Csaba feladta a leckét a magyar nyelv iránt érdeklődő hivatalos és amatőr nyelvészeknek. A ma tanított magyar nyelvtan leíró jellegű. Nem ad választ a „miért” kérdésre. Pl. miért írjuk kettős t-betűvel az itt és ott szavakat. Vagy pl. amikor R, A, és B hangokat ebben a leírt sorrendben kiejtjük (és nem más sorrendben) akkor- Varga Csaba által használt módszer szerint -képszerűen egy fogvatartott ember jelenik meg előttünk. A kérdés itt is az, hogy MIÉRT.
Állápontom szerint a magyar nyelv logikus szerkezete nem maga a nyelv, hanem az általa közvetített szakrális világkép kerek zártsága adja nyelvünk logikáját
Tomi
Amikor ilyeneket olvasok, nyugtalanság fog el. Úgy érzem, nem foglalkozunk, nem foglalkoztak alaposan és eleget azok a kutatóink ezzel a témakörrel, akik után tanultuk a történelmet, történelmünket amihez nyelvtörténetünk is tartozik. Sokat tudunk de nem eleget őseinkről és tévútra vezettek tanítóink, tudatosan vagy tudatlanul. Ez a részleges tudásunk már nem elégít ki. Szükség van az egész igazságára. Merjük felemelni hangunkat és követeljük a lehető legnagyobb mértékben kivizsgáltatni ősmagyar múltunkat, olyan beavatott személyek, személyiségek által, akik azt nemzeti érzelemmel telítve teszik.
Márton
Sajnos az amatőr nyelvészet kb. annyit ér, mint az amatőr agysebészet, v. atomfizikát. Ki menne el a sarki boltoshoz, ha májátültetésre lenne szüksége.
Amúgy sokkal érdekesebb, finomabb, izgalmasabb a magyar nyelv valódi története. Kevés nyelv őríz ennyi nyomot a múltjáról, a népe vándorlásairól, mint a magyar.
Picit szégyen a lelkes pancserkodás. Esküszöm, ha csak odarakjuk az „ős”t akármi elé, sokan beveszik. Attól még nem igaz.
Dezs.
Tény, hogy sikamlós a dolog,… mert minden szakmának meg van a maga törvényszerűsége, és olyan ismeretanyaga, amit illik elsajátítani. Pláne a nyelvészet olyan terület, ami nem is biztos, hogy mindenben egzakt. Épp úgy, mint a pszichológia,… (H)
Az egy dolog, hogy nem exakt, de hát Varga, Kiss D., és mások egyszerüen kitalálnak színte mindent. Gondolom, ezt akarják hallani az emberek, csak szomorú, hogy valaki komolyan veszi. A fázni-nak semmi köze a fához! Két külön gyök. Még sorolhatnám ezer példával. Semmi kétség afelööl, hogy finnugor nyelv a magyar. Nulla. Zéró.
Dezs.
A magyar emberek (szerencsére) egyre többen érdeklődnek népünk igaz története iránt. Nincs olyan történészünk akinek művében valamilyen formában fel ne merülne valamilyen megoldatlan nyelvi kérdés. Sajnos a hivatalos nyelvészet részéről sincs törekvés a tudományosan (hitelesen) alátámasztott válaszokra. Ezért tövényszerű, hogy nyelvész diplomával nem rendelkező érdeklődők arra kényszerülnek, hogy sok esetben kellő ismeret nélkül nyelvtani kérdésekben is állást foglaljanak. Őket hívhatjuk amatőr nyelvészeknek.
Szerencse hogy vannak ilyenek, mert kérdéseikkel mozgásban tartják a kutató munka szenvedélyét. Az volna kívánatos ha minél több ember foglalkozna a magyar nyelvvel.
A sarki boltoshoz normális ember valóban nem jelentkezik be agyműtétre. De a sarki boltos is tud segíteni a betegen jó orvos ajánlásával, aki valamelyik vásárlóját már meggyógyította.
Varga Csaba és Kiss Dénes nagyon művelt emberek. Vállalják saját véleményüket. Aki nem ért valamelyik megállapításukkal, tézisükkel egyet, az konkréten (tudományosan) bizonyítson.
Elképesztő, hogy valaki azt gondolja, Varga és Kiss körbejárják az országot megtudni hogy mit akarnak hallani az emberek, azután hazamennek és annak megfelelően írnak egy könyvet.
Azt javasolom minden érdeklődőnek, hogy KÉRDEZZÜNK bátran, és keressük a választ. Nem baj ha nincs válasz ,majd lesz. Csak a feltett kérdésekre lehet válaszolni.
Varga Csaba hagyatékát továbbvíve akár játékos fomában (de azért komolyan) szófejtésekre lehetne ösztönözni az érdeklődőket.
Pl.-Mikor van MA?
Mit jelent a palóc népnév?
Miért hívják a szép házat palotának? stb.
Tomi
Hi Tomi,
Nem magyar az anyanyelvem, hanem a finnugor tanulmányaim révén tanultam meg magyarul. A nyelv eredete nem kétséges, lehet a rétegzödését egeszen az aláni korig (hölgy, tölgy, völgy) visszakövetni. Aki megtanult fonetikát, rendszeres hangmegfelelést, világosan látja, hogy ez finnugor nyelv. Varga Csaba zseniális rajzfilmkészítö volt, de nem különösen müvelt ember. Láttam több nyelvészeti elöadását, amiböl nemcsak hogy színte egy szó sem igaz belöle, de teljesen indokolatlanul kitalál soviniszta dolgokat (pl. a szlovákokról. Kiss Dénes meg nem különösen intelligens ember, elöadja a kis fantáziait mintha nagyon mély igazságot közölne.
Varga, Kiss részt vesznek (vettek) egy újmitológiai mozgalomban, ami valami hösi múltat akar kitalálni a magyar népnek, és ebböl kifolyólag a nyelvröl beszélnek — mintha a nyelv maga egy lény lenne, valami bölcsességek kincstára. Pedig a nyelv egy minden nap változó eszköz, nempedig valami szakrális tárgy. A palota olasz szó (palazzo), tehát egy nagy ház palazzoszerü. Pl a Palladio házai palazzók.
Kérdezni lehet, de ha csak egy bizonyos fajta választ akarunk hallani, és nem vagyunk kellöképpen nyelvészetileg felkészülve, nem jutunk sokra.
Szívesen hallgatok bárkit, türelmes vagyok, de a Vargán, Kiss Dénesen egy kis mulatságon kivül nemigen lehet közelebb jutni az igazsághoz.
Világcsoda a magyar nyelv, olyan, mint egy rétegzett hegyoldal, amiben a történelme elolvasható. Meg a finnugor nyelvrokonságot tanulni nagyon izgalmas egy nyelvész számára. Ajánlom a Helsinki egyetem finnugor tanszék oldalát.
Dezs
A rendszeres hangmegfelelés törvénye semmivel sem tudományosabb, mint a gyököké, sőt! Még olyan nyelvészek is, akik nem foglalkoznak a gyökökkel, látják ennek a rendszernek a gyengéit, pl. Angela Marcantonio, hogy egy idegen nyelvészt említsek, mert egy magyar ugye eleve elfogult, ha más véleményen van.
Különben fura dolog a palota szót ily gyorsan olasznak minősíteni, csak mert hasonlít a palazzo szóra. Nem állítom, hogy magyar eredetű lenne, de az épület, a pallér és a Pal/lap szavak sokasága inkább erre enged következtetni.
Vajta Dénes
Tomi: csak még egy rövid megjegyzés: Ha valaki csupán szókincsröl beszél, teljesen mellözve a nyelv mondattani szerkezetet, morfológiát, akkor inkább gyanúsnak kell nézni. Mondjuk, ha ezeket figyelembe vesszük, akkor a finnugor rokonság még inkább világos, tehát nem csoda, hogy a fent említett úrak nem foglalkoznak evvel. (Az is tényezö, hogy a mondattan, morfológia komolyabb nyelvészeti ismereteket igényel.)
Dezs.
Nagyon érdekes és jellemző Dezs megnyilvánulása. Tipikus finnugorista. A más véleményen levők lenézése, lejáratása. Ha nem tudnak válaszolni, akkor azt mondják hogy „nem tudományos” a kérdés. Még kérdezni sem lehet, mert a kérdésnek koncepciózusnak kell lenni. Az igazságra törekvés nem számít.
Azon nem csodálkozom, hogy egy finnugorista nem tud mit kezdeni a magyar nyelvvel a rácsodálkozáson kívül. A magyar szavaink ( földrajzi nevek, testrészek nevei, növények és állatok nevei stb) megkövült nyelvtani szerkezetek. Magukba zárták a korabeli életfilozófiát, és gondolkodás módot. Ezért a magyar nyelv valóban a bölcsességek tárháza. Ez ellen tiltakozik Dezs, mert Ő ezt nem érti.
Ez a hely nem alkalmas arra, hogy hosszabb nyelvi fejtegetésekbe bonyolódjunk. Igyekszem lényegretörően elmondani véleményem.
Nyelvünk azért szakrális, mert a szakrális világot képezi le, azt közvetíti.
A szakrális világ azt jelenti, hogy életünket valós időben egyszerre két szférában éljük. az egyik az elvi, (kézzel nem fogható) világ, a másik a tárgyi világ (kézzel fogható). A két szféra adja a teljes világmindenséget
. A szavak, fogalmak jelentését az úgynevezett mássalhangzók határozzák meg. Azt azonban hogy az illető fogalom melyik szférában értendő azt a magánhangzók határozzák meg. Ezért van az, hogy a magyarban minden hangot határozottan kiejtünk, úgy is írjuk ahogy ki kell ejteni, mert minden hangnak fontos jelentés tatalma van.
Az elvi szférát a magas magánhangzókkal, az anyagi(kézzel fogható) szférát a mély magánhangzókkal fejezzük ki. Pl. a mély hangzású „a” hang magas párja az „e” hang. A magánhangzó és a mássalhangzó együtt hangpárt alkot. A hangpárok alkotják a fogalomkört. Minden fogalomkör négy hangpárból áll.
„Amint a mennyben úgy a földön is” elv az nem mitológiai, vagy mondat és szavak szintjén, hanem a fogalomkörök szintjén valósul meg.
Példa egy fogalomkörre. ILLI-OLLO
A fogalomkört képszerűen és funkcionálisan is követni kell. Tehát minden fent kezdődik.(ezért írunk fentről lefelé)
1. pozíció IL hozzárendelést jelent. pl. váci, budapesti stb ahol az „l” hang lekopott
2. pozíció LI úgy vélem hogy hozzátesz,vagy beletesz
A fogalomkör két elvi hangpárjának összeolvasásával ILLI gyököt kapunk. ebből képzett szavak. pl illik, illetlen, illeszt stb
Folytatjuk balra. A 3. pozíció következik (ezért írunk a régi magyarban jobbról balra)
3. pozíció OL Ez ellentéte az IL hangpárnak. Jelentése elkülönít pl tyúkÓL, OLdal, OLd (zsineg csomót)stb.
4. pozíció LO ellentéte a 2. pozíciónak. Jelentése választ, távozik.
Székelyeknél LÓFŐ = választott fő
Jogosan vélhetjük, hogy, a nyelvünk már a ló háziasítása előtt a mai formájában létezett, mert a háziasított állat átvitt értelemben kapta a LO (választ, távozó) mint közlekedési alkalmatosság nevet.
Azt is jól láthatjuk, hogy nemcsak a hangpárok jelentése ellentétes a két szféra között, hanem együttesen az oldalak is ellentétes jelentésűek. (Ez az ellentétesség jelenik meg a honfoglaláskori síroknál is.)
Visszatérve a PALOTA szóhoz röviden:
PA= fő
LO= választott
TA= hely
Mai értelemben:Fő választott lakóhelye. Tovább értelmezve. Választottak vezetőjének lakóhelye. Például a királynak.
Ez a szó tehát teljesen magyar.
Maga az OLASZ szó is magyar szó.
A XII. században Flandriából tömegesen menekültek az eretnekek a Magyar Királyság területére. Mi befogadtuk és megvédtük őket. Többségük kiuzsorázott, kifosztott takács volt. A pápának is ellenállva letelepítettük őket Esztergom, Eger, Nagyvárad és a Szerémség területén. Őket hívták a magyarok olaszoknak.
Tomi
A nyelv nem Lego. Felnött szakma.
Dezs.
Az ön válasza mitől „felnőtt szakmai” válasz?
Tomi