Vannak, akiknek nem tetszem – Dr. Léhmann György megdöbbentő levele

Egy sokatmondó határozatról és egyebekről 

A bankok magatartása miatt szomorú helyzetben lévő levelezőm az általam javasolt iratot küldte meg devizaalapú kölcsönszerződésével kapcsolatosan tevékenykedő egyik közjegyző részére, majd erre az iratra tekintettel a közjegyző kényszerítés bűncselekménye miatt ügyvédje által megszerkesztett feljelentéssel élt.

A mellékletben látható ügyészségi határozat bűncselekmény hiányára tekintettel a feljelentést elutasította, és a határozat indokolásának 4. oldalán velem kapcsolatosan az alábbi megállapításokat tette:

„A feljelentés tartalmazza, hogy a ………..és ………….által kiállított okirat Dr. Léhmann György által közzétett minta alapján készült, valamint azt is, hogy a feljelentés megtételével a Magyar Közjegyzői Kamara is egyetért. 

A híradásokból tudható, hogy Dr. Léhmann György a bankok ellen az adósok védelme érdekében lép fel, s több fórumon is felszólította az adósokat arra, hogy devizahitelük kapcsán ne tegyenek eleget fizetési kötelezettségüknek, illetve, hogy a szerződés egyes tartalmi elemei miatt semmisség nyilvánítás elérése érdekében – indítsanak peres eljárást. 

Az ügyészség megítélése szerint a feljelentés megtétele mögött az is állhat, hogy a pénzintézetek, illetve annak képviseleti szervei ilyen és hasonló feljelentések megtétele révén kívánnak fellépni Dr. Léhmann Györggyel, illetve tevékenységével szemben – hiszen a cselekménynek akár felbujtója is lehetne – , s ha ilyen szempontból vizsgáljuk a feljelentés, abban az esetben még kevésbé értékelhető a feljelentettek cselekménye olyannak, amely a megfenyegetettben komoly félelmet keltett. 

Különösen, figyelembe véve azt a tényt, hogy Dr……………….2011. augusztus 10 napján iktatta a feljelentettek beadványát, s csupán 3 hónappal később alakult ki benne olyan félelem, mely alapján feljelentését megtette.”… 

Ezt az indokolást részletezve tehát az ügyészség álláspontja szerint is egyáltalán nem biztos az, hogy a feljelentőként megjelölt, ügyvédi képviseletet igénybe vevő közjegyzőnek volt célja az feljelentéssel. Három hónappal az általam készített minta alapján készült, neki címzett iratban foglaltak miatti félelmében.

Hanem sokkal inkább valószínű az ügyészség szerint is az, hogy ténylegesen a közjegyző feljelentésével azoknak a pénzintézeteknek és képviseleti szerveiknek voltak céljai, akik a feljelentéshez nevüket nem adták. 

És ezeknek a háttérben megbúvó, de a feljelentő közjegyzőnek fentiek szerinti magatartásából hasznot remélőknek céljuk az volt a feljelentéssel, hogy az ügyészség által elrendelt büntető eljárásban felbujtóként értékelve tevékenységemet, sikerül majd annak a Magyar Közjegyzői Kamarának egyetértésével engem lejáratni, megbüntetni, a károsultak megsegítésére irányuló tevékenységemet kikezdeni, melynek egyik jeles képviselőjével július 15-én a Duna TV-nél az alábbi, 10.50 percnél induló felvétel szerint volt alkalmam „beszélgetni”:

 http://www.dunatv.hu//musor/videotar?vid=706979

Jól hallhatóan a beszélgetés 12.20 percénél a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke a következő megállapítást közli:

„Szó volt a ténytanúsítványokról is. A ténytanúsítványok szerepe nem a végrehajtások lefolytatása miatt fontos, a ténytanúsítvány az egy fénykép, egy közokirati fénykép a felmondáskori hitelállapotról.”  

Közölte ezt a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke minden bizonnyal annak az ismeretnek tudatában, amit a mellékletben olvasható ügyészségi határozat 2. oldal utolsóelőtti mondata ekként határoz meg: 

„A ténytanúsítvány kiállítása esetében a pénzintézetek azért fordulnak a közjegyzőkhöz, hogy bírósági út megkerülésével jussanak olyan közjegyzői okirathoz, mely végrehajtási eljárás alapját képezheti.” 

Elfogadva ez utóbbi ügyészségi tényközlést megállapítható az, hogy 2011. július 15-én este a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke belehazudott a szemembe több millió magyar ember szeme láttára akkor, amikor azt közölte a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan készített közjegyzői iratról, hogy „A ténytanúsítványok szerepe nem a végrehajtások lefolytatása miatt fontos”

Ezek után különösebben nem izgat az, hogy a Magyar Közjegyzői Kamara egyetértett-e a bankok céljainak megfelelő egyik közjegyzőnek megbízásából elkészített feljelentés tartalmával, vagy sem. Hiszen nem az egyik jelentéktelen tisztségviselőjének sikerült hitelteleníteni magát előttem, hanem a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének fenti szavaival.

De az nagyon is izgat, hogy fentiek ismeretében az Országos Közjegyzői Kamarához tartozó bármelyik közjegyző alkalmas volt-e tisztességes körülmények között bármiféle közokiratot készíteni a devizaalapú kölcsönszerződéssel kapcsolatosan akkor, amikor a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke több millió ember szeme láttára képes volt a szemembe hazudni. Illetve tőlem több száz kilométerre tevékenykedő általam ismeretlen közjegyző hajlandó minden valószínűség szerint csak azért ügyvédet fogadni és velem szemben feljelentéssel élni bűncselekmény hiányában is akkor, ha ezáltal a bankok számára lehetőséget nyújthat tevékenységemnek beszüntetéséhez.

Most nem arra utalok, amit a közokiratok tartalmaznak. Hanem arra, amit nem tartalmaznak. Mondjuk arra, hogy amikor a bankok képviselői, illetve adósok megjelentek a közjegyzői irodában, vajon már készen voltak-e az iratok és csak az adósok személyi adatait kellett beírni, vagy valóban a felek együttes jelenlétében készült a mondjuk 8-10 oldalas okirat? És ha már készen volt az irat a feleknek közjegyzőhöz érkezésekor, akkor előtte kivel egyeztetett a közjegyző akár a szerződéskötés időpontjáról, akár a szerződés tartalmáról? 

És ha a bankokkal a korábbi szerződések alapján kialakult kapcsolatra tekintettel egyeztetett a közjegyző úgy, hogy az adósokat a szerződés aláírásáig soha nem látta, mi a biztosíték arra, hogy a közjegyző az okiratba nem foglalt, de adósoknak elmondott tájékoztatása során nem éppen úgy hazudott, mint ahogy nekem a szemembe, több millió ember szeme láttára a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke hazudott? 

A Duna TV adásából megtudhattuk, hogy a közjegyzői díj egy szerződés esetén 60.000.-Ft., és ebből következően mondjuk 100.000 db. devizalapu kölcsönszerződés munkadíja 6 milliárd forint. Ne legyen igazam akkor, amikor a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének fenti mondatából kiindulva általánosítok, de a kérdés mégis csak kézenfekvő.

Az a kérdés a kölcsönszerződést készítő közjegyzők felé, hogy látva hazánknak jelenlegi, a károsultak ezreinek véglegesen kilátástalan helyzetét, tessék mondani megérte? 

———————————–

Ami pedig a pénzintézeteket, vagy ezeknek képviseleti szerveit illeti, úgy látom eléggé sajátos módszerük van. Ha törvénysértő szerződést akarnak kötni, megíratják a közjegyzővel, ha erőszakkal akarnak hozzájutni jogtalan előnyhöz, behajtó céget bíznak meg, és úgy általában irtóznak mindenféle bírósági eljárástól.

Akkor is, ha törvénytelen szerződésük miatti végrehajtásról van szó, de akkor is, ha ténylegesen velem van bajuk, mindent elkövetnek azért, hogy ne kelljen a bíróságon törvényre, jogszabályra hivatkozniuk.

Valamint sajnos az is megállapítható a módszerükkel kapcsolatosan, hogy mindig akad olyan a hazánkban, aki a meg nem illető vagyon megszerzése, illetve  jogtalanul  már megszerzett vagyon megtartása érdekében segíti  őket .

Magánszemélyek által megkötött polgári jogi szerződésből származó vitába a szerződésben nem szereplő félnek illetéktelen beavatkozását okvetetlenkedésnek tekintve most éppen a Magyar Kormány okvetetlenkedik ismét és folyamatosan az ócsaihoz hasonló színvonalú támogatások ígérgetésével és azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a bankok szándékainak megfelelően a bírói eljárás szóba ne jöjjön velük kapcsolatosan. 

Félretéve a törvényesség helyreállításához vezető bírói eljárás bármiféle lehetőségét, feltehetően komolyan veszi a  Kormány Dr. Bánáti Jánosnak augusztus 22-én televízióban elhangzott, Dr. Róna Péter közgazdász professzornak megállapításaira adott alábbi válaszát:

„Más megoldást én sem tudok, mert a kérdés, ahogy professzor úr mondta, összességében tragikus, hiszen ha itt feltesszük, hogy úgy ahogy van az összes szerződésben valami végzetes hiba történt, tehát tételezzük fel, hogy hibás termék,  hát akkor megkérdezem, hogy hát akkor mi van. 

Ha az összes devizalapu kölcsön hibás termék volt, akkor eredeti állapot helyreállítása, – mert a jog ezt a megoldást adja – például a magyar jog, miképp képzelhető el, vagy ki kit fog kárpótolni. Hát itt az egész országról van szó.

Itt Magyarország tíz millió ember jövőjéről van …

Pénzintézeteket sem lehet ilyen kártérítéssel bedönteni.

Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer? Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszűnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova.” 

Számomra nyilvánvalóan a kormány részéről is erről van szó. A Magyar Kormány cselekedeteiből ítélve inkább legyen még ezer magyar ember öngyilkos, menjen véglegesen tönkre többszázezer magyar család, pszichés problémák miatt kerüljön gyógyíthatatlan beteg állapotba több tízezer magyar ember, ne szülessen meg az így tönkre tett családoknál százezer magyar gyermek, ez mind a magyar Kormánynak nem számít. 

Ahhoz az axiómához képest, hogy a „Pénzintézeteket nem lehet ilyen kártérítéssel bedönteni.” 

A Kormánynak ezt a szándékát látva tartom aggasztónak azt, hogy szóba került azOrszágos Bírósági Hivatal Elnökeként Dr. Szájer József feleségének megválasztása. A mellékletben olvasható ügyészségi határozat szerint a Pénzintézetek és ezek Szövetségei úgy kívánják akadályozni a bírósági eljárást, hogy engem elhallgattatni törekszenek másokkal együtt, míg a Kormány fenti álláspontját követve az Országgyűlés a bírósági szervezeten belül többek között Dr. Szájer József felesége által igyekszik szerintem jövőben gátolni a bírósági eljárást.    

Az eredmény pedig a magyar nép számára mindenképpen siralmas lesz…

——————————–

Ami pedig az eltávolíttatásommal kapcsolatos további  gondolatokat  illeti, ne legyen senkinek az kérdéses, hogy a Pénzintézetek és mögéjük felsorakozók rövid időn belül meg fogják oldani azt, hogy miként akadályozzák meg véglegesen további tevékenységemet. Azoknak, akikhez tartozók rövid időn belül sikerült a világból bolondok házát csinálni, nem lehet gond egy magamfajta ember eltávolítása, vagy tevékenységének beszüntetése. 

Erkölcsi problémáik pedig mint jól tudjuk, nincsenek.

Siófokon 2011. december 12. napján.

Léhmann György

Melléklet: Miskolci Ügyészség határozata

(Nemzeti InternetFigyelő)