Ursula Von der Leyenék az EU polgárok pénzügyi megtakarításait akarják megcsapolni
„Segíteni akarnak a polgároknak bölcs pénzügyi döntéseket hozni jólétük és függetlenségük érdekében”: az Európai Bizottság megcsapolná az uniós háztartások sok ezermillárd eurót kitevő megtakarítását. De vajon miért?Az Európai Bizottság szerint a tagállamok háztartási megtakarításainak körülbelül 70 százaléka – mintegy 10 billió eurónyi összeg – „biztonságos és könnyen hozzáférhető”, ám általában alacsony hozamú megtakarítási számlákon tartják lekötve a számlatulajdonosok.
Az Európai Uniónak ehhez a „rejtett kincséhez” próbál most hozzáférni az EU-t egyre inkább eluraló Európai Bizottság. Az Ursula von der Leyen által elnökölt, senki által meg nem választott csúcsszerv, mint arról a Le Figaro is beszámol,
intézkedéseket tervez az uniós polgárok úgynevezett „szunnyadó megtakarításainak” megcsapolása érdekében.
Az Európai Bizottság szerint a tagállamok háztartási megtakarításainak körülbelül 70 százalékát – mintegy 10 billió eurót – „biztonságos és könnyen hozzáférhető”, de általában alacsony hozamú megtakarítási számlákon tartjanak lekötve az EU polgárai.
„A Wall Streetet hizlalják”
Brüsszel szerint ezeket a megtakarításokat „más módon is fel lehetne használni”, többek között – úgymond – „a gazdaság finanszírozására és a kontinens növekedéséhez való hozzájárulásra”. A Le Figaro kiemelte az Európai Bizottság e heti bejelentését, amelyben úgy fogalmaztak, hogy segíteni akarnak „a polgároknak bölcs pénzügyi döntéseket hozni jólétük, pénzügyi biztonságuk és függetlenségük javítása érdekében”.
Valójában sok európai polgár bankszámlákra vagy euróalapokba helyezi a tartalékait, amelyek kamatlábai alig haladják meg az inflációt. Ennek eredményeként „ez a vagyon évről évre csökken, miközben a tőkepiaci befektetések hiánya visszafogja az unió gazdasági fejlődését” – ideologizálja a tervezett műveletet Joe Heavey, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) nemzetközi és intézményi ügyekért felelős vezető menedzsere.
Évente körülbelül 300 milliárd eurónyi európai megtakarítás finanszíroz amerikai vállalatokat – mutatott rá a Banque de France elnöke is. Ezt a tendenciát fokozza a globális indexek dominanciája, amelyek erősen a Wall Street javára esnek latba. „A legtöbb közvetítő azt tanácsolja ügyfeleinek, hogy fektessenek be a globális indexalapokba (ETF-ek). De ezek az indexek kiegyensúlyozatlanok: az értékpapírok körülbelül 80 százaléka amerikai, 10 százaléka ázsiai és csak 10 százaléka európai” – magyarázza a Le Figarónak Christian Noyer, az európai tőkepiac fejlődéséről szóló jelentés szerzője és a Banque de France korábbi elnöke.
Ismerős arcok
Az Európai Bizottság szeptember 30-án mutatta be tervét egy úgynevezett megtakarítási és befektetési számlák (SIA) kidolgozására, amely egy kifejezetten „a folyószámlák kiegészítésére tervezett megtakarítási számlamodell lenne, amely európai pénzügyi eszközökbe fektet be”. Ez a számla havi minimum 10 eurós befizetéssel lehetőséget kínálna az egyéneknek részvényekbe, kötvényekbe vagy alapokba a befektetésre, amelyet az egyes tagállamok által meghatározandó adókedvezmények támogatnának.
Maria Luís Albuquerque európai biztos szerint „a magánszemélyek fokozott tőkepiaci részvétele” tíz év alatt akár „további 1,2 billió euró befektetést is generálhat”. Ez pedig létfontosságú hozzájárulás lehet az európai ipar versenyképességének támogatásához az amerikai vagy ázsiai versenytársakkal szemben, amelyek hatalmas hazai tőketartalékokkal rendelkeznek – olvashatjuk.
A projekt mögött természetesen a szerény mosolyú Von der Leyen, a „megbízható üzletasszonyként” közismert bizottsági elnök áll.
Megrendült bizalom
Az Európai Bizottság gazdaságpolitikai döntéseivel az orosz–ukrán háború kitörése előtt súlyos energiapiaci válságba kormányozta. A különböző szankciókkal pedig megfosztotta az uniós gazdaságokat az olcsó orosz energiahordozóktól. Brüsszelnek tehát – bárhonnan – sürgősen készpénzre van szüksége.
Miközben a von der Leyen vezette bizottság újabb, immár a lakosság által biztosított pénzeszközökre pályázik. Európai Parlament jövő heti plenáris ülésének legfontosabb eseménye az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítvány lesz, amelyet a Patrióta-frakció nyújtott be.
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az Európai Bizottság működése tönkreteszi a kontinens gazdaságát, alapjaiban fenyegeti a mindennapok biztonságát, és aki mindezt szóvá teszi, azt egyre több eszközzel próbálják elhallgattatni.
„Békekölcsön”, újratöltve
A lakossági jövedelemelvonás eszköze volt hazánkban, a kommunista diktatúra első éveiben, 1949 végén a tervkölcsön, majd ezt követően az évente kibocsátott öt békekölcsön, amelynek jegyzése elvileg önkéntes volt – gyakorlatilag azonban kemény dresszúrával, szinte adó módjára hajtották be.
A magyar múltból is megismert, a megfélemlített lakosságra erőltetett „békekölcsön” iránt tehát nem feltétlenül lesz bizalommal minden uniós adófizető. Hacsak nem alkalmaznak valamilyen ideológiai vagy más természetű nyomást velük szemben kormányaik.
A Nagy Károly-díjas „üzletasszony”
Többek között azért is kétséges a projekt mögött álló Ursula von der Leyenbe vetett bizalom, mert nemrég – július 30-án jogerős ítéletében – elmarasztalta az Európai Bíróság az úgynevezett Pfizergate kapcsán.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla
sms-ekben intézték el mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését 35 milliárd euró értékben, amelyet az európai polgárok pénzéből finanszíroztak.
Az ítélet többek között azt is kimondta, hogy a bizottság felelős a Pfizer-szerződések részleteinek eltitkolásaiért, illetve az üzenetváltások letagadásáért. Ursula von der Leyen azonban így is megkapta idén májusban a Nagy Károly-díjat „a koronavírus-járvány kezelésében nyújtott vezető szerepéért.”
hirado.hu
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatja az Európai Unió következő, a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretének (MFF) tervezetét Brüsszelben 2025. július 16-án. Keze az uniós pénzcsapokon. Mi ragad? (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)
Az Európai Bizottság szerint a tagállamok háztartási megtakarításainak körülbelül 70 százaléka – mintegy 10 billió eurónyi összeg – „biztonságos és könnyen hozzáférhető”, ám általában alacsony hozamú megtakarítási számlákon tartják lekötve a számlatulajdonosok.
Az Európai Uniónak ehhez a „rejtett kincséhez” próbál most hozzáférni az EU-t egyre inkább eluraló Európai Bizottság. Az Ursula von der Leyen által elnökölt, senki által meg nem választott csúcsszerv, mint arról a Le Figaro is beszámol,
intézkedéseket tervez az uniós polgárok úgynevezett „szunnyadó megtakarításainak” megcsapolása érdekében.
Az Európai Bizottság szerint a tagállamok háztartási megtakarításainak körülbelül 70 százalékát – mintegy 10 billió eurót – „biztonságos és könnyen hozzáférhető”, de általában alacsony hozamú megtakarítási számlákon tartjanak lekötve az EU polgárai.
„A Wall Streetet hizlalják”
Brüsszel szerint ezeket a megtakarításokat „más módon is fel lehetne használni”, többek között – úgymond – „a gazdaság finanszírozására és a kontinens növekedéséhez való hozzájárulásra”. A Le Figaro kiemelte az Európai Bizottság e heti bejelentését, amelyben úgy fogalmaztak, hogy segíteni akarnak „a polgároknak bölcs pénzügyi döntéseket hozni jólétük, pénzügyi biztonságuk és függetlenségük javítása érdekében”.
Valójában sok európai polgár bankszámlákra vagy euróalapokba helyezi a tartalékait, amelyek kamatlábai alig haladják meg az inflációt. Ennek eredményeként „ez a vagyon évről évre csökken, miközben a tőkepiaci befektetések hiánya visszafogja az unió gazdasági fejlődését” – ideologizálja a tervezett műveletet Joe Heavey, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) nemzetközi és intézményi ügyekért felelős vezető menedzsere.
Évente körülbelül 300 milliárd eurónyi európai megtakarítás finanszíroz amerikai vállalatokat – mutatott rá a Banque de France elnöke is. Ezt a tendenciát fokozza a globális indexek dominanciája, amelyek erősen a Wall Street javára esnek latba. „A legtöbb közvetítő azt tanácsolja ügyfeleinek, hogy fektessenek be a globális indexalapokba (ETF-ek). De ezek az indexek kiegyensúlyozatlanok: az értékpapírok körülbelül 80 százaléka amerikai, 10 százaléka ázsiai és csak 10 százaléka európai” – magyarázza a Le Figarónak Christian Noyer, az európai tőkepiac fejlődéséről szóló jelentés szerzője és a Banque de France korábbi elnöke.
Ismerős arcok
Az Európai Bizottság szeptember 30-án mutatta be tervét egy úgynevezett megtakarítási és befektetési számlák (SIA) kidolgozására, amely egy kifejezetten „a folyószámlák kiegészítésére tervezett megtakarítási számlamodell lenne, amely európai pénzügyi eszközökbe fektet be”. Ez a számla havi minimum 10 eurós befizetéssel lehetőséget kínálna az egyéneknek részvényekbe, kötvényekbe vagy alapokba a befektetésre, amelyet az egyes tagállamok által meghatározandó adókedvezmények támogatnának.
Maria Luís Albuquerque európai biztos szerint „a magánszemélyek fokozott tőkepiaci részvétele” tíz év alatt akár „további 1,2 billió euró befektetést is generálhat”. Ez pedig létfontosságú hozzájárulás lehet az európai ipar versenyképességének támogatásához az amerikai vagy ázsiai versenytársakkal szemben, amelyek hatalmas hazai tőketartalékokkal rendelkeznek – olvashatjuk.
A projekt mögött természetesen a szerény mosolyú Von der Leyen, a „megbízható üzletasszonyként” közismert bizottsági elnök áll.
Megrendült bizalom
Az Európai Bizottság gazdaságpolitikai döntéseivel az orosz–ukrán háború kitörése előtt súlyos energiapiaci válságba kormányozta. A különböző szankciókkal pedig megfosztotta az uniós gazdaságokat az olcsó orosz energiahordozóktól. Brüsszelnek tehát – bárhonnan – sürgősen készpénzre van szüksége.
Miközben a von der Leyen vezette bizottság újabb, immár a lakosság által biztosított pénzeszközökre pályázik. Európai Parlament jövő heti plenáris ülésének legfontosabb eseménye az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítvány lesz, amelyet a Patrióta-frakció nyújtott be.
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az Európai Bizottság működése tönkreteszi a kontinens gazdaságát, alapjaiban fenyegeti a mindennapok biztonságát, és aki mindezt szóvá teszi, azt egyre több eszközzel próbálják elhallgattatni.
„Békekölcsön”, újratöltve
A lakossági jövedelemelvonás eszköze volt hazánkban, a kommunista diktatúra első éveiben, 1949 végén a tervkölcsön, majd ezt követően az évente kibocsátott öt békekölcsön, amelynek jegyzése elvileg önkéntes volt – gyakorlatilag azonban kemény dresszúrával, szinte adó módjára hajtották be.
A magyar múltból is megismert, a megfélemlített lakosságra erőltetett „békekölcsön” iránt tehát nem feltétlenül lesz bizalommal minden uniós adófizető. Hacsak nem alkalmaznak valamilyen ideológiai vagy más természetű nyomást velük szemben kormányaik.
A Nagy Károly-díjas „üzletasszony”
Többek között azért is kétséges a projekt mögött álló Ursula von der Leyenbe vetett bizalom, mert nemrég – július 30-án jogerős ítéletében – elmarasztalta az Európai Bíróság az úgynevezett Pfizergate kapcsán.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla
sms-ekben intézték el mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését 35 milliárd euró értékben, amelyet az európai polgárok pénzéből finanszíroztak.
Az ítélet többek között azt is kimondta, hogy a bizottság felelős a Pfizer-szerződések részleteinek eltitkolásaiért, illetve az üzenetváltások letagadásáért. Ursula von der Leyen azonban így is megkapta idén májusban a Nagy Károly-díjat „a koronavírus-járvány kezelésében nyújtott vezető szerepéért.”
hirado.hu
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatja az Európai Unió következő, a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretének (MFF) tervezetét Brüsszelben 2025. július 16-án. Keze az uniós pénzcsapokon. Mi ragad? (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)
Mementó 2006 emlékmű
