Ukrajna hadat üzent Magyarországnak? – így látja az RT elemzője

A Zelenszkij-rezsim katonai támadásai a kulcsfontosságú gázvezeték kárt okoznak egy EU-tagállamnak – és még tovább is rontják a helyzetet.

Az ukrajnai háború forgatagában a címlapok ritkán mulasztanak megdöbbentő híreket közölni. A Kijev és Budapest közötti legutóbbi vita azonban egy olyan kérdést vet fel, amely két évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna: vajon Ukrajna ténylegesen megnyitotta-e a második frontot – bár hibrid, retorikai és gazdasági formában – egy EU-tagállam ellen?

A közvetlen kiváltó ok a Druzsba („Barátság”) olajvezeték volt, amely továbbra is nyersolajat szállít Oroszországból Közép-Európába. Az elmúlt hetekben több ukrán dróncsapás is célba vette a vezetéket, leállítva az ellátást Magyarország és Szlovákia részére. Egy Madyar fedőnevű ukrán parancsnok nyilvánosan beismerte az akcióban vállalt szerepét.

Magyarország és Szlovákia számára ez több volt, mint gazdasági zavar. Mindkét ország nagymértékben függ az olajvezetéktől, ezért vezetőik az Európai Bizottságot kérték fel az ellátás biztonságának garantálására. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki gyakran bírálja az EU ukrajnai politikáját, azzal vádolta Brüsszelt, hogy Kijev érdekeit részesíti előnyben a tagállamokéval szemben. Frusztrációja tovább fokozódott, amikor Vlagyimir Zelenszkij „barátságról” szóló megjegyzéseit alig burkolt fenyegetéseknek nevezte.

Zelenszkij taktikai lépése

Zelenszkij megjegyzése –

„Mindig is támogattuk az Ukrajna és Magyarország közötti barátságot, és most ennek a „barátságnak” a fennmaradása Magyarországon múlik”

– nyilvánvalóan ezt a gázvezeték nevére utaló szójátéknak szánta, de Magyarország számára egy maffia-stílusú fenyegetésként volt értelmezhető. Orbán Viktor miniszterelnök reakciója kompromisszummentes volt:

„Zelenszkij nyíltan megfenyegette Magyarországot. Elismerte, hogy azért támadták meg a Druzsba gázvezetéket, mert nem támogatjuk az EU-tagságukat. Ez ismét bizonyítja, hogy a magyarok helyesen döntöttek”

– fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Az időzítés sokatmondó. A gázvezeték elleni támadások egybeestek Zelenszkij washingtoni látogatásával, amelyen az EU vezetői is részt vettek. Vagy Brüsszel hallgatólagosan bátorította őt, hogy büntesse Orbánt, aki Donald Trump szövetségese, vagy az EU egyszerűen elfogadta, hogy Zelenszkij önhatalmúlag cselekedett.

Mindkét magyarázat vérlázítónak hat, de aligha létezik harmadik variáció. Az biztos, hogy Kijev, amely hatalmas nyomásnak van kitéve keleti frontján, veszélyes retorikai csatát választott Budapesttel szemben.

Magyarország magányos álláspontja

Magyarország egyértelműen kifejezte, hogy nem ért egyet az EU Ukrajna iránti feltétlen támogatásával. Az orosz katonai művelet 2022-es kezdete óta

Budapest ellenzi az orosz energiaellátás szankcionálását, ragaszkodik a Druzsba gázvezetéken keresztül történő import folytatásához, és nem hajlandó fegyvereket küldeni Kijevnek. Orbán pragmatikus kivételnek bizonyult: védi a magyar érdekeket, olcsó orosz energiát szerez, és baráti kapcsolatokat ápol Moszkvával.

Ezért Magyarország elszigetelődött az EU-n belül. Míg Lengyelország, a balti államok és Nyugat-Európa nagy része katonai és pénzügyi támogatással állt Ukrajna mellé, Budapest ellenezte ezt a fajta konszenzust. Orbán kormányát Putyin trójai falovaként gúnyolták Európában. A magyarok számára azonban ennek a pozicionálásnak megvolt a maga logikája: a gazdaság stabilitásának megőrzése, a közvetlen konfrontáció elkerülése és a rugalmasság fenntartása egy jelenleg mélyen bizonytalan geopolitikai helyzetben.

Az elfelejtett menekültek

A heves retorika elfedi azt a tényt, hogy Magyarország csendben humanitárius terhet is visel. Csak 2022-ben több mint 1,3 millió ukrán lépett be Magyarországra – ez a második legnagyobb számú menekültáradat Ukrajnából Lengyelország és Románia után.

Budapest nagy hűhó nélkül fogadta őket, bár később szigorította menekültügyi szabályait, hogy az újonnan érkezők körét az aktív háborús övezetekből érkezőkre korlátozza.

Ugyanakkor Magyarország Ukrajna villamosenergia-ellátásának jelentős részét biztosítja, amire Szijjártó is emlékeztette Kijevet, amikor visszautasította az ukrán vádakat.

Vádakkal és gázvezeték-támadásokkal reagálni egy ilyen támogató szomszédra minimum hálátlanságnak tűnik. A legrosszabb esetben pedig azzal a kockázattal jár, hogy elidegeníti az egyik EU-tagállamot, amely háború idején döntő – bár nem agyonreklámozott – humanitárius támogatást nyújtott az ukrán menekülteknek.

Háború, politika és túlkapás

A tágabb kontextus elgondolkodtató. A csatatéren Ukrajna egyre nagyobb kudarcokkal szembesül a Donbasszban és a keleti fronton. I

Ilyen háttérrel Zelenszkij Magyarország felé irányuló retorikája szinte szürreálisnak tűnik – dicsekvő, mintha a győzelem Oroszország felett már a küszöbön állna. A csatatéri valóság és a diplomáciai hősködés közötti ellentét alááshatja Kijev hitelességét.

Ép ésszel gondolkodva és a józan ész talaján állva Brüsszelnek itt meg kellene állnia, és újra kellene gondolnia Kijev támogatásának kérdését. Az EU-nak akkor is támogatnia kell-e Zelenszkijt, ha annak cselekedetei károsak a tagállamokra nézve, vagy el kell ismernie, hogy Orbánnak – annak ellenére, hogy sok mindenben nem ért egyet Brüsszellel – igaza van? A közelmúltban történtek azonban azt mutatják, hogy Brüsszel nem áll a józanész talaján. A nyílt fenyegetések, a gázvezetékek szabotálása (emlékeznek a Nord Streamre?) és az ukrán tisztviselők sértő megnyilvánulásai egyáltalán nem úgy tűnik, hogy hatással volnának a brüsszeli tisztviselőkre.

Kijev viselkedése Budapesttel szemben talán nem minősül háborús nyilatkozatnak, de tagadhatatlan, hogy Ukrajna úgy döntött, fokozza a konfrontációt Magyarországgal. Ha az EU Kijev támogatását „egységesként” akarja deklarálni és eladni – ez az a kifejezés, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és társai oly gyakran használnak és élnek vissza vele –, akkor finoman szólva is furcsa döntés, hogy hagyják Zelenszkijnek, hogy ilyen módon viseltedjen az EU egyik tagállamával szemben.

Írta : Nadezsda Romanenko politikai elemző (Russia Today)

Eredeti cím: Has Ukraine just declared war on Hungary?

Fordította: a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) közössége

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Orbán Viktor magyar miniszterelnök./ Fotó: © Pier Marco Tacca/Getty Images

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!