Újabb pedofil ügy – kit, kiket takargatnak a médiumok?

Már-már gyomorforgató az a politikai eszközzé vált „gyermekvédelem”, amelyet az elmúlt hónapokban tapasztalunk a magyar médiában. Jobb és baloldal mindent összekeverve, hazudozva próbál fellépni egy általános erkölcsi válság kellős közepén, a gyermekek védelmében, ám, ez a látszat-gyermekvédelem éppen úgy nem az, aminek látszik, mint sok más „ügy” hangzatos tálalása, amely ügyek a magukat szakértőnek tartó, de gondolkodásra képtelen újságírók keze alól kerülnek a köz elé.

A sort a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének adott elnöki kegyelemmel kezdte a politikai sajtó, mindenféle pedofilnak, a pedofíliát támogató szörnynek nevezve a kegyelmet kapott helyettes igazgatót, akinek semmi köze nem volt ahhoz, amivel a jó magyar média és néhány politikus igyekezett megrágalmazni Kónya Endrét. Senki nem vette a fáradtságot arra, hogy megnézze a jogerős ítéletet és a kegyelmi határozatot. Inkább szajkózták azt, amit a politika és a sajtó kitalált és kitálalt. Valamit tehát, ebben az ügyben, illetve ezzel az üggyel igyekeztek leplezni. Hogy mit, az még nem derült ki, de hamarosan minden napvilágra kerül. Hiszen érthetetlen, hogy a sok hazudozás között elveszett a leglényegesebb tény: a bicskei nevelők egyikét maga a kegyelmet kapott igazgatóhelyettes, Kónya Endre jelentette föl, mert rajtakapta egy nevelttel folytatott abúzuson. A bíróság azonban nem a nevelőt ítélte letöltendő börtönre, hanem a feljelentő Kónyát, akiről a média és egyes politikusok azt híresztelték (hazudták!) a bírósági tárgyaláson elhangzott tanúvallomásokkal ellentétben, hogy erőszakkal rávett egy gyermeket vallomása megváltoztatására… de ezt nem is folyatom. A történet oka egyelőre még ismeretlen.

A következő lépcsőfok a keresztényellenességgel zseniálisan összekapcsolt újságírói aljasság, amelyben „jó szándékkal” igyekezett egy újságíró feltárni a kalocsai egyházmegyében felmerült pedofil-ügyeket. Igaz, közben a korábban tőrbecsalt Bese Gergő plébánost is megvádolta homoszexuális kapcsolatokkal, homoszexuális videókon való szerepléssel, de az igazságot, amely felmentené a plébánost a hazug állításokkal szemben, nem írta le. Majd ugyanez az újságíró sorozatban „tárta fel” a papi pedofília-ügyeket, furcsán részletezve a történéseket, ahhoz a párthoz szegődve, amely újabban ebből akar politikai előnyöket kovácsolni. A tényfeltáró újságíró nem gondolt vagy nem is akart arra gondolni, hogy abban a hitevesztett társadalomban, amelyben a papság és az egyház ellen mély gyűlölködés alakult ki az elmúlt harminc év liberális demokráciájának tudhatóan, ezek az ügyek még nagyobb gyűlöletet generálnak. Ugyanis, ezek az ügyek, ha köztörvényesek, akkor a rendőrségre és a bíróságra tartoznak. Ha nem köztörvényes ügyekről beszélünk, akkor az egyházi joggyakorlók tartoznak ezekben dönteni. A fogadatlan média-prókátoroknak és a politikai előnyökre áhítozó pártoknak semmi közük ezekhez az ügyekhez. Hiszen, ha az asztalos vagy a villanyszerelő követ el pedofil bűncselekményeket, ha a suszter meleg, akkor azt sem „énekli meg” hónapokon keresztül egyetlen lap sem. Tehát, a jelenlegi hajsza nem a gyermekek védelméről szól, hanem egy egyház ellenes hadjárat része. Hovatovább odajutunk, hogy ha egy pap felismerhető papi civilben bemegy a kávéházba, akár meg is lincselhetik a jobboldali jó szándéknak köszönhetően. És ez tűrhetetlen!

Az egyházellenes támadás mellett persze ebben az ügyben is felmerül a kérdés: kit vagy kiket igyekeznek ezekkel a „feltárt” ügyekkel leplezni?

A jelenlegi botrány, a celebek közötti leszámolás, ugyanonnan ered, ahonnan az előbbiek, hiszen ezzel kapcsolatban is jelen van a politikai előnyökre áhítozó párt, annak a lapja, és itt is vissza-visszatérnek a mindent összezagyváló, a tényekkel ellenkező állásfoglalásokban. Úgy ítélkeznek és ítéltetnek el bűnös vagy nem bűnös embereket, hogy semmilyen konkrét bizonyítékot nem mutatnak fel. A közvélemény csupán azt tudja, hogy a közismerten meleg celeb, feltehetően gyermekmegrontásban is bűnös. A nyomozás folyik, de a hangadók – ismét valamit vagy valakiket takargatva –, már ítéletet is mondanak és mondatnak a közvéleménnyel a megvádolt fölött. Ez olyan érzelmi támadás, amiből egyszer csak elege lesz a társadalomnak, és nem figyel majd oda arra, amire oda kell figyelnie: a gyermekek védelmére. Mert egy feljelentés, egy előadott történet még nem bűncselekmény, csak feltételezés, vád. Ha bűncselekménnyé válik a nyomozás által, akkor jöhet a jog és a társadalom legszigorúbb jogerős ítélete. Mert ha igaz a pedofil vád, akkor ezt az embert örökre ki kell vonni a társadalomból. Eddigi magatartásával is, már sokat ártott…

Ma már bárkire rá lehet mondani mindent, bárkit meg lehet hurcolni hazugságokkal is, meg lehet vádolni bárkit a pedofíliával, mert a mélyben ott rejtőzik az igazi probléma, amiről nem beszél, mert nem mer beszélni senki. Pedig, a gyermekek védelme, a nevelőotthonok erkölcsi biztonsága mindennél fontosabb. Lenne! Ám, úgy tűnik, hogy ma még nem az. Sem a jobboldal, sem a bal nem tesz az asztalra konkrét javaslatokat arra nézve, hogy milyen biztonsági garanciák által lehetne megvédeni a magyar gyermekeket.

A liberálisok pénzgyűjtésre használták a tömegeket vonzó gyermekvédelmi tüntetést, ahol ők is összevissza hazudoztak, keverve a tényeket a valótlanságokkal, vádolva, rágalmazva másokat. Ők védik a bűnt, és alávetették magukat a nemzetközi újhullámnak, a pedofília törvényesítéséért harcoló Uniós „értékeknek”. Ha egyházi ügyekről van szó, akkor támadnak, ha sajátjaik követhettek el hasonló bűnöket, akkor hallgatnak…

Jó volna tehát, ha tisztán láthatna a társadalom a gyermekek elleni bűncselekményeket, azok elkövetőit illetően, és nem az önjelölt jobb vagy baloldali médiamunkások parancsolt vagy elfogult híreiből szűrhetné le a végkövetkeztetéseket. Az is üdvös volna, ha a gyermekvédelem középpontjában valóban a gyermekek állnának, ha rájuk koncentrálna a politika és kivetné magából akár a magas poszton lévő, gyermekek elleni bűncselekményekkel vádolhatókat is. Az is elvárható a médiától, hogy ne vádaskodjon, és nem keverje össze semmi mással a pedofíliát és ne rágalmazzon meg ily módon a pedofíliát tekintve ártatlan embereket. Hiszen minden kiderül előbb vagy utóbb. Ha pedig a politika nem ad választ bizonyos, immár az internetnek köszönhetően közismert vádakra, videó-kommentekre, akkor hiteltelenné válik és hatalmas erkölcsi veszteséget könyvelhet el, ami végzetes nemcsak egy párt, de az ország számára is. Egyetlen politikus sem éri meg ezt a rizikót. Ahogyan a – határokon átívelő –, hasonló egyházi ügyekben sem érdemes semmilyen rizikót vállalni. Ma már nem lehet megfékezni az igazság napfényre kerülését. Tehát, lépni kell.

„Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napvilágra ne kerülne, és nincs olyan titok, amely ki ne tudódna, és ismertté ne válna. Nincsen olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék.” (Lk 8,17;12,2)

Stoffán György

Nemzeti Napló – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: illusztráció

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!