Újabb felvétel: Tarr Zoltán szerint Brüsszel lengyel mintára juttatná hatalomra a Tisza Pártot
A Tisza Párt szoros együttműködésben áll a Donald Tusk vezette varsói kormánnyal, és külön csapat dolgozik azon, hogy Magyar Péterék átvehessék a lengyel tapasztalatokat a hazai konzervatív kormányzat elleni küzdelemben – derült ki Tarr Zoltán szavaiból, aki egy budapesti rendezvényen beszélt a háttérben zajló folyamatokról. A Magyar Nemzet cikke szerint Lengyelországban ugyanis sikerült az, ami Magyarországon eddig nem: 2023-ban – jelentős brüsszeli és nemzetközi háttértámogatással – leváltották a jobboldali kormányt. A hatalomváltás Varsóban nemcsak Brüsszel-barát politikát hozott, hanem felforgatással és demokráciaellenes tisztogatásokkal is járt.„Nagyon szoros kapcsolatban vagyunk a lengyelekkel, van egy külön csapat, amely ezzel foglalkozik, hogy részben a felkészülés, részben a másfél év tapasztalatának feldolgozása révén a lebonyolításban is szerezzünk olyan információkat, olyan tanulságokat, amelyeket Magyarországon is hasznosítani tudunk, jó reménység szerint – és így készülünk” – mondta Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke, akinek szavait egy, a lap által közzétett hangfelvétel örökítette meg.
A Magyar Nemzet szerint ez megerősíti azt a már korábban sejtett forgatókönyvet, amely szerint Brüsszel a lengyel módszerhez hasonló politikai fordulatot tervez Magyarországon. Az Európai Unió vezetése nemcsak azért támogatja a 2025-ben Orbán Viktor kormányát leváltani szándékozó Tisza Pártot, mert a magyar jobboldal számos ügyben – a háború, a migráció vagy a genderideológia elleni fellépésben – szembement az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottsággal, hanem azért is, mert meg akarják szüntetni a magyar vétófenyegetést. Ez ugyanis akadályozza Ukrajna mielőbbi uniós csatlakoztatását.
„Az Európai Unió vezetése nem fog válogatni az eszközökben a magyar vétó kikerülése érdekében”
– figyelmeztetett korábban a Magyar Nemzetnek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Lengyelországban 2023-ban Donald Tusk Polgári Platformja váltotta le a jobboldali kormányt. A párt az Európai Néppárthoz tartozik: ahhoz a migráció- és Ukrajna-párti politikai családhoz, amelynek tagja Ursula von der Leyen és a Tisza Párt is. Ennek a pártcsaládnak az elnöke és frakcióvezetője, Manfred Weber számít Magyar Péter legfontosabb brüsszeli kapcsolatának. A lap szerint
Magyarországon a helyzet azonban egyszerűbb, mint Lengyelországban: ha a Tisza Párt hatalomra kerül, az európai fősodor „kipipálhatja” hazánkat, míg a lengyel alkotmányos berendezkedésben nem tudták megakadályozni, hogy ellensúlyként a jobboldali Karol Nawrocki nyerje meg az idei elnökválasztást. A lengyel államfő ugyanis sokkal szélesebb jogkörrel rendelkezik, mint a magyar.
A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy Lengyelországot Kelet-Közép-Európa kulcsállamaként „csatatérállamnak” nevezte a Korányi Dávid vezette Action for Democracy is, amely Magyarországon 2022-ben a Márki-Zay Péter vezette ellenzéket támogatta, Lengyelországban pedig körülbelül egymillió dollárral Tuskék oldalán avatkozott be. A lengyel politikában szintén megjelent a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdat-csoport. A lengyel közszolgálati televízió, a TVPN például arról számolt be a „Magyar találmány a lengyelországi választásokra? Egy titokzatos cég Észtországból és Soros agytrösztje” című cikkében, hogy Lengyelországban is adatgyűjtés volt a fő profiljuk.
A Magyar Nemzet májusban írta meg, hogy a szintén Bajnaihoz köthető Szigetvári Viktor cége – immár Estratos Digital néven – beavatkozhatott a lengyel választásba. A cég rendszere, köztük a Lunda nevű adományszerző platform is ismerős lehet Magyarországról, mivel ugyanez az infrastruktúra tűnt fel Magyar Péter mozgalma mögött, mielőtt az adatkezelési nyomokat hirtelen eltüntették volna a nyilvánosság elől.
Recept a demokrácia lebontásához
A lap beszámolója szerint Varsóban a balliberális hatalomátvételt tisztogatások és demokráciaellenes intézkedések követték. Szűcs Gábor, a XXI. Század Intézet elemzője az év elején arról írt, hogyan próbálhatja meg Magyar Péter Brüsszel támogatásával lemásolni azt a mintát, amellyel Tusk felszámolta a lengyel jogállamiságot.
A Magyar Nemzet már 2023-as cikksorozatában – jóval a Tisza Párt megjelenése előtt – figyelmeztetett:
„a lengyelországi események előrevetítik, hogy a következő magyar választásokon mi várhat a nemzeti önrendelkezéshez ragaszkodó szavazókra.”
„Nagyon szoros kapcsolatban vagyunk a lengyelekkel, van egy külön csapat, amely ezzel foglalkozik, hogy részben a felkészülés, részben a másfél év tapasztalatának feldolgozása révén a lebonyolításban is szerezzünk olyan információkat, olyan tanulságokat, amelyeket Magyarországon is hasznosítani tudunk, jó reménység szerint – és így készülünk” – mondta Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke, akinek szavait egy, a lap által közzétett hangfelvétel örökítette meg.
A Magyar Nemzet szerint ez megerősíti azt a már korábban sejtett forgatókönyvet, amely szerint Brüsszel a lengyel módszerhez hasonló politikai fordulatot tervez Magyarországon. Az Európai Unió vezetése nemcsak azért támogatja a 2025-ben Orbán Viktor kormányát leváltani szándékozó Tisza Pártot, mert a magyar jobboldal számos ügyben – a háború, a migráció vagy a genderideológia elleni fellépésben – szembement az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottsággal, hanem azért is, mert meg akarják szüntetni a magyar vétófenyegetést. Ez ugyanis akadályozza Ukrajna mielőbbi uniós csatlakoztatását.
„Az Európai Unió vezetése nem fog válogatni az eszközökben a magyar vétó kikerülése érdekében”
– figyelmeztetett korábban a Magyar Nemzetnek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Lengyelországban 2023-ban Donald Tusk Polgári Platformja váltotta le a jobboldali kormányt. A párt az Európai Néppárthoz tartozik: ahhoz a migráció- és Ukrajna-párti politikai családhoz, amelynek tagja Ursula von der Leyen és a Tisza Párt is. Ennek a pártcsaládnak az elnöke és frakcióvezetője, Manfred Weber számít Magyar Péter legfontosabb brüsszeli kapcsolatának. A lap szerint
Magyarországon a helyzet azonban egyszerűbb, mint Lengyelországban: ha a Tisza Párt hatalomra kerül, az európai fősodor „kipipálhatja” hazánkat, míg a lengyel alkotmányos berendezkedésben nem tudták megakadályozni, hogy ellensúlyként a jobboldali Karol Nawrocki nyerje meg az idei elnökválasztást. A lengyel államfő ugyanis sokkal szélesebb jogkörrel rendelkezik, mint a magyar.
A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy Lengyelországot Kelet-Közép-Európa kulcsállamaként „csatatérállamnak” nevezte a Korányi Dávid vezette Action for Democracy is, amely Magyarországon 2022-ben a Márki-Zay Péter vezette ellenzéket támogatta, Lengyelországban pedig körülbelül egymillió dollárral Tuskék oldalán avatkozott be. A lengyel politikában szintén megjelent a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdat-csoport. A lengyel közszolgálati televízió, a TVPN például arról számolt be a „Magyar találmány a lengyelországi választásokra? Egy titokzatos cég Észtországból és Soros agytrösztje” című cikkében, hogy Lengyelországban is adatgyűjtés volt a fő profiljuk.
A Magyar Nemzet májusban írta meg, hogy a szintén Bajnaihoz köthető Szigetvári Viktor cége – immár Estratos Digital néven – beavatkozhatott a lengyel választásba. A cég rendszere, köztük a Lunda nevű adományszerző platform is ismerős lehet Magyarországról, mivel ugyanez az infrastruktúra tűnt fel Magyar Péter mozgalma mögött, mielőtt az adatkezelési nyomokat hirtelen eltüntették volna a nyilvánosság elől.
Recept a demokrácia lebontásához
A lap beszámolója szerint Varsóban a balliberális hatalomátvételt tisztogatások és demokráciaellenes intézkedések követték. Szűcs Gábor, a XXI. Század Intézet elemzője az év elején arról írt, hogyan próbálhatja meg Magyar Péter Brüsszel támogatásával lemásolni azt a mintát, amellyel Tusk felszámolta a lengyel jogállamiságot.
A Magyar Nemzet már 2023-as cikksorozatában – jóval a Tisza Párt megjelenése előtt – figyelmeztetett:
„a lengyelországi események előrevetítik, hogy a következő magyar választásokon mi várhat a nemzeti önrendelkezéshez ragaszkodó szavazókra.”
hirado.hu
Kiemelt kép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője és Tarr Zoltán, a párt EP-delegációjának vezetője sajtótájékoztatót tart Strasbourgban a júniusi választások eredményeképpen létrejövő Európai Parlament (EP) alakuló ülésének napján, 2024. július 16-án (Fotó: MTI/Purger Tamás)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
